A poszt szerzője Ilyés Márton közgazdász, a Momentum alelnöke.
Ma is részt vettem a kampányban, kopogtattam, beszélgettem sok emberrel. Visszahallottam a propagandát, hogy „az ellenzék háborúba sodorná az országot, de Orbán békét akar”. Na tegyük ezt világossá itt is: idehaza mindenki békét akar, sőt biztos vagyok benne, hogy még az orosz emberek döntő többsége is. De mit kell ezért tenni?
Ma reálisan kétféleképp lehet vége a háborúnak: Putyin megszállja Ukrajnát, vagy megdől a Putyin-rendszer Oroszországban. Az első kimenet azonban nem hoz békét! Ukrajna megszállása igazolná Putyin azon igényét, hogy az érdekszférájában a ma szuverén államok népeinek akaratától függetlenül diktálhatna. Például Magyarországnak szerinte gyakorlatilag ki kéne lépnie a NATO-ból. Ne felejtsük, ez ma Oroszország követelése: a NATO vonja vissza csapatait az 1997 előtti szintre – különben lövet, teszi hozzá Kijevben épp… Tehát hiába lépett be Magyarország népszavazás révén a NATO-ba, hiába a nemzetközi szerződések; ez itt orosz érdekszféra és kész. És ha vissza is venne az igényeiből, alá is írna erről valami egyezményt, az annyit érhet, mint a Budapesti Memorandum, amiben Oroszország garantálta 1994-ben Ukrajna határait.
Putyinnal nincs béke, maximum hidegháború. Ha Putyin megszállja Ukrajnát, állíthat bábkormányt persze, de az eddigi ellenállás eléggé bizonyította, hogy nem virágokkal várja a – szerinte csak ukránnak hazudott, színorosz – nép, mint felszabadítót, hanem kemény és brutális katonai megszállással tudná azt fenntartani. És akkor mi garantálná, hogy nem megy tovább a magának követelt érdekszférában: csak a kemény fegyverkezés és a gazdasági elzárás.
Ez az új hidegháború!
Na de mit tehet ma a Nyugat, Európa és benne Magyarország a valódi békéért? Két dolgot:
1️⃣ Mindent meg kell tenni a Putyin rendszer felbomlásáért. Erősíteni kell Ukrajnát és el kell zárni a rendszer pénzcsapjait.
2️⃣ Fel kell készülni a rosszabb forgatókönyvre is: egy elhúzódó konfliktusra.
Szögezzünk le pár dolgot ezzel kapcsolatban:
Nyilván nem Orbán miatt van ma háború, és én őszintén elhiszem, hogy minden régi harcias retorikája és oroszokkal kötött üzlete ellenére ma békét akar. De azért bizony a maga szerény eszközeivel eddig Orbán kiszolgálta Putyin nemzetközi nyomulását. Hiba volt. De ezt könnyen lehet korrigálni!
Hibát követett el Európa azzal, hogy túlzott függésbe sodródott az orosz energiától. Úgy kezelte az oroszokat, mint normál kereskedelmi partnert, nem mint egy potenciális háborús ellenfelet. Európa most látványosan változtat ezen. A nagy falat nyilván az energiafüggetlenség: a gáz és az olajvásárlás leállítása. Ma mindenki ezen dolgozik, ezt számolja, erre készülnek forgatókönyvek egész Európában.
És akkor vissza a hazai politikához!
Egy felelős, biztonságra törekvő gazdaságpolitikának ma legalább két dolga van:
1️⃣ Válságtervet kell készíteni a háborúnak kitett nemzetstratégiailag fontos üzemek működtetésére. Elcsépelt, korrupcióval átitatott fogalommá vált a nemzetstratégiai érdekből kiemelés az utóbbi 12 évben, de most valódi értelme lenne. A Dunai Vasmű ukrán és orosz tulajdonosai között eddig is átláthatatlan vita zajlott. Most nemzetstratégiai érdekből az államnak biztosítani kell az átmeneti működést, akár a teljes átvétel útján. De mi lesz például, ha Százhalombattára nem jön olaj a Barátság vezetéken – már most világos tervekkel kellene előállni az egész országot ellátó finomító alternatív forrásra való átállítására! És még azonosítható pár kulcseleme a magyar gazdaságnak, ahol szükség van beavatkozásra!
2️⃣ Fel kell készülni arra, ha nincs orosz gáz. Szögezzük le, hogy nem szabad felmondani a szerződést egyoldalúan. De európai szinten ennek stratégiai értelme van, ez nagyon is várható. Tehát egyoldalúan nem szabad lépni, de ha van ilyen döntés, akkor megakadályozni sem lehet, és a hosszútávú érdekek miatt nem is érdemes!
Ezen második tétel igencsak sokféle feladatot jelent. Ma Európa gázszükségletének 40% jön Oroszországból. Vannak számítások, hogy ezt Európa ki tudja váltani.
Ehhez azonban például az is kellene, hogy Németország ne most zárja be az atomerőműveit – ennek követelésébe a magyar kormány is beleállhatna. (Mert Paks2-vel sem az a baj szerintünk, hogy „atom” hanem az, hogy a magyar és orosz korrupció szorzatával kialakulóan horribilisen drága, és rossz függőséget okoz).
De idehaza is van mit tenni: fel kell szabadítani a osztrák, a szlovák, a horvát betáplálási vezetékeket, és a tározóinkat, amiket most kétes üzleti érdekek miatt foglalnak.
Végül takarékoskodnunk kell! Ma a magyar építőipar 70%-át állami megrendelések foglalják (jórészük látványos hülyeség). Az ellenzéki program egyébként is átcsoportosította volna ezt lakásépítésekre és felújításokra, de vészhelyzetben kifejezetten a gázfogyasztás kiváltását előre kell hoznunk.
És végül fel kell pörgetni a megújulókat. Mert 2010 óta nem kap engedélyt szélerőmű idehaza. Ez amolyan kimatekozható kötelezettség volt. De lassan már versenyhátrány, és mostantól stratégiai gyengeség!
A Kormányunk nem felelős közvetlenül a háborúért, de mellélőtt a nemzetközi víziójával, nem látja jól a kihívást és a megoldást sem. A biztonság és a béke lovagjaként nekem hiteltelen, de legyen ez az én bajom.
Viszont az közös ügyünk, hogy felkészülten várhassunk bármilyen eshetőséget, mert a biztonság és a béke sajnos nem csak rajtunk, magyarokon múlik, mégis a mi nehéz döntéseink és kemény munkánk is kell hozzá!
