A koronavírus-járvány miatti gyógyszerszedési javaslatokról az utóbbi hónapokban számos tudományos és laikus közlemény látott napvilágot, viszont a rengeteg információ keltette zajban elsikkadhatnak azok a fontos tanácsok, amelyeket mindenképpen érdemes megfogadni. Egészségpolitikai munkacsoportunk gyógyszerész szakemberei összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat, amelyek betartásával nagyobb sikerrel vehetjük fel a harcot a betegséggel.
Gyógyszerek, vitaminok, koronavírus elleni „csodaszerek”
Számos tápanyag szerepet játszik az immunrendszer normál működésében, ezért az egészséges, kiegyensúlyozott étrend fenntartása kiemelten fontos az immunrendszer támogatása érdekében. Ide tartoznak a réz, folsav, vas, szelén, cink és az A-, B6-, B12-, C- és D-vitaminok.
Azonban az immunrendszer aktivitását nem tudjuk fokozni pusztán tápanyagbevitel révén, és semmilyen speciális élelmiszer vagy étrendkiegészítő nem akadályozhatja meg a COVID-19 vírussal való fertőződést. Így önmagában a vitaminbevitel, különösen a túlzottan magas dózisban történő alkalmazás nem véd meg a koronavírustól. Ugyanakkor
a szükséges napi vitamin-, és ásványianyag-bevitelre fordítsunk kiemelt figyelmet.
A vitaminok közül a D-vitamin külső forrásból történő bevitele javasolt az év ezen időszakában, illetve négy fal között töltött hetek esetén. Ilyenkor ugyanis nem éri elegendő mennyiségű napfény bőrünket, ami a D-vitamin képződéséhez nélkülözhetetlen. Hazai szakmai konszenzus alapján a D-vitamin-hiány megelőzéséhez szükséges vitaminpótlást szájon át bevehető, D3-vitamint tartalmazó készítményekkel kell megoldani, felnőttek számára napi 1500 NE dózisban, egyszeri, 10000 NE telítődózis bevételét követően.
A fentiek természetesen egészséges emésztőrendszer és normál táplálkozás esetén érvényesek. Beteg, kórházban ápolt, intenzív terápiában részesülő, vagy speciális diétán lévő embereknél egyedi mérlegelés szükséges. A megfelelő tápanyagbevitel mellett fontos a fizikai aktivitás fenntartása, így ajánlott az otthoni torna bevezetése (észszerű keretek között), illetve a szabad levegőn történő séta.
A koronavírus terápiájában alkalmazott gyógyszerek
Vannak olyan, kórházi körülmények között alkalmazott gyógyszerek, amelyekkel kapcsolatban több-kevesebb tapasztalat már rendelkezésre áll a koronavírus-terápiában való hatékonyságról. Ilyenek egyes antivirális szerek, többek között a még kísérleti fázisban lévő remdesivir, amelynek gyártója lemondott a kizárólagos forgalmazás jogáról, amennyiben a klinikai vizsgálatok sikeresnek bizonyulnak. A leginkább maláriaellenes szerként ismert klorokinnal és hidroxiklorokinnal kapcsolatban is vannak pozitív eredmények, azonban hangsúlyozni kell, hogy a rendelkezésre álló kevés bizonyíték alapján nehéz megítélni egy gyógyszer valós hatékonyságát. A klorokint tartalmazó gyógyszer (Delagil) iránti hirtelen megnövekedett igény (a kórházak számára elkülönített mennyiség lefoglalása) idézte elő a gyógyszer átmeneti hiánycikké válását a lakossági gyógyszertárakban.
Azonban ez a kiesés előreláthatólag nem okoz nagyobb problémát, a gyógyszer egyéb alkalmazási területein (malária profilaxis, amőbiázis, lupus és rheumatoid arthritis egyes esetei) nem elsővonalbeli, hanem szupportív terápiaként használják, illetve más terápiás lehetőségek is rendelkezésre állnak. A gyógyszertáraknak lehetőségük van a hatóanyag por formájában történő megrendelésére is, ugyanis az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezési Intézet (OGYÉI) a gyógyszertárban is gyártható gyógyszeralapanyagok közé sorolta. A gyógyszerhatóság megtiltotta továbbá a hidroxiklorokin-szulfát hatóanyag kivitelét az országból.
Magyarországon további két gyógyszer, a HIV terápiájában alkalmazott lopinavir/ritonavir kombináció, valamint a Kínából az elmúlt héten érkező vírusellenes favipiravir is rendelkezésre áll a COVID-19 terápiájára.
Nagyon fontos hangsúlyozni azonban, hogy egyik gyógyszerrel kapcsolatban sem áll rendelkezésre elegendő tapasztalat ahhoz, hogy a koronavírus kezelésében való hatékonyságuk és biztonságosságuk igazolt legyen.
Az Európai Gyógyszerügynökség igyekszik követni a klinikai gyakorlatból és vizsgálatokból származó eredményeket, azonban közleményük szerint az eddig bemutatott adatok alapján jelenleg még egy gyógyszer sem bizonyult kellően hatásosnak a COVID-19 kezelésében. Ennek következtében továbbra is csak klinikai vizsgálatok részeként, vagy fokozott felügyelettel, ún. indikáción túli alkalmazás keretében alkalmazhatóak ezen készítmények.
A hatásossággal kapcsolatos bizonytalanságon felül az említett szerek mellékhatásprofilja is különös figyelmet érdemel. A HIV kezelésében használt lopinavir/ritonavir számos egyéb gyógyszerrel kölcsönhatásba lép, megváltoztatva, felerősítve vagy gyengítve azok hatását és mellékhatásait. A klorokin és hidroxiklorokin pedig súlyos, akár vaksághoz vezető retinakárosodást okozhat, valamint szívre gyakorolt hatásai is komoly következményekkel járhatnak.
Szokásos gyógyszerek és a koronavírus
Néhány gyakran alkalmazott gyógyszer kapcsán felmerült, hogy a koronavírus tüneteit súlyosbíthatja, a betegség lefolyását ronthatja a gyógyszer szedése.
ACE-gátlók: Egymásnak ellentmondó információk jelentek meg a médiában az egyes szívbetegségben és magasvérnyomás-betegségben széles körben használt gyógyszerek, az angiotenzin konvertáló enzim-gátlók (ACE-gátlók), illetve az angiotenzin-receptor-blokkolók (ARB-k) szedésének az új koronavírus-megbetegedéssel való esetleges összefüggéséről.
A Magyar Kardiológusok Társaságának az Európai Hypertonia Társasággal egybehangzó véleménye szerint „jelenleg egyértelmű és tudományosan megfelelően megalapozott adatok ezeket a feltevéseket nem támasztják alá”, és a gyógyszerek szedésének folytatását javasolja: „több hazai és nemzetközi szervezettel összhangban azt kérjük, hogy a betegek folytassák a kezelést a számukra előírt gyógyszerekkel”.
Ibuprofén: Számos platformon megjelentek hírek, amelyek szerint a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID), például az ibuprofén, súlyosbíthatják a koronavírus-betegség (COVID-19) tüneteit. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Amerikai Gyógyszerhatóság (FDA) is vizsgálatot indított az ügyben. Ennek nyomán mindkét hatóság állásfoglalást adott ki, miszerint nincs tudományos bizonyíték arra, hogy összefüggés állna fenn az ibuprofén és a COVID-19 súlyosbodása között.
A koronavírus-betegség kezelésénél a láz- vagy fájdalomcsillapítás megkezdésekor a betegeknek és az egészségügyi szakembereknek mérlegelniük kell az összes rendelkezésre álló kezelési lehetőséget. Minden gyógyszernek megvannak az előnyei és kockázatai, potenciális mellékhatásai, amelyeket figyelembe kell venni a nemzeti irányelvekkel együtt. Az Európai Unióban ezek többsége a paracetamolt ajánlja elsőként láz vagy fájdalom csillapítására.
Hogyan váltsa ki gyógyszereit?
A járványügyi védekezés részeként a gyógyszertárakban is fontos betartani a távolságtartási lépéseket. Ennek okán a hazai gyógyszertárakban az officinában (betegfogadó térben) egyszerre csak annyi beteg tartózkodhat, ahány gyógyszerkiadó ablak (tára) működik a gyógyszertárban. Egyes gyógyszertárakban az ügyelet során használatos kiadóablak is igénybe vehető gyógyszerkiváltásra igény esetén, illetve számos helyen lett bevezetve a gyógyszerek házhoz történő kiszállításának megszervezése (a gyógyszertárak vagy a helyi önkormányzat által).
A háziorvosok, szakorvosok az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) segítségével a felírt recepteket elektronikus úton, közvetlenül eljuttatják a gyógyszertárakhoz. A gyógyszertárban TAJ-szám alapján saját maga és hozzátartozói, valamint az ezzel Önt megbízó ismerősei számára ki tudja váltani a felírt készítményeket. A kiváltáshoz fontos, hogy legyen Önnél személyazonosságot igazoló okirat. Nem szükséges 3 hónapra előre kiváltani a gyógyszereket, a gyógyszerellátás folyamatos. A gyógyszerkiváltással kapcsolatos kérdésekről részletes tájékoztató érhető el a Magyar Gyógyszerészi Kamara honlapján.
