A kulturális élet jövője a közalkalmazottak jövőjén múlik

Szerző: | ápr 16, 2020 | Blog

Egyfajta abszurd szimbolikával nagycsütörtökön, az utolsó vacsora idejére időzítve küldött meg véleményezésre a szakmai szervezeteknek a kormány egy törvényjavaslatot, amelyre az ünnep négy napját hagyták. A tervezet szerint 2020. november 1-től valamennyi kulturális területen dolgozó közalkalmazott jogviszonya megszűnne. A kormány tehát nem megoldja a közalkalmazotti törvény elavultságából fakadó problémákat, hanem megszabadul tőlük. A Momentum oktatás-, kultúr- és ifjúságpolitikai tagozatának kritikája és javaslatai.

Kultúra

A közalkalmazottak Európa-szerte megbecsült munkavállalók a demokratikusan működő országokban. Nem véletlenül fogadta el a rendszerváltást követően Magyarországon az első Országgyűlés a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt. A közalkalmazottak megbecsülése elvárható minden demokratikusan működő kormánytól. Ők azok ugyanis, akik tanítják, nevelik gyermekeinket, a bölcsődékben, óvodákban vigyázó kezeik végigkísérik felcseperedésüket. Gondozzák és ápolják magatehetetlen embertársainkat, segítő kezet nyújtanak a rászorulóknak, fejlesztik és foglalkoznak a fogyatékkal élőkkel. 

És a közalkalmazottaknak köszönhetjük, hogy nemzeti kincseink, a könyvtárakban és a múzeumokban őrzött, identitásunk elválaszthatatlan részét képező, páratlan értékű kódexek, könyvek, régészeti leletek megmaradnak az utókornak, megismerhetjük őket mi is és gyermekeink, unokáink is. Ők azok, akik a művelődési otthonokban megteremtik a lehetőséget, hogy a helyi közösségek élni és fejlődni tudjanak. Ők azok, akik a színházakban, az operában, a zenekarokban nemcsak szórakoztatnak az előadásaikon, de lelki és szellemi feltöltődést nyújtanak.

Ezeknek az intézményeknek a működését általában természetesnek tekintjük, sokszor észre sem vesszük őket. Pedig jelentőségüket sok adat is igazolja. Az ország művelődési házaiban több mint 30 ezer egyesület, közösségi csoport tevékenykedik rendszeresen, az intézményekben több mint 20 millió látogatást regisztrálnak évente. Országszerte 2 millió beiratkozott olvasóval, egy évben közel 20 millió kölcsönzés történik a könyvtárakban, emellett az online szolgáltatásokat 114 millió alkalommal használják. Több mint 70 millió műtárgyat őriznek a múzeumokban, ahol évente több mint 10 millió látogató fordul meg.

Mindezt nem egészen 20 ezer közalkalmazottnak köszönhetjük.

És bár a veszélyhelyzet kihirdetését követően a művelődési házak, könyvtárak, múzeumok is az első bezárt kulturális intézmények között voltak, a kulturális közalkalmazottak a mai napig aktívan kiveszik a részüket a járvány elleni védekezésből. 

A színművészek több, a távoktatást támogató programot indítottak, tananyagot, kötelező olvasmányokat, verseket mondanak online, több színházi műhely is védőmaszkokat varr (pl. Katona, Átrium). A könyvtárak elérhetővé tesznek sok-sok elektronikusan hozzáférhető könyvet, hogy ne kelljen kimozdulni megvétel, kölcsönzés miatt. Sok most otthon lévő közalkalmazott a kultúra világából önkéntesként segíti az időseket bevásárlás, ügyintézés, ételhordás formájában. Tehát jelenleg is közszolgálatot végeznek!

Róluk gondolja azt a kormány a hamarosan a parlament elé kerülő törvényjavaslattal, hogy közalkalmazottként nincs rájuk szükség. A kormány nem megoldja az ő problémáikat, hanem megszabadul tőlük. A törvény általános indoklása szerint a közalkalmazotti törvényt munkaerőpiaci változások üresítették ki. Az érvelés alapvetően hibás. Nem véletlenül üresedtek ki a közalkalmazotti törvény előírásai, illetve a közalkalmazotti bértábla. A döntéshozó helyzetben lévő Fidesz-KDNP ugyanis lassan tíz éve nem tett semmit a kulturális szektorban lévő feszültségek enyhítése, a problémák kezelése érdekében.

Ha a közalkalmazottakról szóló törvény nem tudja betölteni szerepét, nem megszüntetni kell azt egy tollvonással, hanem a szakértők bevonásával felülvizsgálni, majd módosítani a szabályokat.

A törvényjavaslat szerint 2020. november 1-től valamennyi kulturális területen dolgozó közalkalmazott jogviszonya a törvény erejénél fogva a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó jogviszonnyá változik. Elfogadhatatlan, hogy a 21. századi Magyarországon azok a szakemberek, akik éjt nappallá téve szolgálják a közösséget, a kormányzó erők kénye-kedvének ki legyenek szolgáltatva, és a velük való egyeztetés nélkül kerüljenek egzisztenciális bizonytalanságba. 

Az EMMI húsvét hétfőre már, csillapítandó a szakmai szervezetek felháborodását, 6%-os béremelést ígért a közalkalmazottaknak a jogviszonyok megszüntetéséért cserébe. Ez a több évtizede a pályán lévő szakemberek esetében is csak bruttó 10 ezer forintos nagyságrendet jelent. Szemfényvesztés, erre csak az a jó szó.

Ezzel a törvénnyel ugyanis a kulturális szakemberek egy sor olyan garanciától esnek el, amely nem csupán az ő személyes érdekük, de egy jól működő kulturális szektor érdeke is lenne.

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével ugyanis többek között

  • a kulturális intézményben dolgozók felmondása lényegesen egyszerűbbé válik, megszűnnek egyes szociális helyzettől függő felmentési korlátozások,
  • a kulturális intézményben dolgozókat munkáltatói felmondás esetén kedvezőtlenebb végkielégítés illeti meg,
  • a kulturális intézményben dolgozók elveszítik a jubileumi jutalom lehetőségét,
  • a nők korkedvezményes nyugdíjba vonulása lényegesen kedvezőtlenebb lesz,
  • az egyes kulturális álláshelyeket pályáztatás nélkül is be lehet tölteni.

Ezek a garanciális szabályok azonban nem csak a közalkalmazottakat védik. Sokkal inkább védik a kulturális ágazatot:

  • védik az üzleti élettől, ugyanis a könyvtárak, múzeumok, közművelődési intézmények elsődleges feladata nem a haszonszerzés, hanem közös értékeink védelme,
  • védik attól, hogy a munkaerőpiaci fluktuáció túlzott mértékű hatást gyakoroljon az intézményekben folyó munkára,
  • védik azáltal, hogy a szakterületeken csak megfelelő végzettséggel és tapasztalattal, nyilvános pályázati eljárás útján lehet elhelyezkedni.

Egy rövid paragrafuskiegészítést is beszúrtak a törvénytervezetbe: „Az állami és a települési önkormányzati fenntartású muzeális intézmény, könyvtár, közművelődési intézmény és közösségi színtér elkötelezett az Alaptörvényben rögzített alapelvek mellett.” Ez a mellékesnek tűnő mondat tovább erősíti a kultúra szolgálólánnyá alacsonyítását. A Momentum nem ért egyet a kultúra politikai függésben tartásával, véleményünk szerint akkor tudja valódi funkcióját betölteni, ha szabadon hagyjuk működni, rögzített ideológiáktól függetlenül.

A Momentum megbecsüli a közalkalmazottakat, kormánytisztviselőket, önkormányzati dolgozókat, mert tudja, hogy egy demokratikus, európai Magyarország nem létezik olyan szakemberek nélkül, akik a szolgálatot tekintik hivatásuknak. Ezért a Momentum ezen a területen is a közösségi tervezéssel, azaz az érdekképviseleti szervek, a szakmai szervezetek bevonásával, sőt valamennyi közalkalmazott számára az észrevételtételi lehetőség biztosítása mellett a közszféra fejlesztését tartja szükségesnek a következő pontokban:

  1. A törvényjavaslat visszavonása: a járványügyi veszélyhelyzet alatt csak olyan jogszabályt tárgyaljon/szavazzon meg az országgyűlés, amelynek elfogadása valóban elengedhetetlenül fontos a járvány leküzdése szempontjából. A ma benyújtott törvényt vonja vissza a kormány, majd a veszélyhelyzetet követően az érintettek érdemi bevonásával kezdje meg a kulturális szektor helyzetének átfogó rendezését.
  2. Életpályamodell: gyors és azonnali bérrendezést követően a szakterületekre lebontott életpályamodell valós szakmai jövőképet biztosíthat azoknak, akik küldetésüknek a közszolgálatot választják. A közalkalmazottak egyszeri bérrendezése önmagában nem elégséges cél, mert az újra- és újratermelné a problémát. Az életpályamodell ezenfelül a teljes kulturális szektor számára kiszámítható humánerő-politikát teremt, ezzel hozzájárul a stabil működéshez.
  3. Pályakezdők, gyakornokok ösztöndíja:  a kulturális szektor jelenlegi helyzetében nem ad stabil jövőképet a fiatal szakembereknek. Ennek elősegítése érdekében a francia ifjúsági szakmában alkalmazott mintára már a felsőfokú tanulmányok ideje alatt javasoljuk a gyakornoki idő alatt, majd a pályakezdők részére egy államilag támogatott ösztöndíjprogram elindítását.
  4. Tudományos munka: bár a társadalmi köztudatban nem szerepel, de a kulturális szektor valamennyi területén fontos a kutatómunka támogatása. Enélkül ugyanis nem képzelhetők el fejlesztések, nem fogalmazhatók meg a döntéshozók számára beavatkozási pontok, nem biztosítható a szakterületek hatékony és eredményes működése. Javasoljuk középtávon kiemelten, stratégiai szinten támogatni a szakterületek kutatási programját.
  5. Továbbképzések: a kulturális szektor eredményes működése nem képzelhető el a foglalkoztatottak folyamatos képzése, a szaktudások naprakészen tartása nélkül. Kiemelten fontos, hogy mind a szakmai munkakörökben, mint a kisegítő munkakörökben (pl. hangtechnikus, informatikus) megvalósuljon egy olyan kompetenciafejlesztés, amely az egyes szakterületek stratégiai célkitűzéseihez igazodik. Javasoljuk a továbbképzések támogatására szolgáló központi támogatások megemelése mellett azok célzottabb, hatékonyabb felhasználását.

A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakításáról szóló törvénnyel mind a kulturális szakemberek, mind a kulturális szektor jövőjét sodorja veszélybe a kormány. 

Az önkormányzatok fenntartásában lévő könyvtárak, múzeumok, művelődési házak tevékenysége nem irányulhat üzleti haszon szerzésére, azaz nem termelnek annyi bevételt, mint amilyen fenntartási költséggel járnak. Értelemszerűen a közfeladat jellege ez.
A járványügyi vészhelyzetben fellépő többletkiadások, majd az azt követő gazdasági válság miatt azonban az önkormányzatok a költségvetésüket újra kell majd tervezzék, amelynek várhatóan kényszerű vesztese lesz a kulturális szektor is. Mivel a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottak könnyebben elbocsáthatók, amelynek így alacsonyabb költségei vannak, a törvény elfogadása esetén várhatók tömeges elbocsátások. Csak a mértékük lehet kérdéses.

Ez azonban a kulturális szektor jövőjét is veszélyezteti, hiszen így nemcsak a minőségfejlesztés nem valósítható meg, de az eddigi feladatellátás sem végezhető el. Amely további spirálba vonja a területet.

Ennek elkerülése érdekében javasoljuk a Momentum Mozgalom kulturális programcsomagját a kormány figyelmébe.

A Momentum Oktatás-, Kultúr- és  Ifjúságpolitikai tagozata

Tudtad? óriásplakát
Vezessük új útra Magyarországot!
Ez AZ a Budapest