Az elmúlt napokban az Index közölte a Medián kutatásának eredményeit a szavazók vándorlásáról, megszólításáról és politikai orientációjukról. A cikk alapján megállapíthatjuk, hogy létezik politikai közép Magyarországon, és hogy az összes ellenzéki párt közül arányaiban a Momentum tudta a leghatékonyabban bővíteni a sokat emlegetett ellenzéki tortát. Tízből hat szavazónk 2014-ben semmelyik más ellenzéki pártra nem szavazott.
A Momentum volt képes leginkább új szavazókat megszólítani
Ahogy az Index cikke is fogalmaz:
A Momentum szavazóinak 57 százaléka új az ellenzéki térfélen. Ezzel arányaiban a Momentum tudta a legjobban bővíteni azt a bizonyos, sokat emlegetett ellenzéki tortát.
Az 57 százalék két részre bontható, ahogy az ábránkon is mutatjuk.
- Mivel a Momentum a 2014-es választásokat követően alakult, ezért a torta újraosztása helyett (mellett) esélye volt arra, hogy megszólítson olyanokat is, akik 2014-ben életkori okok vagy egyéb indok miatt nem szavaztak semmilyen más ellenzéki pártra. Ennek a csoportnak a mérete jelentős, arányaiban a Momentum szavazóinak 40 százalékát jelentik. Ennyien voltak, akik 2014-ben még fiatalkorúak vagy valamilyen okból passzívak voltak, de 2018-ban elmentek szavazni, és a Momentumra szavaztak. Ezzel megdőlt az a sokat emlegetett tétel, hogy egy új párt csak a meglévő tortát osztja újra. Bebizonyítottuk, hogy kreatív politizálással, egy új stílussal, politikai nyelvvel lehetséges a szavazótábort növelni.
- Van egy másik fontos csoport, a kiábránduló fideszesek. Őket sokan szeretik kizárni a gondolkodási sémájukból, amikor a választási preferenciákról és szavazói csoportokról beszélünk. Sok vita zajlik arról, hogy a Fidesz szavazóit mennyire érdemes célozni egy kampányban, mennyire meggyőzhetőek, van-e értelme egyáltalán foglalkozni velük. A Momentum álláspontja kezdettől fogva világos volt, és azóta sem változott: a fideszes szavazók (egy részének) meggyőzése nélkül sem kormányváltás, sem politikai közép nem létezik. Szavazóink 17 százaléka 2014-ben még a Fideszre szavazott.
A kiábrándult fideszesek meggyőzhetőek maradtak, racionálisan felmérték a politikai helyzetet és a kínálatot, esetükben a politikai elkötelezettség nem elvakult hitet jelent. Jó okkal feltételezhető, hogy ez a mérsékelten jobboldali, ha úgy tetszik polgári csoport nem véletlenül jelent meg a Momentumnál a többi ellenzéki párthoz képest a legnagyobb arányban.
Túl balon és jobbon
A Momentum olyan országot épít, melyet nem ideológiai harcok osztanak meg, hanem közös célok tartanak össze. Mozgalmunk egyik fő célja a bal- és jobboldal szembenállásán alapuló politika hamis dilemmáinak meghaladása. Olvasd el itt a Momentum világnézetéről szóló bejegyzésünk.
A politikai közép létezik
Sokatmondó, hogy az ellenzéken belül (a Jobbikot leszámítva) a Momentum szavazói között találni a legnagyobb arányban magukat jobboldalinak vallókat. A magukat középen állóként meghatározó szavazók aránya ugyancsak a Momentumnál a legmagasabb, illetve majdnem ugyanennyien vallják magukat baloldalinak ebben a szavazói csoportban.
A Momentum szavazóinak 40 százaléka baloldalinak, 38 százaléka középen állónak, míg 22 százaléka jobboldalinak vallotta magát a Medián felmérésében.
A politikai közép létezése nem csak egy legenda, hanem a mérések szerint: valóság. Valós igény van ugyanis olyan mérsékelt politikára, amely érvényesíteni képes helyzettől függően bal- és jobboldali megoldások kidolgozására és nem polarizálni, hanem közelíteni akarja a különböző táborokat. Hogy ezen belül ki az, aki mérsékelten jobboldalinak vagy baloldalinak tartja magát, liberálisnak vagy konzervatívnak, az teljesen mindegy. A Momentumnál bármelyik közösségére találhat.
Borítókép: Az adatokat a Medián kutatását feldolgozó Index-cikkből vettük
