A tegnapi napon a magyar parlament épületében a Fidesz-KDNP frakció véget vetett még a demokrácia illúziójának is. A “rabszolgatörvényként” elhíresült törvénymódosítást és a különbíróságok bevezetését a kormányhoz méltó csalással, törvénytelenséggel és arcátlansággal “szavazták” meg. A szavazás törvényessége több, mint kétséges, a dicsőséges nagyurak zavartsága és félelme azonban kétségtelenül megalapozott. A parlamenti ellenzék ugyanis 8 év után végre igazi, egységes ellenzékként lépett fel, és ez felrázta az utca népét is.
A tegnapi nap, 2018. december 12. a magyarországi demokrácia végleges kivérzésének napjaként fog bevonulni a történelembe. Ezen a napon a Ház két nagyon fontos törvényről is tartott volna szavazást. Az előzmények ismeretében tudjuk, hogy az ellenzéknek semmilyen más eszköze nem maradt a törvény elfogadásának megakadályozására, mint az engedetlenség. A kormánypárti frakciók a szokásos arroganciával, törvénytelen eszközökkel és egy ötéves óvodás „csak azért is!” mentalitásával verték keresztül az akaratukat, teljesítették a megrendelőik felé kötelezettségüket.
Az ellenzéki parlamenti pártok (DK, LMP, MSZP, Jobbik, Párbeszéd) eddig soha nem látott összefogással próbálták megakadályozni a törvények elfogadását, ennek ellenére a levezető elnök, Latorcai János a kormánypárti padsorokból vezényelte párttársait. Az ellenzéki jegyző hiánya sem akadályozta őt ebben, más képviselő felkérése ugyanis jogszerű eljárás.
Ami viszont kétségtelenül jogszerűtlen: a szavazás a névre szóló szavazókártyák behelyezése nélkül is lehetséges volt. Ez azért aggályos, mert így gyakorlatilag bárki szavazhatott bármire, bármelyik képviselő helyett. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy az áprilisi kétharmadot is hasonló eszközökkel szerezték meg?
Kérdéses, hogy hogyan tudtak olyan kérdésekre igennel, vagy nemmel hitelesen válaszolni a képviselők, amelyeket nem is lehetett hallani. A sziréna és sípok zaja teljesen elnyomta a levezető elnök hangját. A Fidesz és KDNP soraiban teljes volt a zavar, ennek ellenére szorgalmasan nyomkodták a gombokat.
A tegnapi napon nem csak a “rabszolgatörvényt” kényszerítették át, amely a túlórák növekedését és a szabadnapok csökkentését jelenti, hanem a területrendezési törvényt is, amelynek értelmében a Balaton térsége minden eddiginél nagyobb mértékben beépíthetővé válik. Ezen kívül a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosítás is átment, amely azt teszi lehetővé, hogy a helyi agrárkamarák dönthetik el, ki vehet termőterületet, az eladásánál pedig nem számítana a piaci ár, csak a termőképesség. Elfogadták azt is egy több mint 30 jogszabályt tartalmazó salátatörvényben, hogy minden rendőrségi, közterületi, közúti és pénzintézeti kamera felvételei egységes tárhelyre kerüljenek. Simán átment a kínai Fundan Egyetem támogatásáról szóló megállapodás is, így közös MBA képzést indíthat a Corvinus-szal. Mit nekünk holmi CEU, amikor itt vannak a kínaiak, igaz?
Végül elfogadásra került a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat is, amely azt teszi lehetővé, hogy a kormányzatnak fontos ügyekben külön bírói szervezetrendszer döntsön, olyan bírókkal, akik teljes egészében a kormánytól, ezen belül is az igazságügyminisztertől függnek.
A magyar demokrácia haláltusája összekovácsolta végre a parlamenti ellenzéket. Láthattunk egy cselekvő, meg nem alkuvó ellenzéki erőt, aki végre magára talált, és kiállt a magyar emberekért. Láthattunk egy zavart, hatalmát és tekintélyét féltő Orbán Viktort. Ez adott erőt az embereknek a megmozduláshoz.
Az ellenállás az utcán folytatódott, több mint 8 órán át. Többezer tüntető tiltakozott a rabszolgatörvény és a bíróságok beszántása ellen a Margit hídon és a Fidesz Lendvay utcai székházánál. A székházat rengeteg rendőr védte, két tiltakozó EU zászlóval feljutott az erkélyre.
A tömeg ezután több irányból átment a Kossuth térre. A Lánchídnál a tüntetők egy csoportja Orbán Viktor 2007. március 15-i beszédét idézte a hangszórókból:
Világossá tettük, a népnek joga van elkergetni a kormányt egy demokráciában is, ha az a népakarat ellen kormányoz, ha az emberek létérdekét veszélyezteti.
Este 21 óra körül a tömeg és a rendőrsorfal egymásnak feszült, a készenlétiek paprikaspray-vel kényszerítették hátrálásra a tömeget. Kb egytucatnyi embernek, köztük a Momentum tagjainak, Hajnal Miklósnak, Szarvas-Koppány Bendegúznak és Bedő Dávidnak sikerült eljutniuk a déli kapuig, ahol leültek és békésen tiltakoztak a délelőtti eljárás ellen. Végül egyesével vitték el őket a kaputól a rendőrök.
A rendőri erők késő éjjel szorították ki a tüntetőket a Kossuth térről könnygáz segítségével.
A Momentum Mozgalom a szabad országról:
A kevesek hatalma helyett a jog uralmának kell érvényesülnie, amiben mindenki egyaránt részt vehet. Az ország működésének társadalmi megegyezésen, és nem egy hatalmi csoport akaratán kell alapulnia. Ma Magyarországon a választók felét sem képviselő mesterséges parlamenti kétharmad a jogállam lebontásán munkálkodik. Az Országgyűlés helyett működő „törvénygyár” aktívan asszisztál ahhoz, hogy a kormány polipkarjai az ország legkisebb zugaiba is elérjenek. A szabad sajtó leépítése és az ellenzéki vélemény eltiprása a hatalom maradék korlátainak felszámolását szolgálják.
A magát mindenhatónak tekintő uralmi rendszert közösen kell lebontanunk. Olyan berendezkedéssel váltjuk fel, ahol mindenki egyenlő eséllyel vehet részt az őt érintő döntések meghozatalában, mind a választások során, mind azokon kívül. A szabadság biztosítéka a fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállítása, kiegyensúlyozása és körülbástyázása. Megtisztítjuk, és átláthatóvá tesszük a közéletet. Magyarországon nincs helye a nemen, származáson, valláson vagy szexuális orientáción alapuló hátrányos megkülönböztetésnek, és mindenki szabadon fejezheti ki véleményét.
A mai lesz az Országgyűlés idei utolsó ülése; a képviselők két bírósági szervezet és az ügyészség tavalyi beszámolóiról tárgyalnak.
A lendület az utcán nem fogyott el, a következő tüntetés 13-án csütörtökön 17:30 órakor lesz a Kossuth téren. Gyertek el, legyünk minél többen, és élesszük fel együtt a demokráciát!
