Már csak pár nap van hátra május 26-ig, amikor is többek között a következő 5 év uniós költségvetéséről is döntünk az Európai Unió parlamentjébe küldött képviselők által. Habár napi 2 milliárd forintot kaptunk az Európai Uniótól 2004 óta, nem sokan érezzük ennek a pénznek mindennapi életünkben, keresetünkben kifejtett hatását. Ennek több oka is van. Míg a kormány szeret az átlagbér növekedésével példálózni, a medián bérek akár 18%-al is elmaradnak az átlagbértől a 2018-as adatok alapján.
Elemzők szerint a medián nettó bér mindössze 179,880 Ft volt 2018-ban. Nem segítettek a 2010-ben eszközölt személyi jövedelemadó változások sem, melyek aránytalanul érintették a legszegényebb magyarokat. Sajnos, a kkv szektor sincs sokkal jobb helyzetben. A vállalati GDP több mint 50% állították elő külföldi tulajdonú cégek 2015-ben Magyarországon. Ez Írország után a második legmagasabb érték az Unióban. Míg a külföldi működőtőke üdvözlendő, a mindenkori kormánynak kötelessége lenne a magyar kkv szektort is hasonló erőbedobással fejleszteni, melyre igazi törekvéseket nem igazán látunk. Továbbá a nagy-, valamint közép- és kisvállalkozások között komoly termelékenységi különbség felfedezhető fel, ami ellen szintén nincs érdemi beavatkozás.
A Momentum Mozgalom ezért is gondolja úgy, hogy EU-s pénzt csak egészségügyre, oktatásra és munkára lehet költeni. Az utóbbin keresztül nem csak a munka lehetősége teremtődik meg, de a munkabérek is növekedni tudnak. A magyar tulajdonú, kis- és középvállalkozói szektor növelésével pedig Magyarország ellenállóbb lesz különböző gazdasági sokkhelyzetekre, gazdaságunk is diverzifikáltabb lesz. A munkahely- és bérnövekedéshez természetesen fontos az olyan gazdasági szabályozási háttér, mint a személyi jövedelemadó vagy a munkát terhelő adók és járulékok rendszerének megreformálása is, melyről egyéb gazdasági szabályozási programunk mellett a Momentum Lehetőségekkel Teli ország és Fejlődő ország fejezeteiben olvashatsz.
- Komplex szolgáltatást nyújtó munkaügyi központok. A magyar államnak komoly strukturális változáson kell átmennie, hogy olyan munkahelyközvetítő és segítő központokat hozzon létre, amelyek valódi segítséget nyújtanak a munkakeresőknek. Ezen központok kapcsolatban állnak a munkaadókkal is, hogy helyi munkaerőközvetítőként funkcionáljanak. A központok segítenek az elhelyezkedésben a munkavállalónak, illetve ha szükséges, a munkaadó és munkavállalókkal közösen szervezik meg a mobilitási lehetőségeket.
- Felnőttképzések elérhetőségének növelése. Mivel a munkaügyi központ kapcsolatban van a helyi munkaadókkal, így pontosan lehet tudni, hogy milyen évben, milyen képzéseket kell indítani, mire van szükség. Kutatások kimutatták, hogy a munkanélküliséget, illetve szegénységet a közmunka nem hogy feloldja, hanem tovább rontja. Fél-egy éves képzés után a legtöbb mai közmunkás vissza tud térni a munkaerőpiacra. Támogatnánk az on the job jellegű képzéseket is, amely lényege, hogy a képzés nagyrésze gyakorlati jellegű.
- A vállalkozói szektor eddig kevésbé volt EU-s hatáskörben, ám ez lehetne máshogy is. Bevezetnénk a vállalkozói Erasmust, amelynek keretében az Európai Unió anyagi és strukturális segítséget nyújtana a vállalkozóknak, hogy rövidebb, hoszabb időszakokat külföldi partnereknél töltsenek, így megosztva tudásukat egymással. Továbbá megteremtjük a start-up és vállalkozói centrumokat, ahol az új vállalkozások adózási illetve adminisztrációs tanácsadást, információs segítséget kaphatnak.
- Amíg jelenleg van közvetlen pályáztatási rendszere az Európai Uniónak például technológiai fejlesztésre vagy kutatásra, fontos lenne a vállalkozási finanszírozás és fejlesztés területekre majdnem kizárólag közvetlen uniós pályázatokat hirdetni. Így a kkv szektor nem lenne teljesen az államra utalva, maguk is tudnának könnyedén forrásért pályázni.
Magyarország nagyon messze elmarad gazdasági potenciáljától, a társadalmi különbségek pedig rohamosan nőnek. Sajnos, több gazdasági területen is leszakadtunk a többi szomszédos, V4 országhoz képest. Az Európai Unió forrásait sokkal okosabban is fel tudnánk használni, valós gazdasági növekedést elérve, amit nem csak a felső 10%, hanem minden magyar egyformán érezhet. Ha egyetértesz, szavazz te is a Momentum Mozgalomra május 26-án!
