A Balra át! blogon megjelent állítások részletes cáfolata

A Balra át! című blogon megjelent a héten egy minket támadó írás, miszerint a Momentum a Fidesszel együtt a zöld fordulat ellen küzd. Tegnap egy blogbejegyzésben kifejtettük, hogy az európai parlamenti frakciónk, a Renew Europe az elejétől kezdve támogatta az Európai Zöld Megállapodást, a klímavészhelyzet kihirdetését is mi magunk kezdeményeztük. Bemutattuk, hogy milyen destruktív motivációval is keletkeznek hatalmas mennyiségű módosító javaslatok az Európai Parlamentben. Ebben az újabb bejegyzésben pontról pontra cáfoljuk a bejegyzés állításait. 

1) A leszavazott módosítók lehetővé tették volna a hatályban lévő szabadkereskedelmi egyezmények alapjaiban való újragondolását zöld szempontok szerint, mivel a nemzetközi jogban jelenleg ezek a legnagyobb gátjai egy zöld átalakulásnak. 

• Az általunk támogatott dokumentum törzsszövegének 110. bekezdése így fogalmaz: „a kereskedelem a fenntartható fejlődés előmozdításának és az éghajlatváltozás elleni küzdelem elősegítésének fontos eszköze lehet; úgy véli, hogy az európai zöld megállapodásnak biztosítania kell, hogy valamennyi nemzetközi kereskedelmi és beruházási megállapodás tartalmazzon a fenntartható fejlődésről szóló határozott, kötelező erejű és végrehajtható fejezeteket, többek között az éghajlatra és a környezetre vonatkozóan, amelyek teljes mértékben megfelelnek a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak és különösen a Párizsi Megállapodásnak, továbbá összeegyeztethetők a WTO szabályaival; üdvözli a Bizottság annak biztosítására irányuló szándékát, hogy a Párizsi Megállapodás valamennyi jövőbeli kereskedelmi és beruházási megállapodásnak alapvető eleme legyen, és hogy az európai piacon forgalomba hozott valamennyi vegyi anyag, anyag, élelmiszer és egyéb termék teljes mértékben megfeleljen a vonatkozó uniós szabályozásnak és szabványoknak;”
• A szövegből világosan kiderül, hogy mi is támogatjuk a kereskedelmi egyezmények zöld szempontok szerinti újragondolását. 
• Az a módosító indítvány, ami a cikkben említettekkel összhangban a kereskedelmi megállapodásokra vonatkozik titkos szavazásként került a napirendre.

2) Tiltották volna azokat a környezetszennyező beruházásokat, amelyeket egyébként már a jelenlegi környezetvédelmi irányelvek szerint is tiltani kellene, például a Paks II-t és a Hinkley Point atomerőművet többek között a rendkívül környezetszennyező nukleáris hulladékgazdálkodás megoldatlan kérdése miatt. (Paks II neve konkrétan is szerepel az egyik módosítóban)

• Az általunk támogatott dokumentum törzsszövegének 92. bekezdése így fogalmaz: „úgy véli, hogy az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások tervezett felülvizsgálatának tükröznie kell az európai zöld megállapodás politikai célkitűzéseit, és arra kell irányulnia, hogy megerősítse és egyszerűsítse a fenntartható megoldásokba történő beruházásokat, biztosítsa a szén és a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen és közvetett támogatásának gyors kivezetését az Unióban, valamint az ÜHG-kibocsátás csökkentésével és a környezetvédelmi célkitűzésekkel teljes mértékben összhangban lévő iránymutatásokat nyújtson a nemzeti, regionális és helyi hatóságok számára, amelyek fontos szerepet fognak játszani az európai zöld megállapodás hatékony és innovatív végrehajtásában; úgy véli, hogy a felülvizsgálatnak lehetővé kell tennie a széntermelés fokozatos kivezetése miatt bekövetkező szerkezeti változások nemzeti támogatását, a Méltányos Átállást Támogató Alaphoz hasonló feltételek mellett”
• Látható, hogy mi is az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások zöld szempontok szerinti felülvizsgálatát támogattuk. 
• A cikkben egyébként tévesen szerepel, hogy a Paks II-t és Hinkley Point-ot említő módosító indítvány bármilyen beruházást tiltott volna. Tiltásról egész egyszerűen sehol nem volt szó. 

3) Tiltották volna a tervezett elavulás (tartósabb termékek gyártása helyett gyorsan romló, javítandó, cserélendő termékek gyártása) technikájával gyártott termékeket, amelyet a ’20-as évek óta alkalmaznak cégek a gyors és intenzív gazdasági növekedés fenntartása érdekében, mivel ez a GDP-nek és az eladásoknak nagyon jó, de a természetnek és az alacsony jövedelműek pénztárcájának nemigen. 

• Az általunk támogatott dokumentum törzsszövegének 35. bekezdése így fogalmaz: „Támogatja a fenntartható termékekre vonatkozó szakpolitikai intézkedéseket, többek között a környezettudatos tervezés hatályának kiterjesztését a termékeket tartósabbá, javíthatóvá, újrafelhasználhatóvá és újrafeldolgozhatóvá tevő jogszabályokkal, valamint a környezettudatos tervezésre vonatkozó, 2020-tól kezdődő erőteljes munkaprogramot, amely az okostelefonokra és más új informatikai berendezésekre is kiterjed; kéri a javításhoz való jogra, a tervezett elavulás megszüntetésére, valamint a mobil informatikai eszközök egységes töltőire vonatkozó jogalkotási javaslatok benyújtását”
• Egyértelműen látszik, hogy mi is a tervezett elavulás betiltását szorgalmaztuk. 

4) A legnagyobb környezetszennyezésekért felelős multikat a jutalmazás és adókedvezmények helyett súlyosan büntették és adóztatták volna környezetszennyező tevékenységükért. 

• Ilyen módosító indítvány nem szerepelt a napirenden. Egy, a szélsőbaloldali frakciók által benyújtott módosító javaslat arra szólította fel a Bizottságot, hogy „terjesszen elő olyan vállalati felügyeleti kötelezettségre irányuló javaslatot, amely magában foglalja az anyavállalatok felelősségét a globális értékláncaikban bekövetkező környezeti károkért, valamint a munka- és az emberi jogok megsértéséért.”
• Ezzel önmagában egyetértünk, ám ha az Európai Zöld Megállapodásról szavazunk, akkor olyan céget nem tudunk ebben a dokumentumban szabályozni, amelyik globális értéklánca esetleg nem érinti a kontinensünket. Vagy ha mégis, akkor sem Európában történik az esetleges jogsértés, hanem harmadik országban. 
• Összességében tehát egyetértünk a javaslattal, ám annak nem az Európai Zöld Megállapodást szabályozó dokumentumban a helye. 

5) Deklarálták volna, hogy a klímakatasztrófa és a vagyoni egyenlőtlenségek nem elválasztható jelenségek, ezeket ugyanaz a neoliberális gazdasági rendszer termelte ki és ugyanannak a válságnak az összefüggő következményei. 

• A neoliberalizmust emlegető módosító indítványról nem volt név szerinti szavazás, így ezt nem elegáns belekeverni abba a valóban név szerinti szavazásba, amelyik a vagyoni egyenlőtlenségek és a klímakatasztrófa elválaszthatatlanságára utal. 
• Ezt a módosítót egyébként azért nem szavaztuk meg, mert teljesen szakmaiatlanul úgy fogalmaz, hogy a gazdasági növekedés egyoldalú hangsúlyozása eredményezte az éghajlatváltozást.
• Tegyük hozzá: ez egyébként annyira szélsőbaloldali szemlélet, hogy még a szocialista frakció, így a magyar DK-s és MSZP-s képviselők sem szavazták azt meg. 

6) Tiltották volna a köztudottan környezetszennyező cégcsoportok lobbiját a pártoknál, tiltották volna a finanszírozás általi politikai tőkéjük kiterjesztését (Bayer-Monsanto). 

• Nincs erre való utalás a módosító indítványok között. Előfordulhat, hogy valamilyen más, nem ennyire egyértelmű megfogalmazásban szerepel valahol az ötlet csírája, de külön cégekre egyik módosító sem terjed ki. 

7) Fokozták volna a környezetbarát közlekedés fejlesztésében a hangsúlyosan állami szerepvállalást (a privatizáció helyett). 

• Ezt a módosító indítványt sem a szocialisták, de még a zöldek sem szavazták meg, hiszen a tömegközlekedés állami tulajdonba vételéről szól a módosító indítvány. Csak a szélsőbaloldali frakció, és a szélsőjobboldali, Európa-ellenesek támogatták frakciószinten.

8) Bevezették volna a klímamenekült fogalmát, illetve az ezzel összefüggő menekültstátuszt.

• Erről akár érdemes is lehetne vitát folytatni, de ez nem szigorúan környezetvédelmi, hanem migrációspolitikai, biztonságpolitikai kérdés is. 
• A magyar képviselők közül egyébként senki sem szavazta meg. A DK-MSZP egyáltalán nem is nyomott gombot, ami nem épp bátor magatartás. 

Ha érdekel, hogyan reformálnánk meg a klímapolitikát, mit tennénk a fenntarthatóságért, akkor kövessétek a tematikus Facebook-oldalunkat: https://www.facebook.com/zoldmomentum/.