A politikai témájú beszélgetések hamar frusztrálóvá válhatnak, és idejekorán elfajulhatnak. De ha van arra esély, hogy egy új perspektívát ismerj meg, vagy kölcsönösen eszmét cserélj valakivel, aki végül megérti a nézőpontodat, akkor megéri a belefektetett idő és erőfeszítés. Az alábbi szempontok figyelembe vételével jó eséllyel konstruktív mederben tartható a beszélgetés, és nem összeveszés lesz a beszélgetés vége.
Amint a forma letisztult, már sokkal egyszerűbb a lényegre, a tartalomra koncentrálni. Tudatosítsd magadban, hogy mi a beszélgetés célja: megegyezés, meggyőzés vagy csak simán eszmecsere? Elég valószínű, hogy nem fogsz tudni mindenkivel megegyezni, és mindenkit meggyőzni a véleményed igazáról, de már önmagában az nagyon értékes, ha eléred, hogy körültekintőbben gondolkodjon a beszélgetőpartnered. Örömteli lehet eszmét cserélni másokkal, még az ellentétes nézőpontúakkal is. Szóval készítsük fel magunkat arra is, hogy meghallgassuk, és fogadni tudjuk azt is, ami nem tetszik. Minél több nézőpont, annál erősebbek és bölcsebbek vagyunk.
Kezdjünk el beszélgetni!
1. Tiszteld a vitapartnered!
Röviden: ne személyeskedj, ne gúnyolódj, ne sértegesd a vitapartnered. Inkább vedd figyelembe az ötleteiket, beszéljetek felváltva, megvárva a másik gondolatmenetének végét.
Engedd meg, hogy válaszolni tudjon a kérdéseidre.
Legyen az időtök arányos. Ahogy te magad elvárod, hogy mások tisztelettel bánjanak veled, úgy bánj te is tisztelettudóan a többiekkel.
2. Kioktató helyett légy inkább meggyőző!
Ne kezdj egy beszélgetést azzal a szándékkal, hogy meggyőzd a másikat az igazadról, vagy arról, hogy neki nincs igaza. Neurológiai kutatások bizonyítják, hogy milyen nehéz a saját véleményünket is megváltoztatni, nemhogy valaki másét. Ha csak ennyi a célod, akkor csalódott leszel, és valószínűleg a beszélgetőpartnered is csak ideges lesz.
3. Ne ítélj előre!
Hallgasd a másikat érdeklődve, nyitott elmével. Nem kell, hogy feltétlenül helyeseld a másik mondandóját, de empátiával közelebb juthatsz annak a megértéséhez, hogy beszélgetőpartnered miért gondolja azt, amit.
Ha lenézed a másik embert, nagyon nehéz lesz beszélgetni vele.
A meghallgatás célja nem az, hogy helyeselj, hanem hogy megértsd. Ha pedig már eleve tele vagy előítéletekkel, akkor egyszerűen nem fog menni.
4. Tényleg figyelj a másik mondandójára!
Kérdezz, pontosíts, próbáld meg tényleg megérteni a másik gondolatmenetét. Ha csak az vezérel, hogy igazad legyen, hogy „megnyerd” a beszélgetést, mert akkor nem tudsz érdemben figyelni a beszélgetőpartneredre. És az is lehet, hogy ő a tájékozottabb, vagy az ő véleménye a relevánsabb egy-egy részkérdésben.
5. Tarts ki!
Ha egy helyzet kezd kellemetlenné válni, ne válts témát, ne vicceld el, hanem dolgozzátok magatokat keresztül rajta addig, amíg valami építő jellegű végponthoz nem értek, még ha ez nem is teljes megegyezést jelent. (Ha valaki azonban szándékosan, durván sérteget, az egy biztos jele annak, hogy nem a produktív eszmecsere vezérli, ilyenkor szállj ki a helyzetből!)
6. Válaszolj az ellenvetésekre!
Odaadó figyelemmel kövesd az ellenérveket, akkor is, ha ez a nehezebb választás. Ha vannak megoldatlan pontok, amikben nem tudtok megegyezni, nehéz lesz bármilyen előremutatót elérni, mert ezek a megoldásra váró, eltérő nézőpontok újra és újra fel fognak jönni később is. Ez végül az „egyetértünk, hogy nem értünk egyet” szituációhoz fog vezetni, ami nem a legideálisabb eredmény. Tehát próbálj meg a felvetett ellenérvekre is érdemben reagálni, még ha nem is értesz egyet vele.
7. Informálódj a témákról, amihez hozzászólsz!
Minél többet tudsz egy adott témáról, annál informáltabban, hatékonyabban és
építőjelleggel tudsz hozzászólni. Tehát
érdemes tájékozódni mielőtt véleményt formálsz, és tisztában lenni azzal is, hogy mit nem tudsz.
8. Különböztesd meg az érzelmeidet a racionális meglátásaidtól!
A legfontosabb beszélgetésekben gyakran a legszenvedélyesebb, legérzelemdúsabbak vagyunk, hisz ezek foglalkoztatnak a leginkább. Ezek a beszélgetések lehetnek a legfrusztrálóbbak. Ugyanakkor mégis megéri a fáradságot ahhoz, hogy legalább egy közös nevező megtalálását a beszélgetés eredményeként könyvelhessük el. Érdemes a bennünk lévő heves érzelmeket a lehető legépítőbb formában (konstruktív javaslatok, ötletek) megfogalmazni.
9. Használj hatékony kifejezésmódot!
Kerüld a teátrálisan nagy szavakat vagy a túl sok felesleges idegen kifejezést, csak azért, hogy intelligensnek tűnj! Viszont ne félj nevén nevezni a jelenséget, ha megkívánja a helyzet. Használj (képies) hasonlatokat, példákat, ez segít a magyarázatban. A legfontosabb, hogy tisztán és érthetően írj vagy beszélj. Hatásosan úgy tudsz érvelni, ha csak annyi szót/jelzőt használsz amennyi valóban szükséges.
10. Maradj türelmes, nyugodt és ésszerű!
Szánj időt a nézőpontod, véleményed megmagyarázására (és a másikéra is!). Senkinek sem könnyű felismernie és elfogadnia, ha téved, ezért számíts rá, hogy az első ponttal még biztos nem fogod meggyőzni az beszélgetőpartnered. Ha elveszted a hidegvéred, az agitált, frusztrált megnyilvánulások kerülnek előtérbe. Az emocionális viselkedés nem helyettesíti a racionális érveket.
A cikk szerzője a Momentum aktivistája. Ezt és ezt a forrást használta a cikk megírásához.
Borítókép: Trollkodni jöttek, demokráciát kaptak a Fidesz szimpatizánsai Győrben a Momentum fórumán. A rendezvényről részletes beszámolót írt az Index. (A fotó forrása is az Index-cikk.)
