Mi történik, ha a távhőszolgáltató elhanyagolja rendszerei karbantartását, nem szentel kellő figyelmet saját szabályai betartására? Az állampolgár kénytelen többet fizetni, a közműcég emiatt még többet keres, és hirtelen még kevésbé áll érdekében, hogy felújítsa az elhanyagolt infrastruktúrát. A Momentum tatabányai szervezete egy megoldási javaslaton dolgozik.
Negyven éve szerte az országban minden nyárra leengedik a radiátorokat. Ilyenkor szokták felújítani, cserélni a fűtésrendszereket, ami azért lehetséges, mert éppen nincs benne víz. Csakhogy a folyamatos feltöltéstől és leengedéstől a radiátorok belső felületén rozsda keletkezik, ami az évek során rozsdaiszappá terebélyesedik.
Az iszap miatt a radiátor kevesebb hőt ad le, ezért csökken a rendszer hatékonysága, penészesedhetnek a falak, és egy nap arra ébredhetünk, hogy bár az egyik szobában még kellemes az idő, a másikban már ki is hűlt a fűtőtest. A rozsdaiszap ráadásul a csőrendszerbe is eljut, ami súlyosbítja a helyzetet.
Rozsdaiszap megjelenése esetén a távhőnek sokkal több energiájába kerül, hogy a kívánt hőmérsékletre fűtse a lakást, így többet is számláz a szolgáltatás igénybevevője számára. Erről a problémáról a szolgáltató is tud, mégsem kezeli a problémát, holott könnyű belátni, hogy ilyen körülmények között nem képes maradéktalanul ellátni a közműszolgáltatás funkcióit. De vajon miért?
A dolog lényege, hogy a szolgáltatónak nagyon is megéri többletköltséget számlázni.
Emiatt aztán minden marad a régiben: a fűtési szezon elején feltöltik a radiátorokat, a végén pedig egyszerűen leengedik, miközben a rozsdaiszap egyre nagyobb lesz, ezzel hízlalva a fűtésszámlánkat. A szolgáltató jól jár, sőt, egyre jobban, miközben a hanyagságot a felhasználó fizeti meg. Rezsicsökkentés? Emlékszik még rá valaki?
A Momentum tatabányai szervezete ehhez képest azt szeretné elérni, hogy a felhasználók egyrészt magas színvonalú szolgáltatáshoz jussanak, másrészt ne nekik kelljen megfizetni a rossz fenntartás miatt keletkező plusz költségeket.
Így az emberek zsebében több pénz maradna a hónap végén, miközben az adóforintjaikból működtetett szolgáltató biztosítaná a radiátorok megfelelő műszaki állagának fenntartását, így megelőzve a probléma kialakulását.
Szeretnénk egy olyan országban élni, ahol a közműszolgáltatók – függetlenül attól, hogy monopolhelyzetben vannak – a felhasználók érdekeit tartják szem előtt, és nem károsítják meg őket saját rendszereik rossz hatékonysága miatt. Vegyük észre: a közmű éppen attól KÖZmű, mert a közösség érdekeit kell szolgálnia és nem fordítva.
