A magyar egészségügyről mindannyiunknak vannak lehangoló tapasztalatai, sokan szörnyülködünk a kórházi koszt mikroblognak küldött képeken. A kórházakban patkányok futkároznak, nincs fűtés, nincs orvos, nincs ápoló. Az Orbán-kormány ezeket a tényeket álhírnek minősíti. De az őszinte szembenézés nélkül az egészségügy válságából sem találhatunk kiutat. Írtunk már bejegyzést arról, hogy
- miért áll le minden egészségügyi reform.
- Leírtuk, hogy a betegek és az orvosok is szenvednek a hálapénztől.
- Írtunk az elvándorlás és a pályaelhagyás okozta krízisről.
- Szintén külön blogposztot érdemelt a jövő háziorvosi rendszere.
- Ez a mostani cikkünk összefoglalja az egészségügyi programunkat.
Szembe kell néznünk azzal, hogy
a magyarok egy jelentős része számára nem elérhető az egészségügy.
Egyre több betegre jut egyre kevesebb orvos, több száz háziorvosi praxis betöltetlen. Ezek a problémák pedig a legnehezebb helyzetben lévő, alacsonyabb keresetű, kisebb településeken élő és a kevésbé egészséges magyarokat érintik a leginkább. Szembe kell néznünk azzal, hogy a magyar egészségügyi rendszer annyira korszerűtlen, hogy már nem is csak uniós összehasonlításban, nem csak nyugat-európai országokhoz képest maradunk le, hanem szomszédainkhoz képest is.
Szembe kell néznünk azzal, hogy a legrosszabbak között vagyunk rákos halálozásokban, alkoholfogyasztásban, dohányzásban és elhízásban is. Ennek a legfontosabb oka az, hogy az állam még a gyógyító munkához képest is alig és egyre kevesebbet költ megelőzésre. A magyar egészségügy csak akkor avatkozik be, amikor már nagyon muszáj. Szembe kell néznünk azzal, hogy a magyar egészségügyi rendszer feudális viszonyok között, átláthatatlanul működik. Ahogy egy korábbi bejegyzésünkben írtuk,
a hálapénz része a normának, valódi szolgáltatás helyett gyakran kegyként vehető igénybe a jobb minőségű ellátás.
A magyar állam ma GDP-arányosan (tehát a gazdaság teljesítőképességéhez képest) kevesebbet költ egészségügyre, mint 15 évvel ezelőtt. Pedig a társadalom folyamatosan öregszik és egyre rosszabb a magyarok egészségi állapota.
A Momentum ezekre a problémára kínál megoldási javaslatokat.
Miután az egészségügy válsága rendszerszintű probléma, egy-egy elemének javítása nem elég: a lehetséges megoldásoknak sokoldalúaknak, egymást kiegészítőeknek kell lenniük. Négy nagy célt tűztünk ki magunk elé. Azt szeretnénk, hogy a magyar egészségügyi rendszer
- legyen elérhető
- működjön korszerűen
- kezdődjön a megelőzéssel
- a betegek legyenek a középpontban.
1. A gyógyulás elérhető
Az egészségügy megújításának az alapoknál, az alapellátásnál, tehát a háziorvosoknál kell kezdődnie. Országszerte 300 helyen nincs háziorvos. Egy megújuló egészségügyi rendszerben a háziorvosok szerepe megkerülhetetlen mind a megelőzésben, mind az alapellátásban. A háziorvosok ,,kapuőrök” lennének, akik biztosítják, hogy minden beteg a megfelelő helyen és szinten legyen ellátva. Ennek érdekében a háziorvosokat modern eszközökkel látjuk el és adminisztratív asszisztensekkel, védőnőkkel tehermentesítjük, hogy arra koncentrálhassanak, amiben a legjobbak, a betegek magasszintű ellátására.
A megújult háziorvosi rendszer mellé csoportpraxisokon keresztül elérhető szakellátást építünk.
Jelen pillanatban rengeteg város küzd orvoshiánnyal, ezért olyan
járási szintű központokat hozunk létre,
amelyek több szakterületet integrálva nyújtanak elérhető, minőségi ellátást mindenkinek. Annak érdekében, hogy a betegek tényleg csak akkor feküdjenek kórházba, ha ez szükséges,
megerősítjük a járóbeteg-ellátást és ösztönözzük a korszerű, egynapos sebészeti ellátásokat.
Ezek egyszerre spórolnak pénzt az adófizetőknek és időt a betegnek.
2. A gyógyulás korszerű
Fogalmunk sincs, hogy mely kórházak a jó kórházak és kik a jó vezetők, mert
az állam jelenleg nem méri a kórházak eredményességét.
Egyáltalán értelmes adatok is alig vannak az egészségügyi rendszer hatékonyságáról. Miközben a gyógyító munka különleges kapcsolatot hoz létre a betegek, az orvosok és az ápolók között, a kórházak is költségvetési intézmények, melyeknek professzionális vezetésre van szükségük.
A vezetést pedig az egészségügyi és gazdasági eredményesség, valamint a betegek visszajelzései alapján lehet értékelni.
Az állami kórházak jobb vezetése mellett hiszünk abban is, hogy
a társadalombiztosításnak nem szabad különbséget tennie állami és magánintézmények között.
Szektorsemleges finanszírozással biztosítjuk, hogy amennyiben ugyanannyi pénzért ugyanolyan vagy jobb hatékonysággal végzi el a gyógyító munkát egy magáncég, az állam is ugyanúgy tekintsen rá.
A finanszírozási rendszert általában is úgy kell átalakítani, hogy a kórházak a jó teljesítményben legyenek érdekeltek.
Például a lábak megmentésében és nem levágásában. Nem lehet esetleges, hogy egy beteg hol, milyen ellátást kap, ezért az új Egészségügyi Minisztérium korszerű protokollokat fog kidolgozni, együttműködésben az orvosi szakmákkal. És ezeket a protokollokat az elérhető adatok segítségével be is tartatja.
3. A gyógyulás a megelőzéssel kezdődik
Hiába közhely, hogy
a megelőzés a leghatékonyabb gyógyítás,
Magyarország alig és egyre kevesebbet költ megelőzésre, aminek eredménye látványosan megjelenik a tragikus egészségi mutatókban. Ezen a területen a szűrővizsgálatok könnyű elérhetőségével, szabadnap és pénzügyi ösztönzők biztosításával tesszük meg az első lépést. Ezután következik a
stadionépítések helyett a tömegsport támogatása,
a megelőzést és a civil partnerekkel való együttműködést hangsúlyózó új alkohol- és drogstratégia, az egészségtudatosságra és egészséges életmódra nevelés.
4. A gyógyulás középpontjában a betegek
Az egészségügyben is elengedhetetlen, hogy belépjünk a 21. századba, hogy a háziorvosi rendelők, a csoportpraxisok és a kórházak digitális hálózaton kapcsolódjanak össze, és kihasználják a telemedicina nyújtotta lehetőségeket. A digitalizáció lehetőséget ad a folyamatos elemzésre, a betegutak hatékonyabbá tételére és átgondolt kormányzati beavatkozásokra, a mostani összevisszaság helyett. A digitális rendszerek lehetőséget adnak az egészségügyi közadatokhoz való hozzáférésre és a betegvisszajelzések beépítésére. Az orvosok és a betegek által használt egységes informatikai rendszerek,
a digitális eszközök felhasználása a betegutak szabályozásában pedig megalapozzák a hálapénzmentes, átlátható egészségügy megteremtését.
Mindezek a változások jelentős befektetéseket igényelnek. Az őszinte szembenézés része az is, hogy nem elég a végletekig lerombolt rendszert hatékonyabbá tenni, így vagy úgy átalakítani.
A mostani magyar kormány más országokhoz képest alig költ egészségügyre.
A pénz mellett még egy fontos dologra lenne szükség: kormányzati ciklusokon átívelő tervezésre, széles társadalmi konszenzusra és a versengő pártok közötti megegyezésre a változások fő irányairól. Szerintünk pontosan ilyen
konszenzusos politikára van szükség, mert a magyarok is megérdemlik, hogy legyenek éppen betegek vagy egészségesek: ne szorongva, hanem bizalommal fordulhassanak az egészségügyhöz.
A Momentum részletes egészségügyi programja a program.momentum.hu/egeszseges-orszag/ webhelyen érhető el.
