A fák árnyékot adnak, így enyhítik és elviselhetőbbé teszik a meleg környezetet. Pár jól ültetett, nagyobb lombú fával az épület klimatizálásának költsége akár harmadával is csökkenthető. A fák lombja javítja a levegő minőségét, megszűri a szálló port, a fotoszintézis során szén-dioxidot semlegesít, illetve friss oxigént juttat a levegőbe. A fák gyökérzete vízmegkötőként is működik, egy-egy nagyobb lezúduló víztömeget is képesek megkötni, megállítani, ezzel pedig nagyobb katasztrófákat is képesek megakadályozni. A fák pozitívan hatnak a mentális egészségre is, nyugtató hatásuk kiemelkedő. A zöldfelületek, parkok látványa javítja az ott élők közérzetét. Fun fact: A sok fával rendelkező környéken lényegesen kevesebb a bűncselekmény, mint azokon a helyeken, ahol nincsenek fák. Továbbá a zöldövezetben értékesített ingatlanoknak nagyobb az értékük.
Hova lehet fát ültetni?
Röviden: saját telken bárhova, közterületen csak oda, ahova engedélyezik.
Kormányrendelet (346/2008. (XII. 30.) korm. rend.)szabályozza a fás szárú növények ültetését bel- és közterületen.
Amennyiben saját telekre ültetünk fát, kötelesek vagyunk gondoskodni a fenntartásáról, szakszerű kezeléséről és hogy az ne okozhasson kárt sem emberben, sem épületben, ” illetve nem szabad, hogy túlzottan leárnyékoljon. Általános szabály az, hogy kisebb fafajtákat (őszibarack, nyári körte, stb.) kb 3 méterre, nagyobb fákat, mint például a cseresznye, szelídgesztenye, vagy dió, kb 5 méterre ültetünk a telekhatártól.
Ha közterületre, például a házunk elé vagy parkba szeretnénk ültetni fákat, mindenképpen be kell jelenteni a szándékot, máskülönben a növény akármikor eltávolítható a városgondnokság által. Ültetési engedélyt a jegyzőtől lehet kérni formanyomtatványon keresztül (2. melléklet a 346/2008. (XII. 30.) Korm. Rendelethez). Mivel a települések önkormányzatai a faültetési és építési szabályzatokat saját maguk hozhatják, a facsemete ültetése előtt érdemes tájékozódni a helyi viszonyokról. Az viszont mindenhol érvényes, hogy közterületen az úgynevezett invazív fajú fás szárú növényeket tilos ültetni (például akácot).
Fontos még a faültetés előtt a gyökérzet méretével is számolni: a gyökerek miatt közművezeték, csatorna, vízelvezető árok stb fölé, illetve nyomvonalától 2 méterre sem ültethető fa. Ha épülethez, kőkerítéshez, árokhoz túlzottan közel nő a fa, a gyökerek kárt okozhatnak az építményben, illetve a vízelvezető funkciót akadályozhatják.
Milyen fát lehet ültetni?
Ha díszfáról beszélünk, akkor lehetőleg olyat, ami az adott területhez illik, esetleg őshonos is. Faültetés előtt nézzünk szét az elérhető fafajták között, figyeljünk arra, hogy, mekkorára nőnek, jól érzik-e magukat azon a helyen, ahova szánjuk őket.
Nem ajánlatos invazív, terjeszkedő, kiirthatatlan fákat ültetni, vagy a környezetüket túlságosan elnyomó fajokat, illetve az allergén fafajoktól is tartózkodjunk.
A WWF segít eligazodni az őshonos / idegenhonos fafajok világában.
Hogyan kell fát ültetni?
Tervezéskor már érdemes lelki szemeink előtt megjeleníteni azt a fát, amivé 8-10-20 év múlva nőni fog (föld felett és föld alatt is). Figyelembe kell venni fa vízigényét, talajigényét, illetve a környező növényeket is.
Beszerzéskor illetve szállításkor a legfontosabb az, hogy ne sérüljön, ne törjön meg a facsemete, illetve hogy ép legyen a gyökérzete és ne száradjon ki földbehelyezés előtt. Minél előbb ültessük el a fát, ne tároljuk sokat.
Egy faültetés döntően kétemberes munka. Az ültetőgödörben a facsemetét egy embernek egyenesen kell tartani, míg a másik visszatermeli a földet és készíti egy mélyedést a fa köré.
A faültetés menete:
- A facsemete ültetését megelőzőleg nagyon fontos a talaj megfelelő előkészítése és tápanyagokkal (trágya, komposzt) való feltöltése, hiszen ez adja a fa biztonságos megeredésének és hosszú távú életének az alapját. Fontos még az ültetés előtt a földlabdás vagy konténeres fák beöntözése.
- A fa méretétől függően megfelelő méretű ültetőgödröt kell ásni (közepes méretű fák esetében ez kb 1m x 1m x 80cm mély), hogy a fa gyökérzeténél minden irányban kb 10 centiméternyi hely maradjon. Távolítsuk el a földből ki a gyökérmaradványokat, köveket.
- Az ültetőlyukat a kiásott laza termőtalajjal annyira kell feltölteni, hogy a beültetett növény gyökérnyaka tömörítés után a talajszint vonalába kerüljön.
- Amennyiben földlabdás facsemeténk van, akkor a zsákot közvetlenül a faültetés előtt vegyük le. A növényt helyezzük az ültetőlyukba.
- Az ültetőlyukat a kiásott altalajjal és feltalajjal felváltva termeljük vissza, sőt, ha van még trágyánk, tehetünk közé pár lapáttal. Ne tapossunk a fa körül, hagyjuk a természetes ülepedést dolgozni.
- Az ültetést követően alakítsunk ki egy mélyedést a növény köré, amely később megtartja az öntözővizet.
- El kell helyezni a növény kitámasztását szolgáló karókat és a fát a támasztó karókhoz kell rögzíteni úgy, hogy a növény ne sérüljön, ugyanakkor szilárdan álljon. A rögzítés a fa növekedését és vastagodását nem akadályozhatja.
- Takarómulccsal fedjük le a fa közvetlen környékét.
- A beültetett fát az ültetést követően nagyobb mennyiségű vízzel be kell öntözni.
Mikor lehet fát ültetni?
Az ideális faültetési időszak, amikor a talaj még megművelhető, a fák pedig nyugalomban vannak. Az őszi faültetési időszak október végétől (lombhullástól) a fagyokig tart; a tavaszi faültetési időszak pedig február elejétől (tavaszi fagyok elmúltával) március-április (rügyfakadás kezdetéig) tart.
Gyakoribb az őszi ültetés, mert ekkor a téli ülepedés, a fagy aprózza a talajt és ebben a gyökerek jobban tudnak majd fejlődni tavasszal. A téli csapadékos időszakban a talaj nedvességtartalma is optimálisabb, nem szárad ki a friss ültetés. Nincsenek már a növényen sérülékeny részek, levelek, virágok, termés, a növény az energiáit a túlélésre és az új helyen való megerősödésre tudja fordítani.
A csonthéjas gyümölcsök, mint például a kajszi, meggy, cseresznye, mandula, szilva, stb. viszont a tavaszi ültetést jobban szeretik.
Forrás:
https://10milliofa.hu/documents/Faultetesi-utmutato_-Mit-Hol-Mikor-Hogyan2.pdf
