Egy oktatási szakmódszertan fejlesztéséről szóló rendezvényen Bódis József, az Emmi oktatásért felelős államtitkára azt találta mondani, hogy az oktatásban szükséges paradigmaváltás egyik kulcsának azt tartja, hogy olyanok válasszák a tanári hivatást, akik „nemcsak kereseti lehetőségnek tekintik a pedagógusi pályát.” Bódis József kijelentése kirívóan érzéketlen, és arról is árulkodik, hogy fogalma sincs a rábízott területen uralkodó áldatlan állapotokról. Körömi Attila írása következik.
Az orvosi pályáról érkezett oktatási államtitkár a ’megélhetési tanár’ képének felfestésével alázza meg a pályán még mindig kitartó pedagógusokat. Eközben országos tanárhiánnyal küzd a közoktatás, és a pedagógusok átlagbére ismét a nemzetgazdasági átlagfizetés alá csúszott. Az órákon pedig fölösleges ismeretekkel és felnőtteket is próbára tevő óraszámokkal terhelt tanulók között kell helytállniuk az értelmetlen adminisztrációval és a felelős felkészülést ellehetetlenítő óramennyiséggel bűvészkedő tanároknak. Ezek tények, de csináljuk, mert a hivatástudat és a kiszolgáltatottság fűti az embert, és csikorogva, de működteti a rendszert. Mindent összevetve, az államtitkár kijelentése egy feudális gondolkodású ember vérlázító ostobaságáról árulkodik.
Mégsem lepett meg az államtitkári mondat, hiszen Bódis államtitkár rövid néhány hónap alatt megmutatta már, hogy mire számíthatunk tőle.
Első esettanulmány
Ugye, emlékszünk a nyár végi ügyre. A Debreceni Ady Endre Gimnázium vezetésére ketten pályáztak. Rózsavölgyi Gábor, aki 32 éve tanít az intézményben és 2002 óta igazgató. A másik pályázó Türk László volt, aki nemhogy az Adyban, de még középiskolában sem tanított. Ugyanakkor Türk László egy fideszes önkormányzati képviselő…
A nevelőtestület tagjai közül 62-ből 61-en támogatták Rózsavölgyi programját, Türkét 56-6 arányban leszavazták. A Szülői Választmány Rózsavölgyi pályázatát ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta, Türkét 3 igen, 27 nem és 1 tartózkodással nem támogatta. A Diákönkormányzat szintén egyhangúlag, 40 igen szavazattal Rózsavölgyi mellett állt ki, míg Türk 38 nem és 2 tartózkodás mellett egyetlen támogató szavazatot sem kapott tőlük.
Mindezek ellenére Bódis József frissen kinevezett államtitkár mindenféle indoklás nélkül utasította el Rózsavölgyi pályázatát. Döntését nem indokolta, Rózsavölgyi Gábort válaszra sem méltatta. Bódis József egy a maga területén hasonló szakmai múlttal rendelkező tanár kollégája életpályáját és emberi méltóságát vette semmibe. Jól jellemzi a helyzetet, hogy helyette Kósa Lajos a Fidesz debreceni országgyűlési képviselője magyarázkodott akkor. A napnál világosabb volt, hogy a Párt döntött, amit Bódis József aláírt.
Mérhetetlen felháborodásomon túl ez az eset pécsiként külön elgondolkodtatott. Bódis József szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem 2010 és 2018 között két ciklusra is megválasztott, e tisztségről most nyáron leköszönt rektora, a Magyar Rektori Konferencia volt elnöke. Mi szüksége volt erre a tudomány egyik pécsi képviselőjének? Prof. Dr. Bódis József oktatási államtitkár miként adhatta a nevét egy köztiszteletben álló iskolaigazgatóval szembeni ilyen mélységű méltatlan eljáráshoz?
Ezzel szemben hogyan tanít bennünket a saját erkölcsi magaslatairól Bódis doktor november 13-án? – „nemcsak kereseti lehetőségnek tekintik a pedagógusi pályát.”
Második esettanulmány
A parlament 2018. október 2-án tárgyalta a T/1657. számú törvényjavaslatot a Magyarország és a Thaiföldi Királyság között a Mahachulalongkornrajavidyalaya Egyetemnek a Tan Kapuja Buddhista Főiskolával Együttműködésben való magyarországi működéséről szóló megállapodás kihirdetéséről. Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselő a törvényjavaslat tárgyalása során arra kérte az EMMI nevében jelen lévő Bódis József államtitkárt, hogy a kormány terjessze elő elfogadásra a CEU fennmaradását biztosító nemzetközi megállapodás szövegét. Ekkor a Pécsi Tudományegyetem korábbi rektora, aki a Magyar Rektori Konferencia elnökeként 2017-ben elismerte a CEU tudományos hasznosságát, és határozottan kiállt a CEU működésének folytatása mellett, a következőt mondta: „Én a CEU-val kapcsolatban korábbi pozíciómból kifolyólag elég határozott véleménnyel voltam korábban, a véleményem nem változott, a helyzetem viszont igen, vannak főnökeim, van irányadó politikai nézet, amihez nekem illik, nemhogy illik, kötelező lojálisnak lenni.”
Minden világos. Bódis József államtitkár nem a nézetei, szakmai meggyőződései szerint fogad el pozícióra, tisztségre felkérést, jelen esetben államtitkári széket, hanem a mérlegelés nélkül elfogadott pozíciójához igazítja a mondatait. Ez ám a gerinc!
Eközben hogyan tanít bennünket Bódis doktor november 13-án? – „nemcsak kereseti lehetőségnek tekintik a pedagógusi pályát.” És Bódis József ma is államtitkára a közoktatásnak, a nyelvére vett pedagógusoknak.
Prof. Dr. Bódis József a rektori megbízatása lejárta után nem a betegeit, nem a gyógyítást választotta – pedig úgy hírlik, hogy szakmai területének magasan elismert orvosa -, hanem az államtitkári fizetést. Azt a fizetést, amiért nem is kell megdolgoznia. Hiszen, aki ilyen mértékben nincs tisztában az általa felügyelt terület problémáival, ennyire nem érzi magáénak a felelősséget, az nyilván nem is merül el a munkában. Bódis József a gyógyítás helyett az 1.296.000,- Ft/hó államtitkári fizetést választotta a névjegykártyáján tündöklő tisztség megnevezésével együtt, mert vélhetően ez elégíti ki szintén messze hírlő hiúságát. Engedett a pénznek és a kivagyiságnak, és e kettő bűnbe vitte őt. Mert amit Bódis József november 13-án a tanárokra mondott, az bűn a pedagógushivatással szemben.
Bódis József november 13-án valójában magáról beszélt, hiszen nemcsak kereseti lehetőségnek lehet tekinteni az államtitkári szolgálatot. Azonban a közösség szolgálatához fel kell nőni, ugyanakkor a miniszterelnök szolgájának lenni már egyszerűbb. Úgy hívják: megalkuvás.
Körömi Attila
