Miért fordultunk közérdekű adatigényléssel a Magyar Orvosi Kamarához, hogy adja ki az éves beszámolóit és a hálapénzzel kapcsolatos eljárások adatait? Miért tiltakozunk a hálapénz ellen? Miért mondjuk, hogy a betegközpontú egészségügyhöz folyamatosan ellenőrizni kellene az ellátás minőségét? Ebben a posztban megmutatjuk, hogy az átláthatóság miként vezet az egészségügy kifehéredéséhez.
A magyar egészségügy hibáit a végtelenségig lehetne sorolni. Nincs egy család az országban, amelynek ne lenne legalább egy hajmeresztő története valamelyik kórházról, rendelőintézetről, sürgősségi osztályról.
Egy felelős pártnak viszont az a feladata, hogy hibák felkutatása és felismerése után megoldást nyújtson az embereknek. Megmutassa, hogy a szűkös források ellenére milyen akciótervet, reális víziót tud adni az állampolgároknak.
A gyógyulás alapja a jó diagnózis. Ahhoz, hogy kezeljük az egészségügyünket, látnunk kell, hol vannak a legfontosabb problémák. Ismernünk kell, hogy a betegek min szeretnének változtatni, mit tartanak jónak és rossznak, mi segítené a gyógyulásukat. Fel kell mérnünk, hogy az egyes intézménynek mik a jellemzői, miben vannak a legnagyobb elmaradásban.
A jó diagnózishoz adatok kellenek. Hasraütés-szerűen senki sem tudja megmondani, melyik régióban, melyik ellátási szinten kell azonnal tüzet oltani és fejlesztési szempontból hova érdemes helyezni a hangsúlyt. A tiszta, átlátható egészségügy:
- az adatok részletes gyűjtéséről és a nyilvános adatkezeléséről szól, enélkül nem létezik felelős egészségfejlesztés.
- Egy olyan rendszerről, ahol bárki elmondhatja a véleményét és az be is épül az intézményfejlesztésbe.
- Egy olyan rendszerről, ahol a kezelések nem a “professzor úr így szokta” – elv alapján szerveződnek, hanem állandóan ellenőrzött és friss szakmai protokollok alapján.
- Egy olyan rendszerről, ahol nem kontroll nélkül öntjük a kórházakba a pénzt, hanem célzottan fejlesztünk a hibák feltérképezése után.
Az átlátható egészségügy ma nem létezik Magyarországon. A fejlesztések nagy része kampánycélokat és alkalmi lobbiérdekeket szolgál, aminek sajnos meg is van a következménye. Az egészségügyi mutatóink érdemben nem javulnak a környező országokhoz képest.
Ha viszont az akarat megvan, a transzparens egészségügyet létre tudjuk hozni és ebben óriási felelőssége van mindannyiunknak. Az átláthatóságot kikövetelhetjük a mindenkori kormányoktól, de ehhez el kell sajátítanunk a tudatos fogyasztói szemléletmódot, amiben évtizedes lemaradásunk van. Mondhatjuk úgy is, tanulnunk kell az átláthatóságot. A Momentum egészségpolitikája egyértelműen a tiszta egészségügy mellett teszi le a voksát.
Ennek alapkövei a következők:
1: Szabad véleménynyilvánítás
Gondoljunk csak bele: mielőtt éttermet választunk egy vacsora előtt, általában megérdeklődjük, melyik jó és melyik rossz. A szomszéd megkérdezésénél sokkal jobb és pontosabb véleményt ad egy étteremértékelő oldal, ahol a vendégek pontozhatják, szövegesen értékelhetik a helyeket. Még ezen is túlmutat, ha ezt az értékelőoldalt egy felhasználói vélemények kezelésére szakosodott, éttermektől független gárda kezeli és folyamatosan foglalkoztat anonim, képzett tesztelőket is, akik véleménye beépül a felhasználói vélemények közé. Ilyenből nagyon sokat fel lehet sorolni, van erősen szakmai (pl. GaultMillau) és élménycentrikusabb (pl. Ittjártam), de a lényeg mindenhol az, hogy az értékelést olyan emberek adják, akik kipróbálták az adott helyet.
Innentől pedig adódik a kérdés, hogy miért nem lehet ezt az egészségügyben is megvalósítani?
A betegek véleménye az egyik legkönnyebben és legolcsóbban kinyerhető minőségbiztosítási mutató, amit rendszerszinten kellene gyűjteni és nyilvánossá tenni. Ha a betegek minden egyes ellátás után országosan egységes elégedettségi kérdőívet töltenek ki és az eredményeket mindenki által hozzáférhetővé tesszük, akkor kirajzolódhat egy kép az ellátóhelyekről. Ez egy valós kép, ami nem egy-egy eldobott kijelentésen, dühből megírt poszton, hanem az ellátottak közös véleményén alapszik.
A nyilvános vélemény egy hang, amit nem lehet elnyomni. Se a kezelőhelyek, se az intézményfenntartó nem bújhat ki a felelősség alól. Ez előbb-utóbb érdekeltté teszi majd az ellátóegységeket abban, hogy a rendelkezésre álló keretek között is elkezdjenek betegbarátan, felhasználóbarátan viselkedni. Magától értetődő: senki nem szeretne egy csillagos értékeléseket kapni.
Érdemes vetni egy pillantást a brit állami egészségügyi szolgáltató, az NHS honlapjára. Ha például London és környéke háziorvosi praxisai között keresgélünk, találunk nagyon ajánlott és kevésbé ajánlott praxisokat. Az adatok nyilvánosak, könnyen kereshetőek, áttekinthetőek.
A pirosat nem ajánlja, a kék elfogadható, a zöldben mindenképpen megbízhatunk. Forrás
2: Információs egyenlőtlenség csökkentése
Betegközpontú egészségügyet csak úgy építhetünk, ha a betegeknek megadjuk a lehetőséget a tájékozódásra. Sajnos ma Magyarországra az ellátórendszerben elveszve kóválygó, kiszolgáltatott beteg képe a jellemző. Ez a lehető legrosszabb forgatókönyv, ezt semmilyen formában nem szabadna így hagyni.
A brit NHS 111-es vonalának mintájára hazánkban is működnie kellene egy általános beteginformációs vonalnak: itt többek között kérdéseket lehetne feltenni betegségekről, panaszokról, valamint arról is, hogy az adott tünettel hova a legérdemesebb fordulni. Emellett érdemes egy pillantást vetni az NHS beteginformációs vagy a német Gesundheitsinformation honlapjára, ahol szakmailag ellenőrzött információkat kaphatunk a betegségekről és a kezeléseikről.
A szabad és kiegyensúlyozott információáramlás növeli a motivációt a gyógyulásra: ha a beteg úgy érzi, ő is részt vehet a gyógyulásában és tehet az egészségéért, akkor minden gördülékenyebben megy.
Ingyenes telefonos alkalmazással beszélhetünk egy orvossal a panaszainkról. Forrás
3: Ellenőrizhető ellátóhelyek
Ahhoz, hogy az emberek ne pletykák, szóbeszédek és kétes hitelességű történetek alapján tájékozódjanak, ellenőrzött információs felületetekre van szükség. Az egészségügyi központok validált minőségbiztosítási mérőszámainak folyamatos gyűjtése és az ebből készült statisztikák nyilvánossá tétele kulcsfontosságú az átláthatóság érdekében.
Az embereknek joguk van tudni, hova mennek. Joguk van tudni, milyenek a kezelések országos viszonylatban, egyáltalán mire számíthatnak. A hasonló szellemben kiadott Mérték-tanulmány például egy nagyon jó irány, de ezt folyamatosan, akár havi szinten kellene frissíteni és könnyen kereshetővé kellene tenni.
4: Nyilvános szakmai protokollok
A 21. század egészségügye nem a “professzor úr így szokta”-elven alapuló kezelésekről szól, hanem a követhető és egységesített szakmai protokollokról. A régiós egyenlőtlenségeket közelíteni a szaktudás nyíltan kezelésével lehet. Országos szinten hatalmas probléma, amennyiben a tudás néhány intézményben koncentrálódik, a legtöbb helyen pedig nehezen elérhető. Ennek kiegyenlítésében óriási segítséget adhatnak a bárki által elérhető, szakmai kollégiumok és nemzetközi csoportok által kidolgozott protokollok, amik egy-egy betegség kezelésének gyakorlatát fejtik ki. A könnyű kereshetőség, a letisztult online elérés, az állandó frissítés alapfeltételek. Ha egy országhatár menti rendelőintézet orvosai ugyanolyan egyszerűen hozzáférnek ezekhez az állandóan frissülő protokollokhoz, mint a budapesti kórházakban dolgozó kollégák, akkor kiegyenlítettebbé válhat a magyar egészségügyi ellátás.
A fenti példák természetesen csak egy részét képezik az átláthatóság eszköztárának. A jelen magyar viszonyokat tekintve elsőre utópisztikusnak tűnhetnek a fenti ötletek, de a fejlődés iránya egyértelműen ez. A mindenkori döntéshozóknak túl kell lépniük a politikai érdekeken, és titkolózás helyett nyíltan szembe kell nézniük az egészségügy hibáival. Az embereknek pedig ki kell kényszeríteniük az átlátható egészségügyet, bárki is vezesse aktuálisan az országot. Még ha néha fájdalmas is lesz, a beismerés mindig előremutatóbb, mint a rejtegetés. Ezt a 200 éve született Semmelweis Ignác is tudta:
„Bármily fájdalmas, bármily nyomasztó is az ilyen beismerés, nem a letagadásban rejlik az ellenszere, és ha nem akarjuk, hogy állandóvá legyen ez a szerencsétlenség, akkor ezt az igazságot az összes érdekeltek tudomására kell hozni.”
dr. Drajkó Zsombor
orvos, a Momentum egészségpolitikusa
Borítókép: Forrás
