Varga Judit igazságügyi miniszter nemrégiben a Euronews hasábjain publicisztikát tett közzé a jogállamról. Az igazságügyminiszter elvileg szakpolitikus, aki megnyilatkozásaiban próbál szakmainak tűnni. Jelen esetben Varga Judit célja nem komoly vélemény megfogalmazása volt, hanem csupán annyi, hogy megágyazzon ezzel is annak, hogy Magyarország aljas módon megvétózza az uniós pénzek kifizetésének jogállami minimumokhoz való kötését. Mindazonáltal az igazságügyi miniszter írásba adott véleménye olyan pontos kórképe a NER-nek, hogy érdemes rá röviden reagálni.
Varga Judit erősen kezdett: kiindulásként megkérdőjelezi, hogy a jogállamiság “egyetemesen alkalmazható, objektív kritériumrendszer lenne”. Varga Judit arról szemmel láthatóan nem tud, hogy ugyan a részleteket illetően talán nincs egységes mérce, de az alapelvek tekintetében igen. Komolyan senki nem vitathatja, hogy pl. bírói függetlenség, a tisztességes választások, a korrupció elleni kérlelhetetlen küzdelem mind-mind a jogállamiság részét képező, védendő alapértékek. Amikor ezeket a minimumokat számon kívánják kérni egy tagállamon, akkor nem a “nemzeti sajátosságok” iránti tiszteletlenségről, hanem teljesen jogos minimumelvárások érvényesítéséről van szó. Hamis az az állítás is, hogy a jogállamiság számonkérése pusztán politikai nyomásgyakorlás lenne: az EU nem pusztán gazdasági közösség és pénzszivattyú, hanem az emberi jogok és a jogállamiság elvén alapuló értékközösség is. Aki viszont ezeket az alapértékeket arcul köpi, az előbb-utóbb büntetésben részesül, és a későbbiekben akár az ajtón kívül találhatja magát.
A miniszter szemét az is szúrja, hogy szerinte az EU-nak “nincs kompetenciája” jogállamiságot érintő ügyekben. Varga Judit figyelmét elkerülte az Unió Alapszerződésének 2. cikke, mely így szól: „Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban.” Az, hogy ezeket az alapelveket az Európai Unió érvényesíteni próbálja, természetes. A “kompetencia” kifejezés, pontosabban annak hiányára hivatkozás egyébként eléggé nehezen értelmezhető, hiszen pl. az Unió Bírósága előtti eljárásokban hivatkozható az Alapjogi Charta, mely számos rendelkezése jogállamiság alapértékeit képező emberi jogokat fogalmaz meg.
Varga Judit megkérdőjelezi végezetül, hogy a vita valójában a jogállamiságról szól-e. Szerinte a migráció, a “keresztény gyökerek”, a családok szerepének másfajta megítélése nem lehet uniós számonkérés tárgya. A probléma ezzel a felvetéssel az, hogy Magyarországon nem ezeket a kérdéseket kell számonkérni a jogállamiság kapcsán, hanem a sajtószabadság sárba tiprását, a megtartott, de tisztességtelen választásokat, a mindent behálózó korrupciót, a bírói függetlenség elleni egyre erősödő támadásokat. Erre Varga Juditnak nincs – mert nem is lehet – érdemi válasza, hiszen a NER, melynek egyik vezetője, pontosan az előbb említett értékeket tiporja sárba. Elég csak a legutóbbi botrányra gondolni, amikor egy bíró ellen fegyelmit indítottak az Európai Unió Bíróságához fordulás miatt, ahol pontosan a bírói függetlenség csorbítására hívta fel a figyelmet.
Varga Judit szerint nem kellenek a jogállamisági kritériumok az EU pénzügyi érdekeinek a megvédéséhez. Ez az álláspont több, mint megmosolyogtató, hiszen Magyarország mereven elzárkózik az Európai Ügyészséghez való csatlakozástól, így a rendszerszintű korrupció vizsgálata, mely igenis jogállamisági kérdés, nem történik meg (erre az OLAF sem alkalmas teljes mértékben, bár pár érdekes dologra rávilágított – pl. Dunaújváros a miniszterelnök veje általi sötétbe borítása kapcsán.)
A miniszter szerint a jogállamisággal kapcsolatos kezdeményezések nem erősítették az unión belüli kohéziót – nos, erre még korai válaszolni. Ugyanakkor a kiindulás is téves; magasabb szintű együttműködés csak vitákon keresztül lehetséges. Jelenleg, mégha ez nincs is teljesen nyíltan kimondva, arról szól a vita, hogy maradhatunk-e hosszú távon a haladó európai nemzetek családjának a tagja. Erre a kérdésre lehet nemmel válaszolni, ahogyan azt teszi a NER és Varga Judit minden nap – csakhogy ez a válasz tragikusan önsorsrontó.
Borítókép: Orbán Viktor és Varga Judit (kép forrása: Orbán Viktor Facebook)
