Momentum

Új Magyarországot hozunk létre – na de miből?

Szerző: | 2021 márc 7. | Blog

Egy választási program kapcsán jogosan merül fel a kérdés, hogy oké, na de miből lehet ezt a rengeteg ígéretet megvalósítani? Tartozunk annyival nektek, hogy ezt a kérdést meg sem várva, előre megválaszoljuk.

Először is szögezzük le: a Momentum olyan valódi 21. századi megoldásokkal szeretné megteremteni az Új Magyarországot, amelyhez nem több pénzre, hanem elsősorban innovatív ötletekre és valódi szakértelemre van szükség. De hogy a pénzkérdést se kerüljük meg: bár a kormány ezt “véletlenül” pont nem hangsúlyozza, de a következő években jelentősen emelkedni fog az Európai Unióból érkező források összege. 2021-2027 között közel 19 000 milliárd forinttal egészül ki a magyar költségvetés, azaz az eddigi évi átlagos 3%-os GDP-arányos uniós forrás helyett a GDP 5%-ának megfelelő extra összeggel gazdálkodhatunk. Nem véletlenül jelöltünk meg több olyan célt is a programunkban, amelyek átfedésben vannak az uniós programok – egyébként általunk is osztott – zöld céljaival, hiszen ezekre könnyen lehet majd uniós forrásokat lehívni: ilyen például az évi 100 ezer lakás energetikai felújítása, a megújulóenergia-kapacitások és zöldfelületek növelése vagy a regionális vasúti közlekedés fejlesztése.

De ugyanígy komolyabb összegek szabadulhatnak fel, ha végre értelmes prioritások mentén használjuk mindannyiunk pénzét. A soha meg nem térülő belgrádi vasútépítés leállításából legalább 700 milliárd forintot tudunk spórolni, Paks II felülvizsgálata akár ezermilliárdos nagyságrendben tud megtakarítást hozni, míg az olyan látványberuházások, mint a Nemzetközi Atlétikai Stadion, és általában a stadionépítési program leállítása, szintén több száz milliárdos pluszt jelenthet a költségvetésnek. És akkor még nem is beszéltünk a fideszes alapítványokba kihelyezett forrásokról, vagyonról.

Hisszük, hogy az állam elsődleges feladata, hogy a jövőt megalapozó célokra költsön: például az oktatás és az egészségügy fejlesztésére. A stratégiai területeken dolgozóknak biztosítanunk kell a tisztességes megélhetést, és megteremtenünk a 21. századi körülményeket a munkához, tanuláshoz vagy gyógyuláshoz. Annak érdekében, hogy ezekben a szektorokban a rendszerszintű átalakításokat finanszírozzuk, hozzá kell nyúlnunk az adórendszerhez is, hogy a nagyvállalatok és a tehetősebbek is nagyobb részben járuljanak hozzá a közös kasszához. A 9%-ról 12%-ra emelt  társasági adóval, az osztalékjövedelmeket érintő szociális hozzájárulási plafon eltörlésével, a kastélyadó, jachtadó és magánrepülőgép-adó bevezetésével, valamint a milliós jövedelmeket érintő felső, 25%-os SZJA-kulcs bevezetésével nagyjából évi 250 milliárd forint többletbevételhez jut a magyar költségvetés. A propagandakiadások eltörlésével és az MTVA-büdzsé csökkentésével évi 180 milliárd forint körüli összeget tudunk valóban az ország fejlődését szolgáló célokra fordítani.

Végül, de nem utolsó sorban a jelenlegi gazdasági környezet is a költségvetési politika újragondolását igényli. Egyfelől a nemzetközi pénzügyi környezet nagyon megengedő: alacsonyak a kamatok és nagy a világban a pénzbőség. Éppen ezért olcsón finanszírozható egy átmeneti többletköltés. Másrészt a válságból való gyorsabb kilábalás meg is követeli ezt. Bár a koronavírus járványt remélhetőleg hamarosan legyőzzük, a gazdasági talpraállás elhúzódhat, és ennek gyorsításához kormányzati beavatkozásra is szükség lesz. Ezért is függesztette fel az EU saját  költségvetési szabályainak alkalmazását határozatlan időre, hiszen a legtöbb közgazdász egyetért abban, hogy a válságból kilábaláshoz mind monetáris, mind költségvetési segítségre szüksége van a gazdaságoknak – így a magyarnak is. A jelenlegi gazdasági környezetben, ahol az emberek akaratukon kívül nem tudnak dolgozni, és vállalkozások sodródnak a pénzügyi csőd szélére, ott minden jó helyre kerülő forint segít a gazdaság felpörgetésében. Használjuk ezeket a pénzeket arra, hogy végre több forrás jusson oktatásra, az egészségügyre és munkahelyekre, és ezzel alapozzuk meg az ország hosszútávú jövőjét!

Ilyés Márton, a Momentum gazdaságpolitikusa és Iker Áron, a Momentum közpolitikai igazgatója, közgazdász

Ajánló

Go, FGYA, go!

Go, FGYA, go!

Amikor a miniszterelnök-előválasztás során favoritot választunk, sok szempontot lehet figyelembe...

bővebben
X