Tényleg az iskolaőrség a megoldás?

Szerző: | aug 17, 2020 | Blog

Magyarországon 2020 szeptemberétől munkába állnak az iskolaőrök. Az iskolai erőszak elleni fellépésként hozza létre a kormány ezt az intézkedést a pedagógusok és a gyerekek védelme érdekében, ez az egész az agresszió elleni komplex intézkedéscsomag része. A cikkben összefoglalom az ezzel kapcsolatosan felmerült kérdéseket onnantól kezdve, hogy ki lehet iskolaőr és mennyiért, egészen addig, hogy rendszerszinten ez milyen folyamatokat idézhet elő, a végén pedig beszélünk az esetleges jobb megoldásokról is. Vigh Patricia, a Momentum Oktatás-, Kultúr- és Ifjúságpolitikai Tagozati tagjának bejegyzése.

Ki jelentkezhet iskolaőrnek?

Bárki. Jó, nem, ez kicsit túlzás, de majdnem bárki.

A büntetlen előélet elvárt, mégis csak egy rendvédelmi szervről beszélünk. A jelentkező nem lehet eltiltva rendvédelmi foglalkozástól, ez is tiszta sor. Ezenkívül meg kell felelni egészségügyi, pszichológiai és erőnléti alkalmassági feltételeknek. Az egészségügyi feltétel valószínűleg az üzemorvosi vizsgálat. A pszichológiairól nem sokat tudunk, de biztos nem olyan szigorú, mint egy rendészeti főiskolánál. Ha valami olyasmi lesz, mint a tanári szakra menők egyetemi alkalmassági vizsgája, akkor abszolút komolyan vehetetlen.

A jelentkezési lapon egy nyomtatvány van, ahol a vizsgálatot végző személy választhat az alkalmas/alkalmatlan opciókból, nincs helye semmilyen szöveges véleményezésnek. Az erőnlétin valószínűleg fekvőzni kell meg futni, ezen nem lehet sok dolgot magyarázni. Úgy lehet őket elképzelni, mint a vagyonőröket, és valljuk be, ott is nagyon széles a skála. Ami még fontos hogy, részt kell venni egy egy hónapos képzésen, ahol elméletileg tanulnak majd pedagógiát és pszichológiát, bűnmegelőzést és konfliktuskezelést, illetve rendvédelmi felkészítést kapnak. Igen, mindezt egy hónap alatt. Vannak modulzáró vizsgák, illetve az egészet egy nagy vizsga zárja le.

Mi az, ami feltűnően hiányzik ebből a felsorolásból?

Előnyt jelent a középfokú végzettség. Tehát nem elvárt, csak előnyt jelent. El lehet menni nyolc általánossal, vagy akár kevesebbel iskolaőrnek. Szintén nem kell semmilyen rendvédelmi tapasztalat vagy végzettség. Nem kell, hogy köze legyen nevelői-oktatói munkához, de azért előnyt jelent. Illetve az is előny, ha közel laksz az iskolához, ahol aztán dolgozni fogsz.

Mit kapnak ezért cserébe?

Pest megyei és budapesti munkavégzés esetén bruttó 230 000 Ft, vidéki munkavégzés esetén bruttó 220 000 Ft már a képzés alatt is. Ehhez jön hozzá évi bruttó 200 000 Ft cafeteria. Hasonlítsuk csak ezt az összeget egy ugyanabban az intézményben dolgozó pedagóguséval, amiért az a szerencsétlen minimum négy évet, de rosszabb esetben akár hatot is tanult. A pedagógus-bértábla szerint a Gyakornok besorolású kezdő tanítók és tanárok keresete bruttó 210 600 Ft. Ez az összeg azonban a középfokú végzettséggel rendelkezők garantált bérminimuma, mivel az 2020-ban meghaladta a tanítók és tanárok eredeti bruttó 203 000 Ft-ját, amit így ki kellett egészíteni a fent említett összegre.

Tegyük hozzá, a tanári fizetés nem jár ugyebár az egyetemi képzés alatt csak úgy, és cafeteria sincs. Milyen szép is ez, hogy az iskolaőrök szeptembertől az iskolákban többet keresnek majd, mint a gyerekeket tanító, egyetemi végzettséggel rendelkező pályakezdők.

Akad egy kicsi csúsztatás ebben. A kormány július 1-től 10%-os bérpótlékot ad (ami nem egy klasszikus béremelés, hiszen bármikor visszavonható), így a kezdő bér bruttó 231 660 Ft, de a cafeteriával így is fölé megy ennek az iskolaőrök bére.

Nézzünk kicsit mögé ennek az egész intézménynek

Az iskolaőrök szeptemberben 478 intézményben kezdik meg munkájukat. Július végéig 1409-en jelentkeztek a képzésre, amiből 497-en kezdték meg végül a képzést. A tervek szerint 422 főt intézményi szolgálatra, 75 személyt pedig helyettesítésre osztanának be. Persze a 497 jelentkezőből a képzés során még eshetnek ki páran, így elég szűkös a keret.

Tény, hogy az iskolákban egyre gyakrabban megjelenik az agresszió, akár tanárokat érint, akár diákokat. Hogy jutottunk idáig, és hogyan lehetne ezt igazából kezelni? Szinte biztosak vagyunk benne, hogy nem iskolaőrökkel.

Az iskolaőrök kényszerítőeszközökkel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott személyek. Joguk lesz a veszélyesnek ítélt diákokat leállítani és igazoltatni, ami nem is teljesen világos, hogy mit jelent. Rendőröket hívhat a diákra, oké, ebben semmi különös nincs. Elvehet tárgyakat a diákoktól, amik bizonyítékként felhasználhatóak, testi kényszert alkalmazhatnak, megbilincselhetik a diákokat és rendőrbotot, illetve vegyi szert is bevethetnek.

A helyzeteket ők ítélik meg az egy hónapos képzésük alatt szerzett kompetenciáik alapján.

Hova kellene inkább helyezni a hangsúlyt?

Egyre kevesebb iskolában van jelen iskolapszichológus állandóan. Sok helyen egy iskolapszichológus több intézményben dolgozik egyszerre, nem lehet mindig ott, hiány van belőlük. Nyilván az alacsony fizetésük is órási gond, a szociális munkások és a gyógypedagógusok is alul vannak reprezentálva az állami intézményekben.

Pedig az oktatásban dolgozók nem véltelenül tanulnak évekig pedagógiát és pszichológiát, az iskolában lévő dolgokat az iskolán belül kell kezelni, hiszen végső soron mégis csak gyerekekről beszélünk. A gyermekvédelmi szakma kvázi kikopott manapság, holott a hátrányos helyzetű tanulóknál kiemelten fontos lenne a feladatuk. Az ilyen munkahelyekre és azok megfelelő bérezésére nagyon is szükség lenne.

A programcsomagnak van üdvözlendő része is, indítanak mentálhiginés programot, konfliktuskezelési tréninget és egyéb továbbképzéseket. Ezek mind nagyon jók, ha megfelelő szakemberek tartják. Érthető, ha a tanároknak nincs elég eszköze a bántalmazás kezelésére, legyen az fizikai vagy verbális. Ezeket komolyabban kellene venni, és egy olyan elméleti és gyakorlati hátteret biztosítani a pedagógusoknak, hogy akár ők helyben tudják kezelni a problémákat. Illetve a gyerekeknek is lehetne szervezni konfliktuskezeléssel, önismerettel foglalkozó tréningeket.

Mit mond az államtitkár?

Maruzsa Zoltán államtitkár arról is beszélt, hogy a büntethetőség korhatrát is leszállítaná, hiszen 12-13 éves gyerekek is erőszakosak. Kiemelném ebből a mondatból azt a fontos részt, hogy gyerekek. Ezek az intézkedések gyerekekről szólnak. A serdülőkor kezdetén járó gyerekekről. Egy kis biológiatudással könnyen kilogikázhatjuk, hogy ez az az időszak, amikor betörnek a nemi hormonok.

Az, hogy a hormonok hatására nő az agresszió ebben a korban, természetes folyamat. Nem úgy kell ezt kezelni, hogy megbilincseljük őket és megbüntetjük, egész máshonnan érdemes ezt megfogni. Gondoljuk csak bele, hogy azok a dolgok, amiket mi megcsináltunk tinédzser korunkban, ma felnőtt fejjel eszünkbe sem jutnának.

Természetesen nem lehet mindent a hormonokra fogni, de azért ki sem lehet őket hagyni a képletből. Olyan iskolai programokra lenne szükség, ahol a gyerekek, a fiatalok önismeretet tanulhatnak, indulatkezelést, konfliktuskezelést, beszélgethetnek szakemberekkel, akik segítenek megoldani a belső frusztrációjukat, hiszen az agressziójuk feltehetően ilyenekből adódik az esetek többségében.

Az is lehet, hogy az agressziót otthon látják, tanulják, onnan hozzák magukkal. Agresszív fiatalok élettörténetében sok esetben előfordul a fizikai bántalmazás, de a kisgyermekkori agressziók hátterében is megtalálhatjuk a keményen, gyakran fizikailag büntető szülőt vagy nevelőt. Ha a kormány jobban figyelne a családon belüli erőszakra, a gyermekvédelemre, akkor kevesebb lenne az iskolai erőszakos cselekedetek száma is.

Persze ez nem ilyen egylépéses, közvetlen hatás. Érthető, hogy ezeket sokkal nehezebb és lassabb meglépni, és nem is olyan látványosak. A szociális háló erősítése, a szegényebb rétegek felzárkóztatása, a rászorulók megsegítése tényleg nehezebb feladat, mint képezni 500 iskolaőrt.

Mi a büntetés valódi eredménye?

A büntetésnek általában van egy gyors, azonnali, látványos hatása, ami hosszútávon következményekkel jár, félelemmel, emocionális zavarokkal, a szorongás fokozásával. Akár egy életre is megváltoztathatja a személyiségét ezeknek a gyerekeknek, nem győzöm tényleg eleget hangsúlyozni, hogy ők nem kis felnőttek, hanem gyerekek.

A büntetés nem a bűnt szünteti meg végső soron, a diákok a büntetés elkerülését fogják keresni, majd a mosdóban fognak verekedni, vagy az iskolán kívül, de legalább nem lesz a szemünk előtt a probléma, igaz?

Az agresszív tanulók nem azért fognak majd jól viselkedni az iskolában, mert félnek az iskolaőröktől. Ha az erőszakra erőszakkal reagálunk az csak rontani fog a helyzeten.

Cserébe a gyerekek, akik nem mutatnak agresszív viselkedést, félelemmel fognak az iskolaőrökre gondolni, akiknél ott van a gumibot meg a gázspray.

Mik a pozitív hazai példák?

Vannak szerencsére még nálunk is pozitív példák, ezekből akár érdemes lenne tanulni is.

Ott van például a Békés Iskolák program, ami nem csak az intézményvezetőknek és pedagógusoknak kínál lehetőségeket, de a gyerekek és a szülők is részt vehetnek foglalkozásokon, amit az iskola szervez a program ajánlásai alapján. Alkalmazza a jóvátételi módszert is, ami ahogy a neve is mutatja a jóvátételre és nem a büntetésre helyezi a hangsúlyt. A Békés Iskolák az amerikai pszichiáter Stuart W. Twemlow, és a pszichológus, gyermekjogi szakértő Frank C. Sacco szerzőpáros negyvenéves kutató- és terepmunkáján alapul.

De találunk nagyon jó gyakorlatot egyénileg is, ami kifejezetten a problémás, tanulási nehézséggel küzdő gyerekeket karolja fel. A Pentelei Mentálhigénés Általános Iskola, Szakképzőiskola és Gimnázium például ilyen. Hangsúlyt helyeznek a gyerekek problémáinak megoldására és konfliktusaik kezelésére. Az iskolában a 9. osztályt teljesen kiemelték az oktatásból, és egy éven keresztül csak a lelki problémáikkal foglalkoznak a mentorok egy az iskolától távoli parasztházban, ahol kerti munkát és takarítást is végeznek.

Szeretném leszögezni, hogy engem is mindig megérint, amikor arról van szó, hogy egy tanárt bántalmaznak a munkahelyén, vagy ha gyerekek az ilyen agresszió áldozatai, csupán azt gondolom, hogy nem a megfelelő irányba tart a probléma megoldása.

Vigh Patricia

Források:

http://www.police.hu/hu/iskolaor

http://www.bekesiskolak.hu/

https://index.hu/belfold/2020/07/03/iskolaorseg_felallitasa_torveny_szavazas_parlament/

https://444.hu/2020/06/11/az-iskolaorseg-csak-a-tuneteit-kezelne-az-iskolan-beluli-eroszaknak

https://merce.hu/2020/06/13/mar-nehany-hetes-tanfolyam-utan-munkaba-allhatnak-az-iskolaorok/

https://index.hu/belfold/2020/07/15/iskolaorseg_491_iskola_budapest_videk/

https://nepszava.hu/3087212_mar-az-eloszuron-kiesett-az-iskolaorsegre-jelentkezok-tobbsege

Tudtad? óriásplakát
Vezessük új útra Magyarországot!
Ez AZ a Budapest