Telemedicina – áldás vagy átok?

Szerző: | jan 23, 2018 | Blog

A 21. század egyik legmeghatározóbb forradalma az orrunk előtt zajlik. A digitalizáció észrevétlenül szövi át egyre jobban mindennapi életünket: beszivárog az otthonunkba, átveszi tőlünk az autónk irányítását, kommunikál helyettünk, elérve a magyar egészségügyet is. A mindennapi gyógyítási gyakorlat ma már elképzelhetetlen magas szintű informatikai háttér, erre épülő szofisztikált berendezések és az információtechnológiai bázist rutinszerűen használó, felkészült szakembergárda nélkül. A jövő az otthoni diagnosztikában, az okos és mobil egészségügyi eszközökben van. Az ezekből származó információkat pedig a telemedicina kapcsolja be a rohamléptekkel kiépülő e-orvoslásba.

Mi is az a telemedicina?

A 21. századi betegellátás egyik fő feladata az egyre nagyobb részarányt képviselő idős és párhuzamosan sok betegséggel rendelkező, illetve krónikus betegek hatékony gondozása, amelynek kulcsfontosságú eszköze a telemedicina. Telemedicina alatt olyan egészségügyi szolgáltatást értünk, amely során a beteg és az egészségügyi szakember közvetlenül nem találkozik, a kapcsolat valamilyen távoli adatátviteli rendszeren keresztül jön létre. Használható diagnózis felállítására éppúgy, mint terápiás javaslat közvetítésére. Tágabb értelemben a jobb betegellátás érdekében, egymástól távol tevékenykedő egészségügyi szakemberek közötti adatcsere is a telemedicina tárgykörébe tartozik.

A telemedicina térhódításának okai

Előzetes előrejelzések szerint 2013-2018 között mintegy tízszeresére nő a telemedicina globális piaci árbevétele (a Statista 2015. évi felmérése szerint a 2013-beli 0,44 milliárd dollárról idénre várhatóan eléri a 4,5 milliárd USD-t). Az Amerikai Telemedicina Szövetség (ATA – American Telemedicine Association) a telemedicina rendkívüli ütemű térhódítását az alábbiakban látja:

  • Segítségével javul, könnyebbé válik az egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés esélye
  • Csökkenti az utazási és kórházi költségeket, főleg a krónikus betegségek kezelésénél
  • Javítja az egészségügyi ellátás minőségét.a vonatkozó klinikai vizsgálatok kimutatásai szerint
  • A páciensek ez irányú igénye egyre nő, mivel általa aktív résztvevői lehetnek saját egészségük menedzselésének

A telemedicina térhódításának gátjai

Ugyanakkor az orvosok többségének jelenleg fenntartásai vannak a telemedicina napi gyakorlatban való használatával szemben. Az ellenérvek között többnyire a rendszerek bonyolultságától való félelem és az amúgy is túlterhelt, időhiányban szenvedő rendelésekre való hivatkozás szerepel, noha a rendszert használók éppen ezek ellenkezőjéről, az egyszerű elsajátításról és az értékes idő megspórolásáról számolnak be.

Hazai viszonylatban mindehhez az is hozzájárul, hogy az egészségügyi kultúra maga is gátja az e-egészségügy térnyerésének, mivel a betegek többsége igényli a kezelőorvossal való személyes találkozást. Az előrelépéshez tehát el kell érni, hogy a lakosság megértse: a telemedicina nem helyettesíti, hanem kiegészíti az megszokott orvos-beteg kapcsolatot, mivel személyes találkozás nélkül kínál gyors és hatékony beteggondozást, vagy akár a korábbinál jobb terápiás lehetőségeket.  

A telemedicina jelene Magyarországon

Az ATA legfrissebb felmérése szerint az USA tagállamainak többségében már törvény szabályozza a telemedicina-alkalmazások használatát, adatkezelését és betegbiztosítás általi fedezetét. A tagállamok 86 százalékában a telemedicina-szolgáltatások fedezete az egészségügyi szolgáltatás regionális adottságaitól függetlenül helyet kap a finanszírozási rendszerben (azaz akkor is téríti a biztosító, ha nem a távelérés szükségessége indokolja a szolgáltatás igénybevételét). Közülük kiemelendő a BlueStar diabéteszapplikáció, amely világviszonylatban az első olyan mobilalkalmazás, amit a kezelőorvos térítéssel rendelhet az USA-ban élő cukorbetegeknek.

Hazánkban jelenleg kevés finanszírozott telemedicina-szolgáltatás érhető el: a mindössze 5 közül 4 EKG-monitorozáshoz, egy pedig EEG-monitorozáshoz kapcsolódik. Léteznek ugyanakkor egyedileg finanszírozott telemedicina-szolgáltatások – ilyen például a teleradiológia-központ leletező szolgáltatása, az intézményi megállapodások alapján végzett leletkiértékelés vagy a távkonzultáció céljából történő felhasználás.

Jelenleg Magyarországon az alábbi szolgáltatások elérésében nyújthat segítséget a telemedicina:

  • KONZULTÁCIÓ A CSALÁDORVOS ÉS A SPECIALISTA KÖZÖTT: történhet interaktív (videokapcsolat, telefon, e-mail) formában, de a diagnosztikus vizsgálatok (EKG, laborlelet, fotók stb.) megosztásával is.
  • A PÁCIENS TÁVOLRÓL VALÓ MONITOROZÁSA: ennek során a páciens egy vagy több paraméterének megfigyelésére, mérésére alkalmas eszköz küldi tovább valamilyen csatornán keresztül az adatokat az egészségügyi ellátóhelyre. Típusosan az ilyen eszközök a vércukormérők, vérnyomásmérők, EKG-k stb.
  • SZEMÉLYRE SZABOTT EGÉSZSÉGÜGYI TÁJÉKOZTATÁS: ez jelentheti a különféle webes felületeken elérhető betegoldalakat vagy a különféle egészségügyi, illetve tudományos társaságok által kiadott, interneten fellelhető kiadványokat csakúgy, mint a páciens saját egészségügyi adataihoz, leleteihez való online hozzáférést (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT)).
  • ONLINE TOVÁBBKÉPZÉSEK: lehetőséget biztosítanak a naprakész tudás megszerzésében.

Forrás

A telemedicina jövője

A betegellátást javító, az orvos-beteg kapcsolatot kiegészítő telemedicina az egészségügy megkerülhetetlen útja: olyan lehetőség, amellyel élnünk kell, ha lépést akarunk tartani a világ rohamléptékű fejlődésével. Várhatóan mind a diagnosztika, mind a terápia egyre inkább áthelyeződik a lakókörnyezetbe és a diagnosztikát elsősorban mesterséges intelligencia fogja végezni. Az autonóm robotok megjelenésével és rohamléptékű fejlesztésével 10 éven belül komoly realitása lesz annak, hogy a világ fejlett régióinak elöregedő társadalmaiban autonóm robotok felügyeljék és segítsék az idős betegek otthoni életvitelét, sőt akár pszichés társként is funkcionáljanak.

Mit fejlesztene a Momentum?

A Momentum elkötelezett híve a digitális orvoslás, valamint a telemedicina magyarországi elterjesztésének. Ez azonban elképzelhetetlen a digitális eszközpark fejlesztése, valamint az egyes szereplők képzése nélkül. Prioritásként jelenik meg a telemedicinális tevékenységek társadalombiztosítási finanszírozhatósági körének bővítése, mely elvezethet a távvizitek alkalmazhatóságának bevezetéséhez. Az EESZT funkcióinak kiterjesztésével szinte a teljes magyar népesség betegadatai (anonim módon) elérhetővé, átláthatóvá és kutathatóvá válnak, támogatva az ágazatvezetést abban, hogy hathatós és megfontolt döntésekkel alakítsa az egészségügyi ellátórendszert.

Dr. Takács Róbert, orvos

Momentum egészségpolitikai munkacsoport

Forrás

  • Fövényi József Dr.: Vércukormérés és vércukor-önellenőrzés; 77 Elektronika Kft., Bp., 2016
  • Dr. Bokor Dóra: A telemedicina jelene és jövője. Medical Tribune, XIV. évfolyam, 5. szám, 2016

Borítókép: Forrás

Tudtad? óriásplakát
Vezessük új útra Magyarországot!
Ez AZ a Budapest