Egy kisváros szélén működő gyárban vagy alkalmazott. A munkád megbecsülöd; már évek óta vagy a gyárt üzemeltető cégnél, ahol eddig konfliktusmentesen tudtál tisztán szakmai alapon dolgozni. Nemrég viszont elkezdtél aggódni. Gyanítod, hogy szivárogni kezdett a tároló ami a gyár működése során keletkező veszélyes hulladékként kategorizált mellékterméket őrzi. Miután munkatársaiddal együtt megvizsgáltátok a tárolót, és megállapítottátok, hogy a tároló gátja több helyen sérült, a problémát azonnal jelentettétek az illetékes feletteseknek. Ennek viszont már több hete, és láthatólag nem történt semmi.
Azóta többször próbáltad a nem közvetlen feletteseidnél is felhozni az ügyet. Ők először csak leráztak, de legutóbb már ki is jelentette neked négyszemközt az egyik cégvezető: ha tovább firtatod a dolgot, nézhetsz más munka után. Dühödet fokozza, hogy a kollégáidat is kirúgással fenyegették. Érzed, valamit tenni kellene, de tudod jól, a környéken nehéz munkát találni, így ha kirúgnak, nem fogod tudni eltartani a családodat.
Eddig csak hallomásból találkoztál ilyesmivel. Most keserűen jut eszedbe egy rokonod esete. Ő egy családi összejövetelen elpanaszolta, hogy mikor zavaros számlázásokat fedezett fel az önkormányzatnál, a polgármester közvetlen környezetéből megfélemlítették, hogy “tartsa a száját”. Vagy amikor a volt padtársad mesélte elkeseredetten a legutóbbi osztálytalálkozón, hogy miképp gyakorolnak nyomást rájuk a hatóságnál a kormányhivataltól, hogy adják ki a fennmaradási engedélyt a köztudottan kormányközeli vállalkozónak, aki kétséget kizáróan törvénybe ütköző módon építkezett. Tehetetlenségedbe beletörődsz – a dolgok már csak így mennek itthon…
A történet eredménye Magyarország egyik legnagyobb ipari és környezetkárosító tragédiája, a 2010. október 4-én történt ajkai vörösiszap katasztrófa. Tíz ember vesztette életét, több mint 150 ember megsérült, és 38 milliárd forint közpénzt követelt meg az államtól a károk helyreállítására. Mint utólag kiderült, a tárolót üzemeltető MAL Zrt. cégvezetője a katasztrófa előtt már hetekkel tudott a szivárgásról, ennek ellenére kirúgással fenyegette meg az Ajkai Timföldgyár azon dolgozóit, akik túlságosan sokat hangoztatták a gát állapotát.
Légifotó a katasztrófa sújtotta területről (kép forrása)
A közérdekű bejelentők védelmével meg lehet előzni a katasztrófát
Az ilyen és ehhez hasonló helyzeteket meg lehet előzni. Felbecsülhetetlen kárt jelent a társadalomnak, hogy nem tudjuk megvédeni azokat a polgártársainkat, akiknek információjuk van a tragédia veszélyéről. Ezeknek az embereknek ma személyük és családjuk elleni megtorlástól vagy jogi következményektől kell tartaniuk ha figyelmeztetni akarják a hatóságokat.
Az állam fontos feladata, hogy megteremtse annak a jogi és intézményesített feltételeit, hogy a közérdeket fenyegető veszélyt vagy visszaélést azonosító állampolgárok megfelelő biztonságban érezzék magukat. A cél az, hogy egy percig se kelljen mérlegelniük, hogy megéri-e nekik a közjó érdekében cselekedni.
A közérdekű bejelentők védelme egy jól működő demokrácia elengedhetetlen része, ami elősegíti a közérdeket fenyegető káresetek megelőzését. Ez fontos eszköz a korrupció elleni harcban is. Az ezzel kapcsolatos megfelelő jogi keret biztosítására hazánkban is nagy szükség van, hiszen jól tapasztalhatóan nőtt a korrupció az utóbbi években, párhuzamosan a jogbiztonság romlásával. Ezt nemzetközi és hazai tanulmányok is egyértelműen igazolják.
| 2005 | 2010 | 2015 | |
| Jogállamiság jelenléte | 77 pont | 72 pont | 67 pont |
| Korrupció ellenőrzés | 72 pont | 65 pont | 61 pont |
Forrás: Worldwide Governance Indicators adatai hazánkkal kapcsolatban
Emellett súlyos probléma, hogy habár az erre vonatkozó felmérés szerint a magyar lakosság 99% (!) szerint probléma ma a közszférában tapasztalható korrupció, mégis az emberek 70%-a nem jelentené a hatóságoknak, ha korrupciót észlelne. Ez nemzetközi összehasonlításban is megdöbbentően rossz arány. A helyzet javítását segítheti a megfelelően létrehozott és működtetett visszaélés-bejelentő rendszer. Nem meglepő módon azonban Magyarországon az ezzel kapcsolatos jogi keret meglehetősen gyenge. A kérdéskört a 2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szabályozza, ami viszont nem sokat ér.
A törvény nem állított fel egy külön hatóságot a közérdekű bejelentők védelmére, vagy hozott létre egy egységes vizsgálati procedúrát a bejelentett veszélyek és visszaélések kivizsgálására. Ehelyett a bejelentések az alapvető jogok biztosához (ombudsman) érkeznek be, akinek a törvény nem adott kezébe hatékony eszközöket a bejelentések házon belüli kivizsgálására. A gyakorlatban az alapvető jogok biztosának szerepe arra korlátozódik, hogy a beérkező jelentéseket továbbítsa az illetékes hatóságok felé, akik legtöbbször pont azok az intézmények, akikkel szemben történt a panaszbejelentés. Habár a törvény a katasztrófa után született, nem valószínű, hogy segített volna az ajkai timföldgyár dolgozóinak, ha az esetleges panaszuk bejelentésével kapcsolatban épp az őket megfélemlítő cégvezetők köréből bíz meg valakit az alapvető jogok biztosa az eset kivizsgálására.
A közérdekű bejelentők személyes kockázatot vállalnak a közjó érdekében (kép forrása)
E szürreális helyzet megoldásának érdekében a Momentum szerint szükségszerű, hogy valamely állami hatóság elsődleges felelősséget viseljen a közérdekű bejelentők védelméért. Ezt meg lehet úgy is valósítani, hogy e feladatok ellátást valamely meglévő állami szerv hatáskörébe építjük be, ahol meg vannak a belső erőforrások egy egységesen szabályozott és hatékony „közérdekvédelmi eljárás” lefolytatására.
Kézenfekvő megoldás lenne egy új, független korrupció elleni hatóság felállítása, mely fel lenne ruházva a megfelelő önálló erőforrásokkal ahhoz, hogy házon belül ki tudja vizsgálni a visszaélésről szóló bejelentéseket. Ezen kívül képes legyen a vizsgálat ideje alatt és után is megvédeni a bejelentőket a retorzióktól. A visszaélés megállapításának esetén pedig a hatóságnak közérdekvédelmi bírságot kell kiszabnia.
A jelenlegi kormány semmi jelét nem mutatja annak, hogy javítani szándékozna a magyar viszonyokon. Teszi ezt annak ellenére, hogy a hatályos jogszabállyal kapcsolatban számos – a témában szakértő – magyar jogvédő és korrupcióellenes civilszervezet jelentős javításokat szorgalmazott, például a TASZ, az Átlátszó, és a Transparency International Magyarország. Ráadásul a jelenleg hatályos magyar jogszabály messze alul marad több nemzetközi szervezet által javasolt minimális követelményeknek, úgy mint az Európa Tanácsénak, és az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetének.
A Momentum Magyarországa
A Momentum célja, hogy Magyarországon egy hatékony közérdekű bejelentő védelmi rendszer jöjjön létre. Szorgalmazni fogjuk a törvény módosítását, továbbá addig is megragadunk minden alkalmat az ügy segítésének érdekében. Megvédjük azokat az embereket, akiket a véleményük miatt ér hátrány, főleg, ha súlyos hibákra hívják fel a figyelmet.
Ennek érdekében felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság jelenleg vizsgálja annak szükségességét, hogy Európai Uniós szinten foglalkozzanak-e a tagállamok a kérdéskörrel. Az Európai Parlament szükségesnek érzi egy hatékony és átfogó európai „whistleblowing” program létrehozását. Az Európai Bizottság az év végére tervezi meghozni döntését, hogy milyen formában (jogszabálytervezettel vagy javaslatokkal, iránymutatásokkal) fogja az ügyet felkarolni. A Bizottság az állampolgároknak és a különböző érdekcsoportoknak számos lehetőséget biztosít arra, hogy csatlakozzanak ehhez a szakpolitika-fejlesztési folyamathoz (ezzel a témával egy következő blogposztunkban fogunk részletesen foglalkozni).
A közérdekű bejelentők védelmével kapcsolatban a Bizottság még hétfőig nyitva tart egy társadalmi konzultációt, amit mindenki szabadon kitölthet online (magyarul elérhető itt). Mindenkit bátorítunk arra, hogy töltse ki, arra bíztatva az intézményt, hogy közös európai garanciarendszer bevezetésére tegyen javaslatot. Ezek a közös szabályok Magyarországot is arra kényszerítenék, hogy jobban védje azokat az embereket, akik felhívják a figyelmet a problémákra.
A cikk szerzői a Momentum Mozgalom Jogállamiság és Antikorrupció munkacsoportjának tagjai.
