A sajtó is beszámolt róla, hogy az október 13-i önkormányzati választások során a ferencvárosi Haller utca környékén szervezetten hordták a szavazókat az urnához. Ha esetleg választási csalás történt, annak nyoma kell, hogy legyen a választási eredményekben is. Cikkünkben megmutatjuk: alig 3 ezreléknyi esélye van annak, hogy egy véletlenül kiválasztott szavazókörben a várakozáshoz képest olyan jól szerepeljen a Fidesz jelöltje, ahogyan a Haller utcában szerepelt. A beérkező szavazatok időbeli eloszlása is beszédes. Szűcs Ferenc adatelemzése.
Az önkormányzati választás napján több forrásból is aggasztó hírek érkeztek a függetlennek tekinthető médiumok hasábjaira. Ellenzéki képviselőjelöltekre és aktivistákra hivatkozva az Index, a 444 és a Magyar Hang is arról írt, hogy valakik a ferencvárosi Haller utca környékén szervezetten hordják a szavazókat egyes szavazókörökbe választani. Baranyi Krisztina, az (azóta megválasztott) ellenzéki polgármesterjelölt arról számolt be, hogy miután szavaztak, egy közeli bolt előtt fehér borítékokban valamit kaptak a szavazókört frissen elhagyó választók. Emellett egy, a Momentum aktivistái által készített videó arra utalt, hogy a szervezők a kormánypárti jelöltek támogatására buzdították a szavazókat, akiket szervezetten szállítottak. (A videón látszanak a kormánypárti jelöltek listáját tartalmazó szórólapok is.) Ha ezek a beszámolók hitelesek, az mindenképpen törvénysértésre utal: a szavazók szervezett szállítása már önmagában törvényellenes, a szavazatvásárlás pedig egy mind erkölcsileg, mind jogilag nagyon súlyos visszaélés.
Nem az ellenzék volt az egyetlen, aki csalást kiáltott Ferencvárosban. Az ellenzékinek nemigen tekinthető Munkáspárt is megtámadta a polgármester-választás eredményét, vélhetően ellenzéki csalást gyanítva, ám bizonyítékként csak a sajtó fent említett beszámolóira hivatkoztak. Beadványukat a Fővárosi Választási Bizottság egyhangúlag elutasította.
De vajon kinek volt igaza a választási csalás ügyében?
Ahhoz, hogy megválaszoljuk ezt a kérdést, segítségül tudjuk hívni a választási eredményeket. A legtöbb választási csalás és manipuláció ugyanis sajátos nyomokat hagy. Olyan mintázatokat eredményez, amik tisztességes körülmények között csak nagyon alacsony eséllyel következhetnek be. A következőkben a ferencvárosi eredményeket vizsgálom, ilyen jelek után kutatva. (Az ilyen bizonyítékoknak természetesen nincs jogi értelemben vett bizonyító erejük, de valószínűvé tehetik a választók számára a visszaélés tényét, különösen az anekdotikus bizonyítékokkal együtt.)
Elsőként azt vizsgáltam meg, hogy bizonyos szavazóköri eredmények mennyire voltak előre láthatóak a májusi EP-választás eredményei segítségével. Kiszámítottam, hogy az EP-választáson a Fidesz-KDNP listájára leadott szavazatok mennyi szavazatot vetítenek előre az adott szavazókörben a Fidesz által támogatott polgármester-jelölt számára. Az eredményeket korrigáltam azzal, hogy bizonyos polgármester jelöltek átlagosan népszerűbbek, míg mások népszerűtlenebbek, kiszűrve azt az átlagos hatást, ami a kerület összes szavazókörében érvényesült. Az eredményeket a 1. ábra illusztrálja:
1. ábra. A Fidesz jelöltjeinek tényleges szavazataránya az előrejelzett szavazatarány függvényében. A Haller utca 52. (pirossal) kiugró pont, akár kerületi, akár budapesti összehasonlítás nézzük
Az 1. ábra vízszintes tengelye a Fidesz jelöltjének előrejelzett szavazati arányát mutatja az összes választásra jogosult szavazó arányában. (Azért nem az összes leadott szavazat arányában néztem ezt, hogy az ábra csak a Fidesz mozgósításának hatékonyságát mérje, és az ellenzék mozgósítási hatékonysága ne befolyásolja a nevezőt.) A függőleges tengely a Fidesz jelöltjének tényleges szavazati arányát mutatja. Minden egyes pont egy budapesti szavazókör eredményét jeleníti meg.
Ha egy pont a narancsszínű egyenes felett van, akkor a Fidesz jelöltje az előre láthatónál jobban szerepelt. Ha a vonal alatt van, akkor az előre láthatónál rosszabb eredménye született. A pontok túlnyomó többsége az egyeneshez nagyon közel esik, bizonyítva, hogy a politikai erőviszonyok nagyon stabilak voltak a májusi és az őszi választások között. A legnagyobb eltérések negatív irányba voltak, ám ezek kivétel nélkül olyan szavazókörök, ahol az ellenzék is nagyon gyengén mobilizált, vagyis a polgármester-választás viszonylagos érdektelenségbe torkollott (legalábbis az EU választáshoz képest).
Voltak azonban felfelé kilógó eredmények is. Az egyik ilyen történetesen pont a Haller utca 52., azaz az ellenzék által gyanúsnak talált „gyülekezőhelyekhez” legközelebb eső szavazókör. Ezt az ábra egy piros négyzettel jelöli, megkülönböztetve ezt a többi, kékkel jelölt ferencvárosi szavazókörtől. Az 1. ábra alapján a Haller utca 52-ben lévő szavazókörben Ferencváros messze legjobb mozgósítását hajtotta végre Bácskai János és csapata, de ez egy kiugróan jó eredmény a többi budapesti szavazókörhöz viszonyítva is.
Mennyire jól szerepelt a Fidesz jelöltje a többi budapesti szavazókörhöz viszonyítva?
Erre a kérdésre keresi a választ a 2. ábra, ami a szavazóköröket a várttól való eltérés szerint rakja sorrendbe. A vízszintes tengely a várttól való százalékpontos eltérés. A függőleges tengely annak a valószínűségét mutatja, hogy egy véletlenül kiválasztott szavazókörben rosszabb volt a Fidesz mobilizációja, mint az adott szavazókörben.
2. ábra. Szavazóköri eredmények a várttól való eltérés sorrendjében
A Haller utca 52. alatti szavazókört ismét a piros négyszög jelöli, a többi ferencvárosi szavazókört pedig a kék rombuszok. A 2. ábra azt mutatja, hogy a Haller utcában a főváros 1500 szavazóköre közül az ötödik legjobb eredményt sikerült elérnie a Fidesznek, több mint 6 százalékponttal jobb eredményt elérve, mint amit a korábbi választási eredmény indokolt volna. Annak az esélye, hogy egy véletlenül kiválasztott szavazókörben a várakozáshoz képest ilyen jól szerepeljen a Fidesz jelöltje, alig 3 ezrelék. Önmagában az a tény, hogy van olyan szavazókör, ahol ilyen váratlanul erős a Fidesz, nem bizonyítja a csalást: 1500 szavazókörből véletlenül is előfordulhat pár ilyen. Az már annál gyanúsabb, hogy az eredmények visszaigazolták azt, amit az ellenzék már a választás napján jelzett: hogy a Haller utca környékén a szavazók szervezett szállítása miatt a Fidesz támogatottságánál jobban fog szerepelni. A 2. ábrán jól látszik, milyen elenyésző annak az esélye, hogy véletlenül hibázzanak rá egy ilyen kiugró eredményre.
A beérkező szavazatok időbeli eloszlása is beszédes
Ráadásul a gyanús mintázatok itt még nem érnek teljesen véget. Ha megnézzük a szavazókörbe beérkező szavazatok időbeli eloszlását a 3. ábrán, érdekes kép tárul elénk. A 3. ábra a beérkező szavazatok időbeli eloszlását mutatja két órás időszakokra bontva.
3. ábra. A beérkező szavazatok időbeli eloszlása két órás időszakokra bontva
A legtöbb szavazó a többi budapesti és ferencvárosi szavazókörhöz hasonlóan 9 és 13 óra között érkezett a Haller utca 52-be. Ezt követően a szavazók száma rendszerint fokozatosan csökken, ahogy ez a budapesti és ferencvárosi átlagon is látszik. Ez a lecsengés valamivel gyorsabban ment végbe a Haller utcában, hogy aztán az utolsó két órára újra felpörögjön a választói aktivitás. Ez persze megtörténhet választási csalás nélkül is, de jól egybeesik az ellenzéki beszámolókkal a késő délutáni szervezett szavaztatásról.
A fenti közvetett bizonyítékok olyan mértékű szervezett szavaztatásra (esetleg szavazatvásárlásra) utalnak, ami nem befolyásolta érdemben sem a főpolgármesteri, sem pedig a polgármesteri választás eredményét. Körülbelül 55-tel több szavazatot kaphatott ebben a szavazókörben Bácskai János, mint amennyit szervezett szavaztatás nélkül kapott volna. Mindezek ellenére a szavaztatás és szavazatvásárlás bűncselekmény, és aláássa a választások tisztaságába vetett hitet. Emiatt a konkrét következményén túlmutató hatása van. Amikor legközelebb választásokra készülünk, jó ha észben tartjuk, hogy kik, kiknek az érdekében és milyen eszközökkel kíséreltek meg nagy valószínűséggel választási visszaéléseket.
Szűcs Ferenc
Borítókép: Helyszíni szemle a IX. kerületben október 13-án
