A romániai közvéleményt új téma tartja lázban: a melegházassággal kapcsolatban lesz a hétvégén népszavazás. De nem arról, hogy engedélyezzék-e, hanem épp ellenkezőleg. A Koalíció a családért ernyőszervezet kérésére indult a népszavazás kiírása, azzal a céllal, hogy módosítsák az alkotmányban a család meghatározásáról szóló mondatban a „házastársak között” szavakat „egy férfi és egy nő” szavakra. Buzás Ernő írása.
Amint az kiérezhető a nevekből és a használt fogalmakból, a módosítás támogatói többek közt a család védelmére hivatkoznak, amikor a melegházasságot elméletben nem kizáró megfogalmazást lecserélnék egy kimondottan tiltó megfogalmazásra. Mintha két ember saját szabad döntéséből származó köteléke árthatna mások családjának.
A szavazólapon egy kérdés fog szerepelni: „Egyetért-e ön a Románia Alkotmányát a parlament által elfogadott formában módosító törvénnyel?” Tehát egy igenlő válasz kimondottan kizárja a melegházasság lehetőségét, míg a nem megtartja a mostani helyzetet, de korántsem jelenti a melegházasság engedélyezését. Romániában jelenleg sem a melegházasság, sem a melegek élettársi kapcsolata nem engedélyezett.
Hatalmas társadalmi vitát váltott ki a népszavazás témája. A melegek mellett az alkotmánymódosítás az egyszülős családokat, az élettársi kapcsolatban élő párokat és az unokáikat nevelő nagyszülőket is negatívan érintené. A melegek ellen bevetették az olyan régi meséket, mint hogy a szexuális irányultságuk választás kérdése, esetleg „betegség”. Mindkét oldal érvei és motivációi nagyon sokfélék, a klasszikus konzervatív állásponttól a neoprotestáns, amerikai típusú fundamentalista hívőkig, a klasszikus liberálisoktól a marxistákig rengetegen felszólalnak naponta a médiában és a közösségi hálókon pro és kontra. Rengeteg álláspont és érv hangzik el, de közben félő, hogy maguk a melegek nem jutnak szóhoz. Nem is említve a rengeteg gyűlöletet, ami az utóbbi hetekben a társadalomból felszabadult.
A módosítást erőteljesen támogatja a befolyásos román ortodox egyház és a jóval kisebb római katolikus egyház is. A vita vallási vetülete mellett a politikai felhangok is erőteljesen jelen vannak: mivel a kormánypárt számára áldás, hogy végre nem a korrupciós ügyeit és alkalmatlan minisztereit ekézik, teljes mellszélességgel beleállt a támogatásba. Míg eddig a szavazók árgus szemekkel figyelték minden léptüket, most újra nyitva áll a lehetőség, hogy csendben meghozzák a népszerűtlen vagy problémás határozatokat, hiszen az egész ország a népszavazás lázában ég. A romániai magyarok legnagyobb pártja, az RMDSZ is részvételre buzdít, és ugyan azt hangoztatja, hogy mindenki lelkiismerete alapján szavazzon, helyi szinten több szervezet is az igennel szavazást támogatja. A két kisebb párt, a Fideszhez jóval közelebb álló EMNP és MPP pedig kertelés nélkül az igenre buzdít.
És hogy mit gondol erről egy erdélyi magyar fiatal?
A kisebbségi magyar lét egyik nagy tanulsága az, hogy ha az országban rosszra fordulnak a dolgok, vagy egy korrupt politikusnak szüksége van kibúvóra, akkor semmi újat nem kell feltalálni. Régi találmány ugyanis, hogy ha például Romániáról van szó, akkor csak elő kell venni a magyarveszélyt, és a közbeszéd el is felejti a botrányokat. Hiszen ki ne tudná, hogy a lakosság úgy 6 százalékát kitevő magyarság halálos veszedelem egész Románia létezésére? Támadják az országot kívülről-belülről, fenyegetik a jövőt és a szuverenitást. Minimum.
Ezúttal nem a magyarok a célpont, valóban. De mit jelent a magyaroknak, ha kisebbségek sorsáról népszavazáson döntenek Romániában? Mi lesz, ha nem csak az “egy férfi, egy nő” családmodellt, hanem a nemzetet, Románia legfontosabb felekezetét, az államnyelvet akarják majd megvédeni?
Ráadásul jogilag nem változik semmi, bármi legyen is a kimenetel, ugyanis a Polgári Törvénykönyv eleve csak egy nő és férfi közt engedélyezi a házasságot – tehát az érzelmek felkorbácsolása nem fogja senki értékeit védeni vagy segíteni.
Így hát én és más erdélyi magyarok is úgy ítéltük meg, hogy ez a népszavazás aggasztó a számunkra. Az egyetlen értelmes döntés a távolmaradás. Mivel az érvényességi küszöb 30 százalék, ezért egy nemleges válasz is sokkal inkább a népszavazás érvényességéhez járul hozzá, mint a módosítás elutasításához.
Az erdélyi magyar értelmiségiek által publikált, a népszavazás bojkottjára felhívó nyílt levél fejezi ki a legjobban, hogy mik lehetnek egy erdélyi magyar legnagyobb aggályai:
- Figyelemelterelő manőver az ország valódi problémáiról
- Kisebbségellenes, és mint ilyen, ránk nézve is veszélyes precedenst teremt
- Jogilag teljesen értelmetlen és hasztalan
- Diszkriminálja mind az LMBTQ közösség tagjait, mind a sokféle más családban élőket
- További emberjogi restrikciós népszavazásoknak nyithatja meg az utat
- Szembemegy a jelenlegi európai és nemzetközi folyamatokkal.
Érdemes elolvasni a felhívást szövegét a hosszabb leírásért.
Az erdélyi magyarságot eddig is egyre gyakrabban a románok jogaira és félreértelmezett európai értékekre hivatkozva támadják a nyers nacionalizmus helyett. Ehhez hozzáadódik az orbáni külpolitika negatív hatása a szomszédos országokban, és a magyarországi kormánypropaganda torz világképe, amely az erdélyi magyar társadalmat is polarizálja. Számunkra sokkal fontosabb, szinte létkérdés az, hogy legalább egymással meg tudjuk beszélni a problémákat és aggodalmakat, és ne egymást támadjuk. Főleg ne egy kisebbséget a kisebbségben. Az utóbbi években egyre erősebben jelent meg Erdélyben is a magyarországi közbeszédet jellemző erőteljes megosztottság, és félő, hogy nem is fog enyhülni. Így még évekig megoszt minket az a beszédmód, amit rövidtávú politikai haszonért terjesztenek.
Akinek fontos a magyarság a világon bárhol, az nem örvendhet annak, ha bármilyen kisebbséget támadnak. Ha ugyanezt Magyarországon teszik, az is árt a kisebbségben élő magyaroknak, hiszen az is átszivárog a szomszédos országokba, és a többségi társadalom és a kisebbségi magyarság közti konfliktus éleződéséhez is vezethet. Emberi jogokkal kapcsolatos kérdés nem lehet népszavazás és egyszerű többségi döntés tárgya. Ismerjük már a forgatókönyvet: a kisebbségek olcsó bűnbakok, és mindig akad párt vagy csoport, amely nem szégyenlős felkorbácsolni a többség érzéseit. A magyarság elemi érdeke, hogy a kisebbségek ne legyenek bűnbakok és figyelemelterelő kártyák Európában.
Buzás Ernő
Borítókép: A Momentum új alapokra helyezi a magyarságpolitikát: kulturális, gazdasági és politikai hidakat építünk Magyarország és a határainkon túl élő magyarok között.
