Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szombati publicisztikájában 12 olyan pontot fogalmazott meg, melyek mentén a magyar gazdaság az elmúlt években gazdaságtörténeti fordulatot hajtott végre. Szerinte mindössze már csak egy fordulat van hátra: a versenyképességi. Bár a felsorolt 12 pont nagy része csúsztatás, és úgy véljük, az elmúlt évek történéseit cinikus dolog gazdaságtörténeti fordulatnak beállítani, egy dologban igaza van: a versenyképességi fordulat terén még bőven akad tennivaló. Az, hogy a magyar gazdaság versenyképessége csak romlott az Orbán-kormány elmúlt hét évében (a World Economic Forum rangsorában jelenleg a 60. helyet foglaljuk el a 2010-es 52. hellyel szemben), és a régiós versenytársaink a legtöbb gazdasági mutatóban lehagytak minket, nemigen jelzi azt, hogy Magyarország jobban teljesítene. Ami azonban még riasztóbb, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika mellett a versenyképességünk jelentős javulására nem is mutatkozik valós esély. Ebben az írásban 12+1 pontban mutatjuk meg a jegybankelnök úrnak, mik is azok a tényezők, amelyek miatt ez nem tud megvalósulni.
- Fidesz által 2010 óta végrehajtott adóátalakítások nem csak a társadalom nagyobb részét érintették negatívan, de ezzel együtt a kevésbé tehetős rétegek munkaerőpiaci részvételét is hátráltatják. Az adójóváírás kivezetése növelte a dolgozói szegénységet, míg az egykulcsos személyi jövedelemadó csak a leggazdagabbakat segítette. Így a Fidesz adórendszere pont azt a réteget érinti hátrányosan, amelynek a stabil munkaerőpiaci részvétele jelentősen elő tudná segíteni a magyar gazdaság versenyképességének növelését.
- Az instabil politikai helyzet, a jogállamiság és a demokrácia csorbítása, illetve az alacsony bérek több százezer magyar kivándorlásához vezetett az évek alatt, valamint több mint egymillió magyar lát lehetőséget a kivándorlásban. A kivándorló magyarok többsége képzett szakember, például orvos vagy szakmunkás. A képzett munkaerő kiáramlása az országból versenyképességünk gyengüléséhez, munkaerőhiányhoz és termelékenységünk csökkenéséhez vezet.
- A közbeszerzési rendszert áthatja a korrupció: sok pályázatot a haveri cégekre írnak ki, ami alacsony részvételhez és túlárazáshoz vezet. Hasonló problémák vannak jelen az EU-s támogatások elosztásánál is. Egyes becslések szerint éveken át az országba beáramló EU-s pénzeknek köszönhetően volt egyáltalán gazdasági növekedés, a rossz hatékonyságú felhasználás miatt azonban ez a hatás valószínűleg nem lesz tartós, hanem utólag elszalasztott lehetőségként gondolhatunk majd ezekre a forrásokra.
- Az ágazati különadók rendszere, illetve a folyamatosan változó adókörnyezet olyan gazdasági klímát teremtett, ahol a vállalkozások nem tudnak kellően hosszú távra tervezni, ezáltal az optimálisnál kevesebb beruházást valósítanak meg. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az adórendszer megváltoztatása sok esetben egyes iparági szereplők helyzetbe hozását vagy ellehetetlenítését szolgálja.
- A kormány több iparágban is szabályozási eszközökkel torzítja a piaci versenyt. Ennek extrém esete a nagyrészt haveroknak, illetve oligarcháknak újraosztott trafik- és kaszinópiac. A kiskereskedelemben különféle eszközökkel juttatják előnyhöz a kormány által preferált láncokat. Ezeknek a módszereknek a magasabb árakban megnyilvánuló közvetlen kár mellett nagyon rossz üzenetük is van: Magyarországon a sikerhez nem elégedett vevők kellenek, hanem jó kapcsolat a legfelső körökhöz, elsősorban Orbán Viktorhoz.
- A kormányzat a minél hatékonyabb szabad piaci működés támogatása helyett a kézi vezérléssel irányított gazdaságban hisz. Azzal, hogy egy államtitkár saját befolyását felhasználva próbálja befolyásolni a benzinárakat, hogy a gazdaságpolitika az emberek átképzése helyett a feudális rendszerű közmunkával próbálja a munkanélküliség problémáját megoldani, és hogy a kormány a magánvállalkozások segítése helyett az újraállamosítás politikáját követi, azzal az állam folyamatosan azt üzeni a gazdasági szereplőknek, hogy nem hisz a tehetséggel elérhető eredményekben. Ezzel pedig csak tovább rombolja a gazdaság versenyképességét.
- A jogállamiság csorbítása a kockázat növekedéséhez és lassabb gazdasági fejlődéshez vezet. Például, amíg az állam egyik napról a másikra elveheti a magánnyugdíj-megtakarításokat, az állampolgárok nem tudják fogyasztásukat és megtakarításaikat, azaz a saját és gyermekeik jövőjét előre megtervezni.
- A magyar kis- és középvállalati szektor exportképességének fejlesztése elengedhetetlen lenne a versenyképesség javításához. Amíg azonban a kormányfő szerint az innováció és a startup-cégek támogatása helyett a hagyományos iparágak megőrzése a jó irány, valamint a környező országokkal ellentétben a magyar állam nem gondolkodik az euró bevezetésén, addig a kkv-szektor versenyképessége nehezen fog érdemben javulni.
- A kormány munkaerőpiaci reformjainak kudarca az ország kettészakadásához vezetett. Míg a nyugati régiókban munkaerőhiány, addig keleten munkanélküliség van. Ennek egyik oka a tömeges közmunkaprogram, illetve a gyenge szakképzési rendszer. Ezáltal kevesen vezethetők be az elsődleges munkapiacra, mivel sem a közmunkaprogramban, sem a gyenge képzési rendszerben nem jutnak megfelelő képesítéshez, míg sok képzett szakember kivándorol az országból. A dolgozói szegénység folyamatosan nő, ma minden tizedik dolgozó ember szegénynek számít Magyarországon.
- Az álláskeresési járadék (régebbi nevén munkanélküli segély) túlságosan rövid ideje megnehezíti, hogy mindenki a számára legjobb munkát találhassa meg, így csökkentve a teljes gazdaság versenyképességét.
- A gyenge oktatási rendszer, az uniformizált módszertan és az iskolakötelezettségi korhatár 16 évre csökkentése eredményeképpen a magyar munkaerő minősége is gyengül. Ez ismételten alacsony termelékenységhez és versenyképességhez vezet, valamint a beáramló tőkét is veszélyezteti, hiszen az itt befektető cégeknek fontos a minőségi munkaerő.
- Az, hogy a kormányzat nem jól látja a 21. század kihívásait, megakadályozza abban, hogy ezekre olyan válaszokat adjon, amelyek Magyarország versenyképességét elősegítik. Nem uniformizált és központosított országot kell építeni, hanem egy olyat, mely a mobilitást, a rugalmasságot, a digitális megoldások használatát ösztönzi, mind az oktatásban (kompetenciák fejlesztése és egyénre szabott oktatási módszerek), mind a munkerőpiacon (távmunka, részmunkaidő, átképzések elősegítése), mind pedig az élet egyéb területein (e-közigazgatás, a gépjárműhasználatot terhelő adók lecserélése kilométeralapú útdíjra).
+1) Ha Matolcsy György szeretné látni, hogyan lehet igazi versenyképességi fordulatot elérni, érdemes elolvasnia a Momentum Mozgalom választási programját, melyben részletes válaszokat kínálunk a fenti problémákra. https://program.momentum.hu/
A Momentum Gazdaságpolitikai Munkacsoportja
Borítókép: Nagy Béla / Magyar Nemzet
