Bár már korábban is közhely volt, a koronavírus járvány még élesebben megmutatta: a jelenkor embere számára a legnagyobb kihívást a gyorsan változó világhoz való alkalmazkodás jelenti. Ahhoz, hogy erre a kihívásra valódi választ adjunk, nem elegendő az elmúlt évtizedekben kialakult kereteken belüli finomhangolás, hanem valódi szemléletváltásra van szükség. Nem véletlen, hogy a Momentum gazdaságpolitikai programjának kulcsszavai a rugalmasság és emberközpontúság, hiszen csak ezek szem előtt tartásával tudunk egy olyan fenntartható fejlődési pályát biztosítani az ország számára, amelyben a gazdasági szempontok mellett a társadalmi szempontok is érvényesülnek. A Momentum gazdaságpolitikai programja így amellett, hogy prioritásként kezeli a magasabb értéket teremtő munkahelyek számának növelését, nem téveszti szem elől a magánélet és a munka egyensúlyának fontosságát sem.
Az emberközpontú gazdaság megteremtéséhez elengedhetetlen a tulajdonosi szemlélet erősítése. Ezt mi a vállalkozási kedv növelése mellett többek között a Magyarország-részvény bevezetésével fogjuk elősegíteni, melynek keretei között a profittermelésre alkalmas állami cégek (pl. MVM, MNV, Posta) az Állami Tőkealapba kerülnek, a részvényekből pedig minden magyar alanyi jogon fog részesülni, ezáltal tartósan tőketulajdonossá válva. A részvényeket állami részvényekre lehet majd cserélni, ezáltal mindenki közös érdeke lesz, hogy az állami vállalatok minél jobban működjenek, és az állami vagyon végre tényleg a közösségé legyen.
Az emberközpontú gazdaság másik pillére a 4 napos munkahét széleskörű elterjesztése 2030-ig. A 4 napos munkahét segítségével egyenlőbben fog eloszlani a társadalomban a technológiai fejlődés, a robotizáció jelentette hatékonyságnövekedés haszna, és azáltal, hogy sokkal több szabadidőnk jut sportra, szórakozásra, kreatív alkotói tevékenységre, tovább növekszik a munkavállalók produktivitása a munkaidő alatt, és mérséklődik a kiégés valószínűsége. A 4 napos munkahét bevezetése természetesen nem megy egyik napról a másikra, hiszen biztosítani kell, hogy ne csökkenjen a munkavállalók fizetése, és a munkahelyek időbeosztásának is alkalmazkodnia kell ehhez. Ennek érdekében elengedhetetlen, hogy az állam határozottabban álljon ki a munkavállalók érdekei mellett, erősíteni kell a szakszervezeteket, a szociális párbeszéd és a kollektív béralkuk intézményrendszerét, első lépésként pedig el kell törölni a rabszolgatörvény néven ismert munkaügyi szabályozást. Ha emellett növelni tudjuk a magas hozzáadott értékű munkahelyek számát, illetve ösztönözzük a rugalmas munkavégzési lehetőségek elterjedését, akkor el tudunk indulni a munkaidőcsökkentés irányába, mint ahogyan Nyugat-Európában már most is közelebb van az átlagos munkaidő a 32 órához, mint a 40-hez.
A rugalmas munkavégzés ösztönzése egyébként is kulcsfontosságú, hiszen ezzel azok munkavállalása is lehetővé válik, akik egyébként nem engedhetik meg maguknak a teljes munkaidős, állandó beosztással járó, személyes munkavégzést. Az atipikus foglalkoztatási formák, mint a részmunkaidő, távmunka, csúsztatott munkahét, rugalmas időbeosztás elterjedésével könnyebben összeegyeztethetővé válik a család és a karrier lehetősége, és a sérülékenyebb társadalmi csoportok (fogyatékkal élők, idősek, otthonápolást végzők) munkavállalását is elősegíti. A távmunka elérhetőségének köszönhetően pedig nemcsak nagyobb szabadságot kapnak az emberek az időbeosztásukban, de a klímavédelmi hatásai is kézzelfoghatóak: az otthonról dolgozó alkalmazottak kevesebb közlekedési eszközt használnak, illetve az irodaméretek is csökkenthetők, ezáltal a károsanyag-kibocsátás is mérséklődik. Éppen ezért ezért első lépésként a szellemi munkát végzők körében bevezetjük a heti 1 nap távmunkát, melynek keretei között az alkalmazottak megválaszthatják, hogy honnan kívánnak dolgozni.
A rugalmasságot nemcsak a mindennapi munkavégzés során fogjuk biztosítani, hanem a karrierút tekintetében is. Ezt fogja szolgálni a készségekre fókuszáló oktatási rendszer, de ezt segíti elő az életközepi szabadság lehetősége is. Ennek keretében 35 éves kor felett bárki kivehet maximum fél évnyi szabadságot, amit vagy feltöltődéssel, vagy egy második karrierre való felkészüléssel, továbbképzéssel tölthet. Ez idő alatt pedig a megtakarításaiból vagy a rugalmasan, előre felvehető nyugdíjából élhet. A rugalmas nyugdíjrendszer koncepciója szerint ugyanis az állam egyéni számlán fogja vezetni, hogy ki mennyi járulékot fizetett be a közösbe az élete során, és az életkora és a befizetései alapján mindenki egyértelműen láthatja, hogy mekkora nyugdíjra számíthat, illetve ennek maximum 10%-át bárki bármikor felveheti. A nyugdíjba vonulást pedig ezzel együtt rugalmasabbá és – a részmunkaidős, illetve távmunkás lehetőségeknek köszönhetően – fokozatosabbá tesszük, elősegítve, hogy mindenkinek lehetősége legyen a valódi egészségben eltöltött nyugdíjas évek megélésére.
Végül a rugalmasságot és a szakmák közti átjárhatóságot a felnőttképzés erősítésével is segítjük, amelyek keretében számos át- és továbbképzési lehetőséget fogunk biztosítani minden korosztály számára, kiemelt figyelmet szentelve a digitális készségek és a nyelvtudás erősítésére, hiszen a folyamatosan változó munkapiacon csak így maradhatunk versenyképesek. Az álláskeresők és pályát váltók számára karriercentrumokat hozunk létre, ahol mentorok, pályaválasztási tanácsadók mindenkit személyre szabott akciótervvel segítenek az új karrier- és munkalehetőségek megtalálásában. A minden állampolgárnak ingyenesen járó szolgáltatások megerősítése (pl. a munkakeresésre felkészítő interjútréningek, önéletrajzíró tréningek, munkaerő-közvetítés, átképzések) mellett lehetőség lesz magasabb színvonalú komplex szolgáltatásokat (pl. egyéni mentorprogramot vagy vállalkozásindítási programot) is igénybe venni kedvezményes áron.
Nem várhatunk tovább, ha azt szeretnénk, hogy Magyarország a 21. században is versenyképes legyen – gyors és határozott lépéseket kell tennünk. A fenti elképzelések ezt célozzák, de elengedhetetlen, hogy más területeken is megtegyük a megfelelő lépéseket. Erről szól a Momentum Új Magyarország Terve.
Iker Áron
