A Világgazdaságnak nyilatkozott Lantos Csaba energiaügyi miniszter, melyben felvázolta terveit az ország hosszú távú terveiről az energiatermelésben. Több kijelentést üdvözöl a Momentum: örülünk, hogy adoptálták javaslatunkat Paks további működtetéséről, és a szélenergiának nagyobb szerepet szánnak, bár ehhez módosítani kellett volna március végéig az EU-s RRF-forrásokhoz való hozzáférés jegyében a szélerőművek építéséről szóló szabályokat, ami máig nem történt meg.
Mindemellett attól tartunk, hogy lengyel mintára – és a többi európai országgal szembemenve – a kormányzat nem a fosszilis energia megújulóra állításán dolgozik, hanem csak a meglévő hőerőműveinket szeretnék kicserélni újabbakra.
Az interjúban elhangzik, hogy költséges luxus lemondani egyik napról a másik az orosz importról, ugyanakkor legalább 2014 óta, a Krím annektálása óta világos kellett volna legyen, hogy túlzottan nagy az energetikai kitettségünk Putyin Oroszországa felé. Azt se felejtsük el, hogy számos EU-s országnak lényegében 1 év alatt sikerült leválnia az orosz energiahordozókról.
Ugyanígy cinikus az a felvetés, hogy “miért nincs még arra mód, hogy megállapodjak egy olyan szomszédommal, akivel ugyanarra a trafóra vagyunk rákötve, hogy ő akkor tölti az autóját árammal, amikor én az áramot a napelemmel megtermelem”. Az irány üdvözlendő, ugyanakkor az elmúlt évtizedben számtalan lehetősége akadt volna a kormánynak arra, hogy a hálózatot fejlessze. Idáig ez elmaradt, aminek következménye a kényszerű napelemstop. Ráadásul úgy maradt el, hogy a piaci ár alacsonyabb volt a kormány által rögzített rezsinél.
Túl ezeken, az atomenergia esetében a legvitathatóbbak Lantos kijelentései. Egyfelől az az állítása, hogy “az orosz típusú fűtőelemkötegek nem felcserélhetők”, minden bizonnyal nem állja meg a helyét. Egyrészt: 2024-től a csehek és a bolgárok is nyugatról szállítják be ezeket a saját orosz építésű erőműveikbe.
Másrészt: a Westinghouse egyik vezetője szerint “még Magyarország is diverzifikálni akar”, tehát már voltak tapogatózások a nyugati fűtőelemek irányába.
Habár a nukleáris termelés növekedése dekarbonizálja az energiamixet, a nagy stabil termelés nem hagy teret olyan mértékben a változó profilú megújulóknak, hogy azok érdemben érvényesülhessenek – a kormányzat ehelyett csak kivált egy hőerőművet egy másikkal. Az orosz finanszírozás és egy geopolitikai célokat energiahordozókon keresztül érvényesítő beszállító megtartása nem áll a magyar emberek érdekében.
Továbbá előfordulhat, hogy teljesen szankcionálni fogják az orosz beszállítókat, energiaforrásokat – ha ez bekövetkezik, akkor ha akarja, se tudja a Roszatom megépíteni az erőművet. Ez pedig valós gazdasági veszélyt jelent, és nagyban befolyásolja a megtérülést.
Így aztán az a minimum, hogy Paks 2 szerződéseit felül kell vizsgálni, de a Momentum álláspontja ebben a kérdésben változatlanul az, hogy mind demokratikus, mind energetikai, mind nemzetbiztonsági szempontból elfogadhatatlannak tartjuk a projekt megvalósítását, ezért a szerződéseket fel kell mondani.
A finnek is felmondták a szintén 2×1,200MW Roszatomos atomerőmű-építésüket különösebb probléma nélkül, azaz a beszállítóváltás mindenképpen megfontolandó, főleg az orosz megszállás fényében.
Lantos beszélt a kisméretű atomerőművekről is. Abban igaza van a miniszternek, hogy ennek a döntési horizontja 2029-30 legyen, mert akkorra megérhet ez a technológia, de egyelőre úgy tűnik, az atomszektor jellegzetes költségtúllépései és csúszásai tartósak, és nagyon komoly kivitelezési javulásra volna szükség, hogy a (kis) reaktorok indokoltak lehessenek. A Momentum álláspontja az energiatermelésről továbbra is következetesen az, hogy a megújulókat szorgalmazzuk, ezek kiépítését pedig a már meghosszabbított Paks 1 egészítjük ki. Paks 2-t a jelenlegi formájában nem támogatjuk. Az SMR technológiákra viszont nyitottak vagyunk, ezt világossá tettük a 2018-as programunkban is. Ám erre alapozni az energiastratégiánkat jelenleg elég kockázatos, mert a technológia nem elég elterjedt és kiforrott jelenleg.
A sarkadi gáz és a hazai kitermelés témakörében az alábbiakat gondoljuk: A hazai szénhidrogén-kitermelés a forrásaink diverzifikálására jó, bizonyos szinten csökkenti az energiafüggőséget, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a hazai fosszilis energiakitermelést előnyben részesítenénk. A földgázt, mint tranzíciós energiát, és a megújulókat kiegyenlítő szerepkörben tekintjük a magyar energiamixben elfogadhatónak. Azt, hogy az ország energiafogyasztását drasztikusan megnövelő akkumulátorberuházások miatt új gázos alaperőművek építésére kényszerül Magyarország, kifejezetten elhibázottnak tartjuk, mert növeli az energiafüggőséget és fosszilizálja a termelést, miközben az elkerülhető lett volna.
A mátrai lignittüzelést valóban minél hamarabb ki kell vezetni, de a szén helyett gáz egy elavult stratégia, amit évtizedekkel ezelőtt követtek a fejlett országok. Hosszú távon nem szabad ilyen nagy összegű fogadást kötni, hogy a megújulók nem lesznek versenyképesek, mert láthatólag ez eddig sosem igazolódott be, valamint Magyarország jelentős geotermikus vagyonát hiba nem bevonni a hőellátásba, ahogy például Szegeden sikerült a város egy részén már kiváltani vele a gázt.
A szélerőművekről azt mondja Lantos Csaba, hogy „vitában állunk az Európai Unióval” az építésükkel kapcsolatban.
Tudjuk, hogy a kormány 24 óra alatt nagy horderejű törvényeket tud hozni és elfogadtatni az Országgyűlésben, szóval nem egészen látjuk be, hogy miért tart ilyen sokáig az építési szabályozásuk módosítása. Főleg, hogy ez része az EU-val való kiegyezésnek is… Az interjú során is elmondja, hogy milyen védőtávolságot tartana jónak – ebben a kérdésben az Unió csak annyit kért, hogy a tiltással egyenértékű korlátozást módosítsák az EU-átlaghoz közelítő értékre.
Az örvendetes, hogy – legalább elméleti síkon – már számolnak a szélerőművekkel. Csak végre neki is kéne látni a gyakorlati megvalósításuknak!
A naperőművekről nagyon keveset szólt a miniszter. Nem csoda: jelenleg teljes a bizonytalanság a beruházók körében. Új beruházásokat nem engednek épülni, csak a régi engedélyekkel rendelkező projektek haladnak. Mielőbbi infrastrukturális fejlesztésekre van szükség, hogy a villamosenergia-hálózat alkalmas legyen a megújulók termelésének befogadására.
Hosszabban beszélt Lantos az energiahatékonyság, rezsicsökkentés témaköréről is. A kormányzat a legutóbbi időkig nem támogatta az energiahatékonysági beruházásokat, „ott van a rezsicsökkentés” – mondták. Ez pedig nem ösztönözte a fogyasztókat az épületfelújításokra, és a megtakarításra. Az épületek energiafogyasztása pedig elég nagy tételt tesz ki.
Az, hogy alanyi jogon járjon a rezsicsökkentés, szintén tévút. Szociális alapon kell a rezsiköltségek támogatását megoldani. Több európai ország is teszi, van, amelyik jövedelmi határok meghúzásával, és van, amelyik pályázati rendszerrel igyekszik segíteni a rászorulókon.
Ha idehaza is így működne a rendszer, akkor azok a honfitársaink részesülnének támogatásban, akik valóban rászorulnak. Az adófizetők pénzét is hatékonyabban használná fel a költségvetés ily módon: a luxusfogyasztást nem támogatná az állam csökkentett energiaárakkal. Érdemes óvatosan kezelni az átlagfogyasztás alapján történő kedvezményeket, mint fogalmat, ami összemos nagyon sokféle fogyasztót: túlfizetteti a szegény, több energiát fogyasztó családokat, akik nem laknak energiahatékony otthonokban. Mindeközben nem tud mit kezdeni a nyaralókkal, hétvégi házakkal, olyan fogyasztási helyekkel, amik nem tekinthetők tipikus háztartásnak.
Végül pedig említi Lantos az energiaközösségeket. Ez egy előremutató gondolat, mi is támogatni tudjuk. Kell hozzá ugyan infrastruktúra-fejlesztés és IT támogatás, valamint jó elszámolási rendszer, de ez egyértelműen pozitív fejlemény.
Összegezve: mi az amit elvárunk, és az iparági szereplők is elvárnak a kormánytól?
Megfontolt, kiszámítható, a piaci szereplőket bevonó, felkészült döntéshozatalra van szükség. Ahol lehetőség van a hosszú távú, 10-15 éves tervezésre. Enélkül jelentős strukturális beruházások megvalósítása a meghatározó szereplőktől nem várható el.
- Első lépésként a szinte a teljes energiaszektort lefedő Robin Hood-adó felülvizsgálatát, a geotermiát sújtó bányajáradék eltörlését, és az általános jogbiztonság helyreállítását látjuk a kormány azonnali feladatának.
- Másodszor: a kockázatos Paks 2 beruházást fel kell mondania a kormánynak, és ezzel párhuzamosan pedig a megújuló energiahordozók elé gördített akadályokat el kell távolítani.
- Harmadszor pedig: az energiahatékonyságot növelni kell, ezt pedig leginkább az épületek energetikai korszerűsítésével lehet elérni.
- Negyedszer: Egyértelmű nemzeti érdekünk lenne Putyin Oroszországától jóval nagyobb távolságot tartani, és ennek felismerése nem jön át elég meggyőzően Lantos szavain keresztül.
Lantos Csaba tehát az interjúban elmondott olyan ötleteket, amiket korábban mi is javasoltunk, ezeket üdvözöljük. Ezenfelül számos mondata visszaigazolja azokat a kritikákat, elismeri azokat a hiányosságokat, amikért a több mint egy évtizede regnáló hatalom a felelős.
A szerzők a Momentum Környezetvédelem, fenntarthatóság és energetika szakpolitikai munkacsoportjának tagjai
Kapcsolódó:
- Lantos Csaba: Magyarországon leghamarabb 2029–2030-ban kerülhet terítékre egy vagy több kis moduláris atomreaktor beszerzése
- A szélerőművekhez szükséges uniós források megszerzéséhez nem lépett a kormány
- A csehek döntéséről
- Csehország és Bulgária előremutató lépései
- A magyar tapogatózások nyugati fűtőelemek felé
- A Westinghouse vezetőjétől idézett mondat forrása
- Az orosz beruházások leállítása kapcsán érdemes a finnek bátorságáról szólni
- A Momentum álláspontja az atomenergiáról
