„Én nem veszek részt a közéletben, egyébként is, a politika úri huncutság.” – szokták sokan mondani. Vannak, akik számára a két fogalom egy és ugyanaz, mások szerint külön lehet őket választani egymástól. Utóbbi esetében általában egyéni értelmezések szerint határozzák meg a két kifejezést. Illés Bence értelmezése következik.
Ha asszociációs játékot kellene játszani, biztos vagyok benne, hogy a politikáról a korrupció, a NER-lovagok, és valamiféle cinikus mélység, míg a közéletről egy XIX. századbeli kávéházban üldögélő, kávét szürcsölő társaság jutna sokak eszébe, akik a Pesti Hírlapot olvasgatva vitáznak fennhangon, hogy a Hitel mennyire állja meg a helyét.
Már az ismerősi köreimben is megoszlanak a vélemények, hogy a politika egyenlő-e a közélettel. Ha igen, miért. Ha nem, akkor hol van az a bizonyos láthatatlan határ, amit ha átlépünk, a közéletből politika, a politikából pedig közélet lesz.
Úgy gondolom, hogy ezt a két dolgot érdemes külön választanunk, de nem teljesen.
Nagyon sokáig ezt a két fogalmat egynek és ugyanannak tartottam. Öltönyös emberek, különféle csapatok tagjai vitáznak egy nagy teremben, majd megszavaznak valamit. Ennek a teremben lévő emberek egy része nem örül, a másik része pedig igen. Megtapsolnak valamit.
Mi lenne a politika és a közélet valójában?
A politika az a javaslatoknak a kigondolása, a választópolgárok előtti megvitatása, majd az észszerű javaslatok megszavazása és végrehajtása. Ebbe nem fér bele az, hogy van egy kiváló ügy, ami minden választópolgár javát szolgálja, de azt a másik fél lesöpri, mivel nem az ő ötlete. A mai kétharmados Magyarországon ugyanakkor ez zajlik, és rendszerváltás nélkül marad is ez.
A közélet pedig az országgyűlés, a kormány és az önkormányzatok által meghozott döntések hozadékai, következményei, ami minden egyes embert érint. Közélet az egészségügy, közélet az oktatás, a kereskedelem. A következmények alól az sem tudja kivonni magát, aki úgy dönt, hogy nem érdekli, hogy a döntések hogyan születnek.
A politika és a közélet egymás előzménye és következménye.
A közéletet megelőzi egy politikai döntés, amiben remélhetőleg figyelembe vett tényező volt az akkori közéleti állapot. Ha nem, akkor az állampolgárok fel fognak háborodni,ami közélet lesz. Az arra adott intézkedést azt gondolom nyugodt szívvel nevezhetjük politikának.
Ez a két különálló, mégis egybetartó dolgot egy nagy masszaként tudnám elképzelni. Eredetileg lehet két különböző színű gyurma volt, de már annyira egyben van, hogy csak ciklikusan lehet őket eredményesen különválasztani egy rövid időre – csak bele kell ugorni.
Akár beleugrunk, akár nem ez a gyurma ott lesz az életünkben. Lehet, hogy csupán egy húsz forintos gázolaj-áremelés képében, ami ugyanúgy és ugyanakkora méltatlankodást fog kiváltani valamelyik embercsoportból, mint egy eltérő vélemény meghallgatása.
Illés Bence
