Az egyik közterületi hirdetőcég kifogásolta a plakátjavítási akciónkat. Nem értjük a megkeresést: magát a reklámfelületet nem rongáljuk, hiszen egy reklámfelület nem lehet téves, csak a reklám rajta. Nemhogy nem rongáljuk, de társadalmilag hasznos cselekedet az átragasztás: felhívja ugyanis a figyelmet a Magyarországon és a régióban erősödő orosz befolyásra, dezinformációs hadjáratra, és az európai értékektől való eltávolodásunkra. Három érvünk is van arra, hogy a jog a mi oldalunkon áll.
1. A véleménynyilvánítási szabadságunkkal élünk
A plakátok átmatricázására azért kerül sor, mert nincs más eszköz a kormánypropagandával szembeni hatékony fellépésre, és a véleménynyilvánítás szabadságán belül marad.
Egy korábbi ítéletben a bíróság kimondta, hogy a nemzeti konzultációs plakátnak adott esetben a megrongálása (letépése) nem veszélyes a társadalomra, mert véleménynyilvánításról van szó, így az nem büntethető.
2. Nem rongálás, mert nem okozunk kárt
Az a rongálás, ha valaminek az állagát károsítják úgy, hogy annak értéke emiatt csökken. A plakátok átragasztása esetében a plakát értéke nem csökken, hiszen egy sérülésmentesen eltávolítható szöveg kerül rájuk: az óriásplakátokról és a citylightokról, villamosokon és metrókban elhelyezett plakátokról is nyom nélkül leszedhetőek az “Orbánt” és “Moszkvát” feliratok.
Rongálás lehetne például egy plakát keretének, tartóállványának megrongálása, itt erről szó sincs. Aktivistáink figyelmét minden alkalommal felhívjuk arra, hogy a hirdetési eszközökben ne tegyenek kárt.
A büntetőjogban és a szabálysértési jogban az, hogy a reklám üzenete esetleg nem az eredeti szándék szerint ér célba, nem minősül kárnak. A rongálás nem értelmezhető ilyen elvontan, “szellemi kár” miatt nem lehet eljárást indítani.
3. Nem falfirka, mert a plakát nem épület
A graffitizést a törvény bünteti, de egy plakát leragasztása két okból sem minősül graffitinek, így ezen az alapon sem lehet eljárást indítani a plakátokat kijavító aktivisták ellen.
Egyrészt a falfirkázást azért tiltja a törvény, hogy megvédje az épületeket és az épített környezetet. Egy ideiglenesen kihelyezett plakátot nem véd a falfirkázást tiltó törvény. A bíróság korábban már kimondta, hogy például egy ideiglenes molinó összefirkálása nem graffiti, így egy ideiglenesen kitett plakát megrongálása sem graffitizés.
Másrészt a törvény szerint a “festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más felületképző anyaggal” történő graffitizést kell büntetni. A törvény tehát csak a maradandó, “felületet képző” anyag felvitelét bünteti, az ideiglenes, könnyen leszedhető matricázást nem.
(Fotó: 444)
