A köztársasági elnök alkotmányos szerepe és feladata, hogy kifejezze a nemzet egységét. Ezt az egységet elsősorban olyan személy tudja kifejezni, akit a választópolgárok közvetlenül választottak meg, s aki nem kizárólag a kormányzó többség felkentje. Az alábbi öt érv szól a köztársasági elnök közvetlenül választása mellett:
- Közvetlen választással a köztársasági elnököt a választók legitimálják, aki így független lesz a mindenkori kormányzó többségtől. Hatékony közéleti ellensúlya lehet az elmúlt évtizedekben kialakult miniszterelnöki túlhatalomnak.
- A közvetlen választás erősíti a részvételi demokráciát: a választópolgárok közvetlen beleszólást kapnak annak eldöntésébe, hogy ki legyen Magyarország államfője, újabb lehetőséget kapnak a köztársaság alakítására.
- A közvetlenül választott köztársasági elnök sokkal erősebb ellensúlya lehet a parlamenti többségnek, mivel nincs rajta pártpolitikai nyomás, megfelelési kényszer vagy elvárás, megválasztása vagy esetleges újraválasztása nem a pártok kegyétől függ. Erre tekintettel alkalmazza az alkotmányossági és politikai vétót vagy kezdeményez népszavazást. A köztársasági elnök így az Alkotmánybíróság mellett valóban őrködne az alkotmányosság védelmén, számonkérve a szakmaiságot és a releváns érdekképviseleti szervekkel való egyeztetést.
- A közvetlenül választott köztársasági elnök olyan témákat emelhet a politikai diskurzusba, amik a klasszikus pártpolitikai erőtérben háttérbe szorulnak, vagy áldozatul esnek a rövidtávú győzelmi gondolkodásnak. A közvetlen megválasztás mellett nem növeljük jelentős mértékben a köztársasági elnök hatásköreit. Ezzel elkerüljük azokat a helyzeteket, amelyekben egy köztársasági elnök–miniszterelnök konfliktus kormányozhatatlanná tenné az országot.
- A közvetlenül választott köztársasági elnök újra kontextust teremtene a “pártok felett álló”, vagy a pártrendszerbe betagozódni nem akaró civil szervezetek politizálásának.
