Az álláskeresési járadék (amit sokan összekevernek a munkanélküli segéllyel) a magyar állam által biztosított szociális támogatási rendszer egyik fontos eleme. Az álláskeresési járadék alapvetően azoknak segít áthidaló megoldást nyújtani az álláskeresés idejére, akiknek nehéz a jövedelmük egy részét félretenni, tartalékot felhalmozni. Elsődleges célja, hogy az állásukat elvesztő munkavállalók a munkajövedelem nélkül töltött átmeneti időszakokat is méltányos körülmények között tölthessék. Szintén fontos szerepe az álláskeresési járadéknak, hogy mivel biztonsági hálót képez az álláskeresők számára, ők akár hosszabb ideig is munkakereséssel foglalkozhatnak, amíg a végzettségüknek ténylegesen megfelelő munkalehetőséget találnak. Ez hosszútávon nemcsak a munkavállaló, de az állam, sőt a munkavállalót foglalkoztató cég érdeke is, hiszen így a munkás produktivitása is nagyobb.
Fontos megjegyezni, hogy az álláskeresési járadék nem egy segélyezési program, hanem a társadalombiztosítás eleme, hiszen a munkában töltött évek során a munkavállaló fizeti a járulékalapot. Így a munkanélküliek megsegítése nem ‘’az állam általi eltartást’, hanem tulajdonképpen az emberek saját befizetéseiből létrejövő szolgáltatás, hasonlóan a TB-fizetéshez és egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez.
Magyarországon az álláskeresési járadék nem jár alanyi jogon. Előfeltétele többek között, hogy az álláskereső az igénylést megelőző három évben összesen legalább 365 napnak megfelelő, legalább 8 órás munkaviszonnyal rendelkezett, vagy vállalkozó volt. Ezt nevezik járulékfizetési időszaknak. (Fontos megjegyezni, hogy a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó mértéke nem számít bele a jogosultsági időkeretbe. Ez különösen releváns lehet most, a COVID-19 járvány idején, amikor a munkáltatók előszeretettel küldik az alkalmazottaikat ilyen szabadságokra.)
Európában tipikusan 6 és 24 hónap között mozog a járadékfizetés maximális hossza. Magyarországon a folyósítás időtartama attól függ, hogy az igénylést megelőző három éves időszakban mennyit dolgozott az igénylő. 2011-ig Magyarország is átlagos európai országnak számított a maga 9 hónapos járulékfizetési maximumával, de ebben az évben a második Orbán kormány harmadára csökkentette ezt. Hazánkban jelenleg az álláskeresési járadék legfeljebb 3 hónapig jár, ami a fejlett világban az egyik legrövidebb támogatott időszak.
Az álláskeresési járadék maximális összege a korábban befizetett munkaerőpiaci járulékalap havi átlagának 60 százaléka, azonban ennek is van maximuma, ugyanis az összeg nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér értékét. A maximális álláskeresési járadék 2020-ban havi bruttó 161 ezer forint. Ez az összeg adóköteles, az álláskeresők legfeljebb nettó 120 750 forint támogatást kaphatnak.
Sajnos a kormány a koronavírus járvány okozta bizonytalan gazdasági helyzetben sem nyúlt az álláskeresési járadék szabályaihoz, pedig a munkanélküliség a 2008-as válsághoz hasonló szinthez közelít. Bizonyos becslések szerint az emberek akár 10%-a is elvesztette munkáját, ám a munkanélküli emberek közel fele nem kaphat sem álláskeresési járadékot, sem hasonló támogatást.
A Momentum javasolja, hogy a kormány azonnal hosszabbítsa meg az álláskeresési járadék kifizetésének a maximális időtartamát 6 hónapra. Javasoljuk azt is, hogy a járadék összege az első 3 hónapban a járadékalap 70%-a, a következő 3 hónapban a járadékalap 50%-a legyen. Míg a hosszított álláskeresési járadék valóban megnövelheti a munkaerőpiacon kívül töltött időszakot, egy válságnál ez kevésbé releváns, hiszen amúgy is sok munkahely szűnt meg, ami miatt a munkaerő kereslet lényegesen lecsökkent. Ilyen helyzetben a munkavállalók is kevesebbet ‘válogatnak’ hiszen ők is tudják, sokkal nehezebb válság alatt munkát találni. Minden munkanélküliségben töltött hónap kényszerhelyzet. Hosszútávon pedig, számtalan kutatás mutatta ki, hogy a lépcsőzetes járadék folyósítása sokakat motivál hogy ne végig, hanem csak az emelt, első lépcső idejéig aktívan keressenek munkát, szemben a hosszabb és kevésbé aktív munkakeresési periódussal.
Továbbá felszólítjuk a kormányt, hogy vegye ki a részét a válság okozta munkaerőpiaci átalakulások kezeléséből. A Momentumban látjuk, hogy a 21. század munkahelyei egyre rugalmasabbak, ezért az állami segítségnyújtásnak is aktívabbá és rugalmasabbá kell válnia. Javasoljuk a munkaügyi hivatalok reformját, hogy ott valódi, aktív segítségnyújtás legyen a jellemző, illetve szeretnénk, hogy az állam nyújtson segítséget a vállalatoknak, hogy azok könnyebben beépíthessék a rugalmas és atipikus foglalkoztatási formákat a működésükbe.
