A Womentum, pártunk nőügyi érdekképviseleti munkacsoportja egész márciusra nőnapi akciókkal készül. A női hónap létrejöttének egyik oka egyszerű matematika: ma Magyarországon a népesség több mint fele nő. Több kutatás tanulsága, hogy a politikailag legkevésbé elért/mobilizálható társadalmi réteg a nők csoportja. Ennek a politikai inaktivitásnak több oka van, de van egy, ami igen egyszerű: a nők mindennapjaiban fontos témák egyszerűen nem kerülnek be a politikába, ezekről érdemben nem kommunikál egyik párt sem. Mi a Momentum Mozgalomban foglalkozunk a nőkkel – nem véletlen, hogy a választási programba is a mi kezdeményezésünkre került nőügyi rész, melynek jelentős részét a mi nőügyi munkacsoportunk, a Womentum fogalmazta meg, civil szakértők segítségével.
Ilyen közegben az sem meglepő, hogy a többi párthoz viszonyítva több sikeres női politikusunk van. Ez egyértelműen mutatja, hogy nem állnak meg azok az érvek, hogy a magyar társadalom ne lenne még érett a női politikai képviseletre. A női politikai képviselet a nőkért is dolgozik, de nemcsak értük, hanem a teljes, nemektől független esélyegyenlőségért, egyenjogúságért. Ennek fontos része az is, hogy a teljes társadalom megismerje a nők számára fontos témákat és a Momentum Mozgalom megoldását ezekre a problémákra.
Gyakran halljuk, hogy ma itthon a három legégetőbb kérdés a megélhetés, az oktatás és az egészségügy. Ezek a témák több dimenzióban is érintik a magyar nőket, és mi vagyunk azok, akik kimondják ezt. A nőHÓnapi eseményeink során ezek a témák prioritást élveznek. Ezekről a témákról szólnak nőügyi plakátjaink – melyek az ország több pontján láthatóak egész hónapban –, valamint a nőügyi kerekasztal-beszélgetéseink is, melyeken szakértőkkel vitatjuk meg ezeket a komplex témákat.
Mik is ezek a fontos témák?
I. Egészségügy
1. Szülészet
Tény, hogy ma hazánkban rengeteg nő (legalább a szülő nők 10%-a) él át szülése során életre szóló traumákat, melyek megnehezíthetik az anyának a gyermekével való kapcsolódást, erősíthetik a vele kapcsolatos szorongást. Sajnos nem ritka, hogy az anyáknak maradandó egészségügyi és lelki problémákkal kell együtt élniük egy rossz szülésélmény után. Sokan az átélt traumák miatt nem vállalják a második gyermek világra hozását.
A szülők nyugodt szülést érdemelnek, a babák pedig békés világrajövetelt! Ha a szülő nő méltatlan bánásmódban vagy olyan beavatkozásban részesül, ami a beleegyezése, gyakran akár a tudta nélkül történik vele vagy újszülöttjével, azt köznyelvi kifejezéssel szülészeti erőszaknak nevezzük. Ide tartozhat a szükségtelenül elvégzett, fájdalmas vizsgálat, a szülés körüli veszteségek nem méltó kezelése, a nem megfelelő tájékoztatás, a szülés siettetése, a megfelelő idő és támogatás hiánya, a nő tudta nélkül végzett ún. férjöltés.
Ahhoz, hogy ezeket meg tudjuk előzni, paradigmaváltásra van szükség: fontos, hogy a nők felkészüljenek a szülésre, legyenek tisztában a jogaikkal és lehetőségeikkel! Emellett a szülésznői szakmát újra vonzóvá kell tenni, biztosítani kell a szabad orvosválasztást, és elérni, hogy a nők ne csak bizonyos napokon 8-16 óráig szülhessenek, mint ahogy ez jelenleg a Fidesznek köszönhetően sok városban (a legutóbbi hírek szerint pl. Mosonmagyaróvárott) történik.
2. Szűrővizsgálatok
A nők körében a leggyakoribb halálokok között találjuk a petefészekrák, méhnyakrák, mellrák hármasát. Közös bennük: jól diagnosztizálhatóak, korai diagnózis esetén jól gyógyíthatóak. Mégis, sok-sok magyar nő hal meg ezekben a betegségekben, melynek oka a szűrővizsgálatok hiánya. Ez a hiány részben abból is adódik, hogy sok nő nem jár rendszeresen ilyen vizsgálatra. Jelentős tényező az egészségügy túlterheltsége is, ami miatt a nőknek hosszú hónapokat kell várni, ha állami ellátás keretein belül szeretnének szűrővizsgálatot. Ezek miatt gyakran későn derül ki a betegség.
Fontos, hogy a szűrővizsgálatok fontosságára már az iskolában felhívják a gyerekek figyelmét, hogy később egészségtudatos felnőttek válhassanak belőlük. Minden évben el kell menni a szűrővizsgálatra, ahol a méhnyakrák kizárásához kenetet vesznek, a petefészkeket tapintással és ultrahanggal megvizsgálják, a melleket pedig tapintásos vizsgálattal, valamint jó esetben ultrahanggal és/vagy mammográffal nézik át.
Március az endometriózis hónapja, így erről a kevéssé ismert betegségről is beszélnünk kell. Különösen azért, mert a mai napig nincs benne a köztudatban, és sajnos az orvosok jelentős része sem ismeri. Ha az orvosok jól ismernék a betegséget, a rendszeres szűrővizsgálat – vagy panaszok miatti vizsgálat – során fény derülhetne rá. Ez egy olyan betegség, mely a termékeny életkorban lévő nők több mint 10%-át érinti, tehát több százezer magyar nőt. Mégsem beszélünk róla eleget, melynek legfőbb oka a tünetek tabusítása és a rendkívül nehéz diagnózis. Hazánkban átlagosan az első tünetek megjelenése után 8 év telik el a diagnózisig, melynek oka az összetett tünetegyüttes, a specialisták alacsony száma és a betegség köztudatból való hiánya.
Az egészségügyben megújulásra van szükség, mert elfogadhatatlan, hogy olyan betegségekbe halnak bele tömegesen a magyar nők, amelyeket időben diagnosztizálva jól lehetne gyógyítani, vagy olyan betegségek miatt szenvednek évekig, melyek kezelhetőek lennének! Éppen emiatt el kell törölni azokat az “új” törvényeket, melyeket szakértelem nélküli emberek írtak, és ellehetetlenítik az endometriózisban szenvedők életét, és vissza kell adni az egészségügyhöz kapcsolódó törvénykezést az egészségügyben jártas szakértőknek.
II. Gazdaság és munka
1. Miért keresnek kevesebbet a nők?
A nemek közötti bérszakadék Magyarországon 17% körül van. Ez azt jelenti, hogy a magyar nők átlagórabére 17%-kal kevesebb, mint a férfiaké, tehát a nők évente két hónapot ingyen dolgoznak. A nők alacsonyabb fizetésének oka többek között az, hogy az alacsonyan fizetett ágazatokban (pedagógus, ápoló, szociális munkás stb.) többnyire nők dolgoznak, és hogy lényegesen alacsonyabb a női vezetők száma (Magyarországon a vezetők csupán 39%-a nő). Az is szerepet játszik a nők alacsonyabb fizetésében, hogy tudva, hátrányból indulnak a munkaerőpiacon, sokszor alacsonyabb fizetésért is elvállalják ugyanazt a munkát.
A nők azért kevésbé bátrak a bértárgyaláson, mint a férfiak, mert már a fizetésig való eljutás során is sok igazságtalanság éri őket. Hiába tilos, sok esetben kérdeznek rá állásinterjún a nők gyermekvállalási terveire, gyermekeik számára. Nem ritka, hogy gyermekvállalás előtt álló nők helyett férfiakat vesznek fel ugyanarra a pozícióra. Ha pedig már van gyermekük, az sem jobb, hiszen mi van ha újra szülni fog, vagy mi lesz, ha beteg a gyermek – azt feltételezik, hogy biztosan sokszor megy majd táppénzre. Érdekes tény, de a férfiak esetében az állásinterjún épphogy pozitívum, ha vannak gyermekei (vagy tervez gyermeket), hiszen ettől megbízhatóbbnak tűnnek, esetükben pedig nem is feltételezi a munkaadó, hogy ők maradnának otthon a gyermekkel, vagy ők mennének táppénzre, ha beteg a kicsi.
Miután a nők (a férfiakhoz képest jóval nehezebben) munkát találtak, és évente két hónapot “ingyen” dolgoznak, bizonyos dolgokért jóval többet fizetnek, mint a férfiak. A “pink tax”, az úgynevezett „rózsaszín adó” azt jelenti, hogy bizonyos termékeket és szolgáltatásokat magasabban áraznak be, csupán azért, mert nőknek szánták őket. Ez a különbség egyes termékeknél elérheti akár az 50%-ot is.
A bérszakadék csökkentésének egyik fontos eleme az átláthatóság. A nyilvános béradatok rákényszerítik a munkaadókat az egyenlőtlenségek felszámolására. A gyermekek körüli teendőkből való egyenlő feladatmegosztás is segítené a probléma megoldását hosszú távon. Emellett fel kell lépni például a női higiéniai termékeket sújtó 27%-os áfa és a “pink tax” ellen.
2. Láthatatlan munka
Magyarországon a nők naponta majdnem két és félszer annyi időt fordítanak a fizetetlen munkákra, mint a férfiak. Ezt nevezik láthatatlan munkának. A nők ezért nemhogy gazdasági elismerést, de még társadalmi megbecsülést sem kapnak. Ide tartozik többek között a háztartási munka és tervezése (mosás, főzés, bevásárlólista írása stb.), a rokon, gyermek és idős hozzátartozó gondozása, a gyerekek körüli teendők és az információk észben tartása (pl. programok, ruhaméret, családtagok születésnapja stb.).
A láthatatlan munka felszámolásához nagyon fontos, hogy örökre elfelejtsük azt a kifejezést, hogy „a férjem segít a házimunkában” (vagy azt, hogy „nem segít”)! A házimunka a háztartásban élő minden személynek feladata. Ha a nők a férfiakhoz hasonlóan kiveszik a részüket a fizetett munkából, akkor logikus, hogy a házimunkát is meg kell osztani.
A láthatatlan munka egyébként a nemek közötti bérkülönbségnek is az egyik fő oka. A láthatatlan munka ahhoz vezet, hogy a nők sokkal nagyobb arányban esnek ki átmenetileg vagy végleg a munkaerőpiacról, azért, hogy időben odaérjenek az óvodába, gondoskodjanak az idős rokonokról, bevásároljanak, főzzenek, leckét ellenőrizzenek. Emellett a nőknek a kevesebb szabadidejükből adódóan kisebb esélyük van az informális szakmai kapcsolatok építésére, továbbképzésekre, így az előléptetésre és a magasabb jövedelemre.
III. Szociális szféra
1. Az új szociális törvény hatása a nőkre
Az új szociális törvény és az egészségügyi helyzet még az eddigieknél is több terhet rak a nőkre! Kormánypárti országgyűlési képviselők 2022 őszén megszavazták a szociális törvény módosítását, amely rögzíti, hogy az egyén elsősorban maga felelős a saját szociális biztonságáért. Az új törvény az egyénen túl a család és a hozzátartozók felelősségét hangsúlyozza, az államét a sor végére teszi.
Bár szimbolikusnak tűnik a módosítás, súlyos következményekkel jár, főleg a nők számára. Eddig is főként a nők végezték el az idős és/vagy magatehetetlen rokonok otthoni ápolását. Mostantól ez törvényi kötelezettségük, azonban mindehhez sem anyagi támogatást, sem pszichológiai segítséget nem kapnak.
Az egészségügyi törvény módosításainak következtében meg fog nőni az otthoni ápolásra szoruló emberek száma. Miért? Mert a tartós ápolásra szorulók ellátását teljes egészében kiszerveznék a kórházakból, és átadnák a szociális ellátóknak, hogy ezzel spóroljanak helyet és munkaerőt. A szociális ellátásban azonban sem hely, sem szakszemélyzet nincs elég – így marad az otthonápolás.
Womentum – a Momentum Mozgalom Nőügyi Érdekvédelmi Munkacsoportja
