Két éve született egy közösség Magyarországon. Fiatalok és idősebbek, férfiak és nők, családosok és egyedülállók, alkalmazottak és nyugdíjasok, akik hisznek abban, hogy Magyarországnak van jövője, és nem is akármilyen. Hogy a hazánkból lehet olyan hely, ahonnan nem csak elmenni érdemes, hanem ahol igazi otthonra találhatunk. Ahol a lehetőségeinknek nem a politika, hanem csak a tehetségünk és szorgalmunk szab határt. Ami nem Közép-Kelet-Európa sereghajtója, hanem éllovasa. Két éve egy olyan közösség született, ahol az emberek cselekedni, tenni is hajlandóak azért, amiben hisznek.
Fekete-Győr András jegyzete
Ez a közösség a Momentum. És egyre többen vagyunk. Napra pontosan két éve, negyed millió polgártársunkkal közösen megakadályoztuk, hogy a Fidesz nevű bűnözőpárt több ezer milliárd forintot lopjon egy budapesti olimpián, és hogy tönkretegye a fővárosunkat. Azóta létrehoztuk a cselekvés köreit, elvittük a reményt az ország minden megyéjébe, meghirdettük az ellenállást az országban, elképesztően sok embert megismerhettünk, és nagyon sokaknak segíthettünk.
Ennek meg is lett az eredménye: 2018-ban 175 ezer ember támogatott minket, ma pedig a parlamenti küszöbön vagyunk, és a Momentum támogatottsága folyamatosan növekszik.
Miért? Azért, mert a Momentum cselekvő erő. Olyan erő, ami nem csak beszél, de tesz is valamit. Mert van tervünk a magyar jövő megmentésére. Mert hiába csak most kezd megismerni minket az ország, Orbánék máris félnek tőlünk. Félnek, mert kiálltunk a magyar civilekért, a munkavállalókért, a CEU-ért, az Akadémiáért – azokért a magyarokért, akiket a Fidesz tönkre akar tenni. Félnek, mert egyre több településen megvetjük a lábunkat, és mert egyedüli erőként ott vagyunk az elvándorolt magyarok között szerte Európában. Félnek, mert becsületesek vagyunk, átláthatóak, és rendíthetetlenek vagyunk.
A Fidesz fél tőlünk, ezért ránk eresztette a szolgalelkű bürokratáit. A Momentum azonban nem fog meghátrálni. Kirúgathatják a párttagjainkat az állásukból, fenyegethetnek minket, elvehetik az állami támogatást, mi kitartunk, és ott leszünk, amikor összedől a félelem és elnyomás rendszere. El fogjuk számoltatni őket a lopott milliárdjaikkal, el fogjuk kobozni az ezermilliárdos Orbán Viktor lopott vagyonát, hogy visszaadjuk azoknak, akiktől elvette: a magyaroknak.
Most két világ versenyez egymással. A politikusbűnözőké, akik az urak és szolgák országát akarják újraépíteni. Akik elveszik az országot sokaktól, hogy odaadják keveseknek. Pedig a magyarok pénzt adtak korszerű kórházakra, megbecsült orvosokra és ápolókra. Pénzt adtak felszerelt iskolákra és egyetemi laborokra, megbecsült pedagógusokra és kutatókra. Pénzt adtunk a szegénység felszámolására, és vállalkozásösztönzésre. És még sok minden másra…
Hogy is mondta Bill Clinton? Orbán az a figura, aki a végtelenségig hatalmon akar maradni és pénzt akar csinálni. Őt csak ez érdekli – legyen stadion, hatalom, kolbász. Ebből kettő jól meg is látszik rajta: kolbász a hasán, hatalom az arcán.
A másik világ a miénk, akik azért küzdünk, hogy minden magyar úgy élhessen, ahogy akar – függetlenül attól, hogy Budapesten vagy Ózdon született, hogy kit szeret, vagy hogy szegények-e vagy gazdagok a szülei. Hogy amiért a polgárok pénzt adnak az államnak, azt utána ne ellopják tőlük, hanem a jövőjükbe fektessék. Hogy a kormány senkit ne éheztessen se a határon, se a határokon belül. Hogy legyen elég orvos a kórházban, hogy az iskolában évszámok magolása helyett programozni és kommunikálni is tanítsanak, hogy a szegényeknek ne csak alamizsna jusson, hanem valódi lehetőség.
Magyarországnak 1848-ban, 1956-ban, 1989-ben is sikerült változtatnia a sorsán. A történelem hősei azt üzenik nekünk, hogy küzdeni kell, küzdeni érdemes. Nem várhatunk arra, hogy bárki kívülről ment meg minket a bűnözőktől: a Nyugat és Európa országai magukkal vannak elfoglalva. Ezt ismerte fel Orbán Viktor – és ideje, hogy ezt mi is felismerjük. A változás csak cselekvő politikusoktól, hétköznapi emberektől és civilektől jöhet el, akik nem alkusznak meg, nem fordítják el a fejüket, ha igazságtalanság történik. Akik harcolnak akkor is, ha ez a nehezebb út. A változás csak tőlünk jöhet. A változás mi vagyunk. Ez a cselekvő erő, ez a Momentum-generáció.
Az Európai Unió nekünk nem ellenség, hanem egy szövetség, amivel megoldhatjuk a problémáinkat. Van Magyarországon rengeteg baj, amivel a Fidesz nevű bűnözőpárt nem foglalkozik. Nem foglalkozik az orosz térnyeréssel, hanem hazaáruló módon támogatja azt. Nem foglalkozik a szegénységgel és korrupcióval, hanem terjeszti azt. De nincs válasza a technológiai cégek vagy adócsaló multimilliárdosok okozta kihívásokra, ahogy a mesterséges intelligenciára sincs. Magyarországon 400-500 ezer munkahely szűnik majd meg az elkövetkező években a robotizáció miatt. Foglalkozik ma a magyar kormányban bárki is ezzel? Mert az Innovációs és Technológiai Minisztérium éppen a majdnem 200 éves magyar tudományosságot veri szét.
Készül ezekre a kihívásokra a Fidesz, vagy csak arra, hogyan lopják ki a milliókat a következő építkezésből? Azon már csak szánakozunk, ha Orbán Viktor nyolc és fél év kormányzás után jelenti be, hogy valami mocorog az egészségügyben. Nem mocorog semmi, csak a patkányok. A Fidesz menthetetlenül a múltban ragadt. Ha adunk még nyolc évet neki, talán észreveszi az oktatást is. Ennyi időnk nincsen. Se nekünk, se Magyarországnak.
Családpolitika. Orbán Viktor egy hete bejelentett programja lényegében Mussolini – kudarcos – demográfiai programjának másolása. Utóbbiban ilyen mondatok voltak: “Ha a pár hat és fél éven belül legalább négy gyermeket „produkált”, a hitelt egyáltalán nem kellett visszafizetni.”
Nem az a baj, hogy Orbán Viktor Mussolini programját vette át – mindenki ott keresi a példát, ahol a példaképei vannak. Az a baj, hogy a negyedik gyerek utáni adómentességen alapuló népszaporulati program már a fasiszta Olaszországban is totális kudarccal végződött, tovább csökkent a születések száma. Már 80-90 évvel ezelőtt bebizonyosodott, hogy a családok kedvét így nem lehet meghozni a gyerekvállaláshoz. Az anyák nem szülőgépek, világos, pozitív jövőkép nélkül nem fognak gyereket vállalni. Gyerekek ott születnek, ahol a fiatal nők és férfiak jól érzik magukat, látnak esélyt a boldogulásra, gyerekvállalás melletti munkára, ahol nincs lakhatási válság, vannak szabadon választható, jó és olcsó óvódák és iskolák, kiszámítható adórendszer, mindenkinek egyformán elérhető, jó minőségű egészségügyi intézmények. Orbán Viktor Magyarországa nem ilyen hely. Ezért nekünk feladatunk van!
Az a kérdés, hogy cselekvő politikusokat vagy Magyarországnak, a magyaroknak ártó fideszes politikusbűnözőket küldünk Európába. Ha Momentumosokat, akkor tudhatjuk: ők azért fognak dolgozni, hogy Magyarország több pénzt kapjon Európából, de azért is, hogy szigorúbban ellenőrizzék ezek elköltését. Harcolni fogunk azért, hogy csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez, hogy bevezessük az eurót, hogy mindenkinek jusson Erasmus, és hogy a demokrácia és jogállam európai követelmény legyen. Hogy ne válhasson Közép-Európa, és benne Magyarország a félelem és elnyomás otthonává.
Májusban Magyarország jövőjéről döntünk. Nemcsak üzenetet küldünk, hanem olyan embereket az Európai Parlamentbe, akik öt évig dolgoznak majd Magyarországért. A Momentum listavezetőit, Cseh Katalint, Donáth Annát és Nemes Balázst is olyan embernek ismertem meg, akire bátran bíznám Magyarország sorsát. Olyan csapat tagjai ők a Momentum közösségének, akik fel tudják venni a harcot a Fidesz zsoldosaival.
Májusban felhatalmazást kérünk arra a munkára, amit még senki nem végzett el igazán. Azért fogunk dolgozni, hogy a fiatalok láthassák Európát, de válasszák Magyarországot. Azért fogunk dolgozni, hogy a családok pihenni, nyaralni járjanak külföldre, nem pedig kényszerből dolgozni. Azért fogunk dolgozni, hogy a nagyszülők ne csak karácsonykor láthassák az unokáikat, hanem az év bármely napján. Mert mind magyarok vagyunk, de európai jövőt érdemlünk. A jövőnket pedig nem veheti el tőlünk senki.
Mi másról is szólhatna hát a kampányunk, mint a közös jövőnkről.
Mi hiszünk abban, hogy Magyaroszág jövője Európában van, és hogy minden magyar számára elérhető az európai jövő.
Az európai jövő pedig azt jelenti, hogy egy magyar család egy mostani osztrákhoz hasonlóan nem huszadikáig meg harmincadikáig tud tervezni, hanem 2020-ig, meg 2030-ig.
Azt jelenti az európai jövő, hogy a nagyszüleink 65 évesen nem 75 évesnek érzik magukat, hanem egy német nyugdíjashoz hasonlóan 55 évesnek.
Azt jelenti az európai jövő, hogy az EU-s pénzekből a legjobb ötleteket támogatják, nem pedig azt, hogy a polgármesternek legyen egy vadászháza.
Azt jelenti az európai jövő, hogy a tudás és a teljesítmény érték, és ahol díjazzuk és nem lebeszéljük, ha valaki vállalkozna, mondván, hogy itthon az csak mutyival sikerülhet.
Azt jelenti az európai jövő, hogy az oktatás arról szól, hogy a gyerekeink 18 év múlva nem a cosinus tételt, meg a kovalens kötést tudják álmukból felkeltve, hanem azt, hogy egy ötletet, amit megálmodnak, hogyan tudnak megvalósítani.
Mi ezért a jövőért, ezért a Magyarországért dolgozunk. Ezt a Magyarországot a Momentum tudja elhozni. A Momentum története során először képviselőket küld majd Európába, hogy a magyarokat szolgálják. Én abban hiszek, hogy ez indítja majd el a változást, ami egy korszerű, jövőbetekintő Magyarországhoz vezet.
Mi hosszú évtizedeken keresztül fogunk még Magyarországon élni. Számunkra ez arról szól, hogy milyen országba fognak születni a gyerekeink, unokáink. Senki nem akarja nálunk jobban, hogy ez az ország minél boldogabb hely legyen, és senki nem fog nálunk keményebben küzdeni érte.
Mi ezt ajánljuk Magyarországnak. Tartsatok velünk!
