A Momentum Egészségpolitikai munkacsoportja összefoglalja, amit a koronavírus okozta globális közegészségügyi vészhelyzetetről mindenképpen érdemes tudni. Szó esik a hatékony megelőzésről, és az ehhez szükséges védőeszközökről. Bemutatjuk a maszktípusokat.
2020. január 30-án az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett egy új típusú koronavírus megjelenése kapcsán. A vírust a Kínai Népköztársaság Hupej tartományában lévő Vuhanban mutatták ki először emberben. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control ECDC) 2020. február 11-én megjelent közlése alapján az új koronavírus okozta fertőzés hivatalos neve „koronavírus-betegség 2019” (coronavirus disease 2019), vagyis COVID-19. A járványügyi intézkedések ellenére a vírus globálisan elterjedt, a WHO március 12-én hivatalosan pandémiának (világjárványnak) minősítette a járványt. Mára több mint 660.000 fertőzöttet tartanak nyilván szerte a világon, és ezidáig több mint 30.000 ember vesztette életét a betegség kapcsán kialakult szövődményekben. Magyarországon március 16-a óta a csoportos fertőzések szakaszába lépett a járvány, 408 igazolt fertőzésről tudni, 13-an elhunytak a járvány következtében.
Az újonnan azonosított vírus a béta-koronavírusok családjába tartozik, elnevezése 2020. február 12-től „súlyos akut légúti tünetegyüttest okozó koronavírus 2” (SARS-CoV-2). A SARS-CoV fertőzés okozta megbetegedések változó súlyosságúak lehetnek, a hétköznapi náthától a súlyosabb légúti megbetegedésekig.
A vírus emberről emberre jellemzően cseppfertőzéssel és a fertőzött váladékokkal (pl. nyál, orrváladék) történő direkt vagy indirekt (közvetett, valamilyen hordozófelület közbeiktatásával történő ) kontaktussal terjed. A fertőzés jellemző lappangási ideje a jelenlegi adatok alapján 5-6 nap, de akár 14 nap is lehet. Az eddigi adatok alapján a fertőzőképesség a tünetek meglétekor a legnagyobb, de a tünetmentes betegek is fertőzhetnek. Valószínűleg a tünetek súlyosságával arányos a fertőzőképesség. A WHO adatai szerint a megbetegedés jellemzően lázzal, száraz köhögéssel, fáradékonysággal jár. Előfordulhat produktív (felszakadó) köhögés, nehézlégzés, torokfájás, fejfájás, izom- vagy ízületi fájdalom, hidegrázás is, valamint ritkábban hányás, hasmenés. A betegség leggyakrabban (kb. 80%-ban) enyhe vagy közepesen súlyos lefolyású, a megbetegedések 14%-a súlyos komplikációkkal jár. A betegek 6%-ánál alakulhat ki kritikus állapot. A halálozás 2-3% között változik, amelyet jelentősen befolyásol a vírus terjedésének intenzitása, illetve az érintett terület jellemzői (pl. demográfiai mutatók, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés), általában legmagasabb az idősek és legyengült immunrendszerű egyéb betegségekkel is küzdő betegek körében.
Megelőzés – higiénés szabályok
A COVID-19 fertőzés, hasonlóan a többi közönséges megfázás vagy influenzavírushoz, emberről emberre cseppfertőzéssel terjed, vagyis a tüsszentéssel, köhögéssel, orrfújással levegőbe juttatott, vírust tartalmazó apró folyadékcseppek belégzésével vagy szembe, szájba jutásával, illetve a fertőzött beteg váladékaival való érintkezés révén. Az új SARS-CoV-2 koronavírus elleni védekezés legfontosabb eleme a társadalmi távolságtartási intézkedések betartása, zárt terekben nagyobb közösségek elkerülése, az alapvető higiéniai szabályok betartása. Fontos az emberekkel történő kontaktus kerülése (különösen ha az illető lázas, köhög), a köhögési, tüsszögési etikett betartása – karhajlatba, vagy zsebkendőbe, amit utána azonnal zárt szemetesbe dobunk), a gyakori szappanos kézmosás, megfelelő fertőtlenítés.
A személyi higiénés szabályok betartása kiemelten fontos, különös tekintettel az alábbiakra:
- használati tárgyak – telefon, tablet, szemüveg, pénztárca – rendszeres tisztítása
- cipő levétele a lakásba történő belépés előtt
- hazatérve alapos arc és kézmosás legyen az első
- utcai ruházat lecserélése
- utcáról behozott tárgyak, csomagok, táskák felületének fertőtlenítése
A koronavírus lipidburokkal rendelkezik, így a legtöbb egyfázisú tisztító-, fertőtlenítőszer és szappan hatásos ellene. Fontos a rendszeres szellőztetés, környezetünk és használati tárgyaink tisztán tartása.
A helyes maszkviselés
Védőeszközök
A WHO útmutatása szerint sebészi maszk viselése csak az egészségügyi dolgozók, valamint a fertőzött vagy fertőzésgyanús betegek számára, illetve az ilyen betegek ápolásában részt vevő személyeknek javasolt. A Nemzeti Népegészségügyi Központ álláspontja a kérdésben a WHO-val egyező, Müller Cecília tisztifőorvos ugyanakkor az Operatív Törzs sajtótájékoztatóján hozzátette, „ha valakinek biztonságérzetet nyújt a maszk viselése, akkor egy egyszerű szájmaszkot viselhet”, hangsúlyozva annak helyes alkalmazását. A légúti tüneteket tapasztaló személyek esetén a sebészi maszk helyes alkalmazása egyértelműen csökkentheti a fertőzött váladék terjedését. A WHO és más szakmai szervezetek szerint nincs arra szolgáló bizonyíték, hogy egészséges emberen bármilyen előnye lenne a sebészi maszk viselésének – sőt, egyes adatok arra mutatnak, hogy az általa keltett hamis biztonságérzet csökkenti a társadalmi távolságtartási intézkedések (social distancing measures) hatékonyságát. Ugyanakkor a pandémiának jelenlegi szakaszában a tünetmentes hordozók kiszűrése gyakorlatilag lehetetlen. Az univerzális maszkviselés propagálása is ezen az elven alapul, mindenkit potenciális vírushordozónak tekintve. Szakmai szempontból jogosan merül fel a kérdés, hogy ha az egészségügyi dolgozók esetében szükséges a maszk viselése, akkor is, ha nem COVID-19 betegeket kezelnek, akkor lakosság civil, de potenciálisan fertőzöttekkel érintkező része esetében miért ne lenne hatékony a maszkviselet. Továbbá arra mutató adatok is vannak, hogy a maszkviselés önmagában a felelős viselkedési mintázatot népszerűsíti,figyelemfelkeltő hatást keltve. És ha valóban nem hatékony, mit veszít vele az a lakos, aki betartva minden más óvintézkedést, még maszkot is visel? Ennek a megközelítésnek egy akadálya van: a véges, sok helyen hiányzó készletek. A WHO és számos nyugat-európai ország protokollja éppen emiatt int racionális alkalmazásra, a készletek felhasználásának priorizálására. Ennek nem megfelelő kommunikálása az, ami sok országban eredményez bizalomvesztést a lakosságban. Egyes országokban ugyanis, köztük az USA-ban és Magyarországon, ahelyett, hogy a készletek szűkösségét ismernék el, és ennek fényében ösztönöznének a racionális alkalmazásra, egyszerűen kijelentik, hogy egészséges civileknél a maszk viselése nem hatékony.
Sebészeti, FFP2 és FFP3 maszk
Szabályozási szempontból kiemelendő, hogy sebészi maszkok készítése során az orvostechnikai eszközök gyártására vonatkozó jogszabályok és követelmények érvényesek. Ennek figyelembevétele azért fontos, mert az elmúlt napokban különféle szervezetek kezdtek el nem ellenőrzött minőségű szájmaszkot gyártani és forgalmazni, illetve az otthoni maszkok készítésébe is sokan belefogtak. Az OGYÉI főigazgató-helyettesének ezzel kapcsolatos álláspontja szerint a nem megfelelő minőségű maszk „nemhogy nem tölti be szándékolt védelmi funkcióját, de alkalmatlansága a viselője előtt nem lesz ismert, aki ezáltal a hamis biztonságérzetében bátrabban fog mozogni a járványügyi szempontból igen veszélyes környezetben, csaknem ugyanúgy kitéve ezáltal magát a fertőzésnek, mintha semmilyen eszközzel nem védekezne. Az alapvető követelményeknek való megfelelés továbbra is közegészségügyi érdek.” Ugyanakkor, ha valaki körültekintően alkalmazza az otthon készített vagy más forrásból beszerzett maszkot, egyidejűleg betartva a távolságtartási és higiénés szabályokat, akkor észszerűen belátható, hogy nem fog nagyobb kárt okozni magának egy otthon készített sűrű szövésű textil maszk viselésével, mintha mindezt enélkül tenné. A viselkedési mintázatot befolyásoló, illetve figyelemfelkeltő hatás eléréséhez pedig nem szükséges az ellenőrzött, megfelelő minőségű sebészi maszkok készletét apasztani, a házi készítésű vagy textil maszkok is tökéletesen alkalmasak erre.
Fontos megjegyezni, hogy az FFP2, FFP3, N95 védőmaszkok kifelé nem szűrik a levegőt, a beteg úgyis fertőzőképes. Izolált osztályon, igazolt fertőzötteket ellátó egészségügyi személyzet számára ajánlott az alkalmazás, a maszkokat 4 óránként cserélni kell.
Kesztyű viselése egészséges civilek számára szintén nem javasolt, a vírus ugyanúgy megtapad a felületén, és itt is előfordulhat a hamis biztonságérzetből fakadó, nem kellő körültekintéssel végzett kézmosás, mely elősegítheti a megfertőződést.
Hogyan tudjuk tehát a legnagyobb eséllyel megvédeni magunkat a COVID-19 fertőzéstől? A személyi higiénés szabályok betartása mellett kiemelten fontos az emberekkel történő kontaktus kerülése, valamint a helyesen alkalmazott sebészi maszk viselése is a megelőzés hatékony eszköze lehet.
