Egy 21. századi hulladékgazdálkodási stratégia magába foglalja a lakossági, illetve önkormányzati hulladék kezelését – a mennyiség csökkentését, veszélyes hulladékok ártalmatlanítását és a hulladékok lehetőség szerinti szelektív újrafelhasználását. Egy jól működtetett stratégia lehetőséget teremthet mind az egyén, mind a város, mind az ország számára, ám ehhez szemléletváltásra van szükség: a szemétre mint értékre kell tekintenünk, nem mint felesleges melléktermékre, hulladékra.
Ma az Európai Unióban az egy főre jutó átlagos anyagfelhasználás (tehát az EU-n belül termelt teljes ipari, vegyi és háztartási hulladék) 16 tonnát tesz ki évente, ebből kb. 5-6 tonna hulladék keletkezik, aminek a fele a hulladéklerakókba kerül. Természetesen csökkentenünk kell a keletkező hulladék mennyiségét. Bár az EU-n belül némi javulás látható, 2010-ben a teljes EU-n belül termelt ipari és háztartási hulladék 2,5 milliárd tonnát tett ki, ennek csupán 37%-a volt újrahasznosítva, a többi vagy hulladéklerakóba került vagy elégetésre, miközben további 25%-ot lehetett volna újrahasznosítani vagy újrafeldolgozni.
Ma a háztartásokban termelt szemét évi fél tonnát tesz ki, ennek kb. csak a 40%-a kerül újrahasznosításra, a maradék a lerakókba kerül, amelyek több okból is problémásak: szennyező anyagok juthatnak a talajba, a vizekbe és a levegőbe. Ez nem csak a saját egészségünkre lehet hatással, de a környezetünkben élő élőlényekre is. Emellett ezek az anyagok „elvesznek”: ahelyett, hogy újrahasznosítanánk, vagy energiatermelésre használnánk őket, kikerülnek a körforgásból, és hosszú évek, évtizedek vagy évszázadok alatt bomlanak csak le, további problémát okozva a jövő nemzedékeinek.
A körforgásos gazdaság fő eleme, hogy a szemétből értéket teremtünk. Ez nemcsak javítja az egészségügyi és környezetvédelmi problémákat, hanem az üvegházhatású gázok kibocsátását is jelentősen csökkenti: részben a hulladéklerakókban termelődő metán- és szén-dioxid-kibocsátást csökkenti, részben pedig megelőzi az újabb anyagok előállítását, amiket ki kell termelni és feldolgozni. Nem mindent lehet vagy tudunk ma kiváltani, ezen anyagok esetében érdemes az újrafelhasználás és újrafeldolgozás mellett dönteni. Az Európai Unió számos irányelvet fogalmazott meg, ezek hatékony kivitelezésével egy jól működő és kevésbé környezetszennyező Magyarországot hozhatnánk létre.
A hulladék útja
Nézzük meg, mi történik ma a Budapesten keletkező szelektíven gyűjtött hulladékkal:
Forrás: FKF
A háztartásokban keletkezett hulladék (csomagolási hulladék – papír, műanyag és fém), veszélyes hulladék, illetve zöldhulladék három módon helyezhető el szelektíven: házi gyűjtőkonténerekben, helyi gyűjtőszigeteken, illetve hulladékudvarokban. A szelektív tárolókban elhelyezett szemét a válogatási és előkészítési folyamatokat követően újrahasznosítás – újabb termékek – után kerül vissza a gazdaságba és lakossági használatba. A zöldhulladékból komposztanyag készíthető, amit a termőföldeinken, illetve biogáz felhasználására is lehet használni. Sajnos látható azonban, hogy ha a lakosság nem használja ki ezen lehetőségeket, a potenciális szelektív és zöldhulladék a hulladéktelepeken végzi.
Érdemes megnézni a vegyes háztartási hulladék útját is: míg egy része a hulladéknak szemétlerakóba, egy másik része feldolgozásra kerül. A fővárosi hulladékhasznosító mű villamos és távhő energiává alakítja át a szemetünket, ami visszaforgatva a háztartásokba segít az energiaellátásban és a hulladékmennyiség csökkentésében. Elméletileg tehát jelen vannak a budapesti és magyarországi régiókban a hulladék körforgásos felhasználásának az elemei, ám a gyakorlatban sajnos ez korántsem működik ennyire hatékonyan.
A magyarországi szelektív hulladékgyűjtés módjáról, menetéről, illetve hogy mit hova dobjunk, további információt az FKF oldalán talál.
Mi a probléma?
Az EU 2019-ben súlyosan elmarasztalta Magyarországot a környezetvédelmi célokkal szembeni mulasztásokért. Az előrejelzések szerint Magyarország nem fogja elérni a 2020-ra felállított célokat, hogy a hulladék 50%-át újrahasznosítsuk. Jelenleg a problémák közé sorolható a szervezetek közötti koordináció, illetve a megfelelő anyagi források hiánya. Bár valamelyest nőtt az újrafeldolgozás mértéke, és kevesebb szemetet küldünk lerakókba, a 2012-2015 közötti célokat nem sikerült elérni a csomagolási hulladék csökkentésében.
Egy 2017-es EU-s felmérés szerint a magyarok 84%-a mondta azt, hogy aggodalommal tölti el a műanyag hatása a környezetre (ez picivel az EU-s 87% alatt van) és 89% mondta azt, hogy a vegyi hulladékok környezetre kifejtett hatása miatt aggódnak. Úgy tűnik, hogy a magyar társadalom támogatja a környezetvédelmi célokat, illetve a körforgásos gazdasági törekvéseket.
Bár egy kevéssel az EU átlag fölött alkalmazunk embereket a körforgásos gazdaságban (1.93%, EU átlag: 1.73%), sajnos az átlag alatt vagyunk a forrásanyag-felhasználásban. Ez azt mutatja, hogy használjuk fel az anyagi erőforrásokat értékteremtésre. Vannak pozitív példák Magyarországon, például az „ablakon bedobott pénz”-program, melyet a KÖVET Egyesület indított 2002-ben. Ez környezetvédelmileg elfogadható és gazdaságilag megtérülő fejlődést hozott: 2017-ig 99 szervezet összesen 127 millió eurót, 20 millió köbméter vizet, 882 GWh elektromosságot takarított meg, valamint 565 000 tonna szén-dioxid-kibocsátást előzött meg. Ezek nagyon komoly számok, és bár hosszú út áll még előttünk a kitűzött célok elérésére, de reményt adhat, hogy egy lassú javulás mérhető.
Jó hír lehet, hogy mi magyarok, átlagban, kevesebb szemetet termelünk, mint az EU átlag (2017-ben Mo.: 385 kg/év/lakos; EU: 487 kg/év/lakos), ám ez korántsem elég: a hulladékgazdálkodási módszerek nem megfelelőek vagy nem elég hatékonyak. Bár a hulladék 35%-a újrahasznosításra kerül (ebből 8% a komposztálás eredménye), az EU átlag (46%) alatt maradunk. Ma hazánkban ugyan csökkenés tapasztalható, még mindig a hulladéklerakók dominálnak. Ezt viszont pont mi, fogyasztók tudjuk a leghatékonyabban csökkenteni kevesebb háztartási hulladékkal, szelektív gyűjtéssel és újrafelhasználással.
A műanyag
A műanyagból készülő csomagolások, zacskók kényelmes és olcsó megoldást kínálnak mind a vásárló, mind az értékesítő számára. Az egyszer használatos műanyagok hatalmas figyelmet kapnak ország- és világszerte, főleg a felelőtlen, túlzott használatuknak a környezetünkre, vizeinkre, erdőinkre kifejtett káros hatása miatt. Az Európai Parlamenti képviselők döntő többséggel megszavazták, hogy 2021-től kezdve be kell tiltani az olyan egyszerhasználatos műanyagokat, mint például az eldobható evőeszközök és szívószálak, valamint hogy növelni kell a műanyagok gyűjtését és újrahasznosítását. Budapesten ma a legtöbb társasházban fellelhető kék vagy sárga fedelű kukák szelektív hulladékgyűjtésre, ám ezek sok helyen kihasználatlanok: nem elég tudatosak a fogyasztók, kevés tájékoztatást kapnak, és nincs elég állami, önkormányzati, gazdasági ösztönző a szelektív hulladékgyűjtésre.
Forrás: FKF
A Momentum Mozgalom támogatja az egyszer használatos műanyagok betiltását, és a ma már létező, alternatív és modern technológiákat részesíti előnyben, amelyek fenntartható megoldást nyújtanak. A műanyag zacskók helyett ösztönözni kell a fogyasztókat a tartós bevásárlótáskák használatára, és a lebomló műanyagokat kell előtérbe helyezni. A műanyag szívószálak helyett a papírból, üvegből, illetve fémből készült szívószálak elterjedését támogatjuk. Az üvegből készült tárolók, palackok többszörösen is újrafelhasználhatók, vagy otthon is újrahasznosulhatnak. A gyümölcsös és zöldséges apróbb műanyag zacskók helyett a többször felhasználható, mosható, szövetből készült táskák használatát és elterjedését támogatjuk. A lakosság informálása, ösztönzése az önkormányzatok feladata, növelni kell mind a szelektív kukák számát, mind a lakosság elérését.
Utcai gyűjtés lehetősége? @sweden Twitter fiók
A jövő
Budapesten és a magyar városokban is törekedni kell az európai 2020-as célok elérésére a hulladékgazdálkodásban és a körforgásos gazdaság kiépítésében, stabilizálásában. A lakosság számára teljes körű információt kell nyújtani a hulladékfeldolgozásról, gazdasági ösztönzőket kell bevetni a háztartási hulladék szelektálására és csökkentésére. Szerencsére nem kell teljesen feltalálni a spanyolviaszt: számos skandináv ország jár élen, illetve az Európai Bizottság is konkrét, a magyar körülményeket figyelembe vevő terveket, javaslatokat és tanulmányokat publikált. Ezeket egyszerűen követnünk kell, hogy megóvhassuk folyóinkat, vizeinket, erdőinket és a magyarországi állatokat és növényeket a későbbi generációk számára is.
