Olimpiát rendezni rengeteg pénzbe kerül. Ahogy minden nagyobb kiadás előtt, most is fel kell tennünk a kérdést: megéri? Ahhoz, hogy ezt el tudjuk dönteni, először arra kell választ találnunk, hogy mit várhatunk az olimpiától, és várhatóan mennyibe fog kerülni.
Annak érdekében, hogy elősegítsük az olimpiáról szóló felelős és tényeken alapuló párbeszédet, a Momentum Jogállamiság és Antikorrupció munkacsoportja készített egy elemzést a budapesti olimpia korrupciós kockázatairól. Az elemzés letölthető innen: bp2024_korrupcios_kockazatai_momentum.pdf
Az olimpia ára
Ha arra a kérdésre szeretnénk választ találni, hogy megérné-e nekünk, ha Budapest rendezné meg a 2024-es olimpiai játékokat, természetesen tudnunk kell azt is, hogy mekkora kiadással kell számolnunk. A budapesti olimpia tervezett költsége körülbelül 3000 milliárd forint. A rendezés tényleges költsége azonban nagyban függ a fennálló korrupciós kockázatoktól.
Ez a tervezett összeg, óvatosabb becslések szerint is az éves magyar GDP 10%-át is felemésztheti, de reális esélye van annak, hogy a költségek akár a GDP 30%-át is elérhetik. Ez hatalmas megterhelést jelent, amit jól mutat, hogy általában a rendező városok országai éves GDP-jének 0,2-4 százalékát érik el a rendezés költségei.
Figyelembe véve a korábbi olimpiák, illetve az elmúlt évek nagyberuházásainak tapasztalatait, szinte kizárható, hogy a költségek nem fognak az egekbe emelkedni.
Az olimpia mint befektetés
A nyári olimpiák átlagosan 176%-al mértékben lépték túl az eredetileg tervezett költségeket, és az elmúlt 120 évben mindössze három városnak érte meg olimpiát szervezni. Ezek alapján úgy tűnik, hogy helyesebb, ha az olimpia megrendezését nem befektetésként, hanem egy gigantikus szerencsejátékként fogjuk fel.
Sokan a nemzeti összetartozás ünnepeként tekintenek az olimpiára, és ezt az üzleti szempontok fölé helyezik. Fontos azonban észben tartani, hogy az EU egyik legszegényebb társadalma vagyunk. Bár a budapesti olimpia árát az egész ország fizetné, a magyarok többsége nem engedhetné meg magának, hogy jegyet vásároljon, így ők csak a tévén keresztül követhetnék az eseményeket. A nemzeti összetartozást az elitnek szóló, de mindannyiunk által fizetett cirkusz helyett kifejezhetnénk társadalmi felelősségvállalással is.
Azt a pénzt, amit olimpiára költenénk, fordíthatnánk inkább hátrányos helyzetű honfitársaink segítésére, az ország leszakadt régióinak felzárkóztatására, vagy az egészségügy és az oktatás finanszírozására.
Az elemzés következtetései
- Az Olimpia megrendezése esetén valószínűsíthetően az amúgy is kisszámú potenciális vállalkozó a kormányzat aktív közreműködésével fel fogja osztani egymás között az elnyerhető pályázatokat. A piaci körülmények erős korlátozása pedig a projektek túlárazásához fog vezetni.
- A budapesti olimpia kapcsán megvalósuló projektek többségében egyedi és heterogén jellegű beruházások lennének, ami önmagában növeli a korrupciós kockázat szintjét. Az összehasonlítási alapul vett beruházások átlagosan 447%-os mértékben lépték túl az eredetileg tervezett költségeket. Ezek alapján az olimpia költségei is jó eséllyel a többszörösükre növekednének.
- Az olimpiai beruházásokra kiírt pályázatok nyertesei valószínűleg politikai alapon lennének kiválasztva. Az egyes döntések következményeit, illetve a mögöttük meghúzódó motivációkat pedig agyonbonyolított szerződéses és döntéshozatali szövevények lepleznék el előlünk. Külön aggodalomra ad okot, hogy a Budapest 2024-es pályázat kapcsán megjelenő bújtatott finanszírozás (Kemény Ferenc program) már most a korábban jelentős túlárazás mellett megvalósult nagyberuházásoknál tapasztalt technikákat idézi.
- A Budapest 2024 zászlaja alatt megvalósuló projektek esetében – az elmúlt évek hazai nagyberuházásainak tapasztalatai alapján – szintén a kivitelezés elhibázott ütemezésére számíthatunk. Tekintve azonban, hogy késés az olimpiai játékok esetében egész egyszerűen nem megengedhető, csúszás esetén az ütemtervhez való felzárkózás érdekében további közpénzt fognak beleönteni a készülő beruházásokba. A többletfinanszírozás elköltésére ráadásul – a kormányzat aktív támogatása folytán – engedékenyebb közbeszerzési szabályok és lazuló hatósági ellenőrzés mellett lesz lehetősége a szervezőknek, ami tovább rontja a költekezés átláthatóságát és szakszerűségét, ezzel jelentős többletköltségeket okozva.
- A nemzetközi mutatók és a hazai kutatások egyöntetűen a magyar jogállami intézményrendszer integritásának és a korrupció ellenőrzés minőségének fokozatos eróziójáról számoltak be az utóbbi években. A közelmúlt tapasztalatai alapján – elég csak a civilszervezetek vegzálására, vagy éppen a Budapest 2024 pályázat során tanúsított titkolózásra gondolni – nem sok okunk van azt remélni, hogy ez a negatív trend a visszájára fordul. Az olimpia rendezés előkészítése közben elszabaduló korrupciót az átpolitizált közbeszerzési rendszer és függetlenségében megrendült jogállami intézmények nem fogják tudni féken tartani.
Molnár Álmos, Rajkai Bence, Sztanka-Tóth Tamás
A teljes elemzés itt érhető el: bp2024_korrupcios_kockazatai_momentum.pdf
