Még véget sem ért a január, de napról napra érdekesebben alakul a magyar agrárium és vidék sorsa. A múlt héten a Szent István Egyetem kuratóriumi listájáról és a Debreceni Egyetem átalakulásáról szóltak a hírek. Elvileg mindez annak érdekében, hogy a magyar agrároktatás világhírű legyen, és nem azért, mert másfél év van a választásokig és az ellenzék erősödik.
Ez a hét sem telt el újdonságok nélkül. Lázár János pedzegette nemrég, hogy a hazai források arányát növelni kell. Ezen könnyen átláthatunk: több pénz, ”több” hazai ellenőrzés, azaz több mutyi. Lázár János már 2014-ben is kiállt amellett, hogy meg kell cibálni az agrárbárók bajszát és külön figyelmet kell szentelni a vidékfejlesztésnek. Az azóta eltelt hat évben, itt-ott csurrant cseppent a baráti körnek is. Csak pár egyszerű példa a Fidesz rokonságából:
Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje csak úgy szárnyal:
- Először 2017 nyarán nyert 35 millió forint uniós pénzt, hogy Csabdi településen ökológiai gazdálkodásra térjen át. Azonban ez a pályázati hirdetmény hamarosan eltűnt a kormányzati pályázati portálról.
- Majd egy 2018 áprilisi döntés alapján már 115 millió forint megítélt összeg szerepelt erre a célra a kormányfő vejének neve mellett. Ma már ez sem található meg a honlapon.
- Jelenleg biogazdálkodásra való áttérés címén egy 2019 novemberi döntés található meg a kormányzati pályázati portálon, amely szerint 142 millió forintot ítéltek meg a kormányfő vejének.
- Legutóbb 215 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást nyert az Európai Unió vidékfejlesztési forrásaiból erdősítésre.
Simon László felesége sem panaszkodhatott:
- A Simon és Simon Kft. 32 millió forint hozzájárulást kapott
- Az Agárdi Aratrum Ktf. pedig 103 millió forintnyi támogatást nyert az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) kifizetés című pályázaton
A Fidesz-maffia politikája mellett fontos visszaemlékezni a 2015-ös nagy földosztásra, ahol a barátság sokat számított. Bár 2010-ben Orbán Viktor még azt mondta egy lakossági fórumon, hogy:
“Amíg a Fidesz kormányon lesz, és abban az én munkám is ott lesz, addig Magyarországon külföldiek, akármit döntenek Brüsszelben, itt soha termőföldet nem fognak vásárolni.”
2015-ben 222 külföldi állampolgár juthatott állami földhöz. Közülük is kiemelkedik egy holland milliárdos, akit a politikai hátszél régebben balról, mostanában jobbról segít az előrejutásban. A cége Szíjjártó Péter külügyminiszter futsalcsapatának egyik fő szponzora.
2019-re Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor nevéhez köthető cégcsoportok után az előkelő harmadik helyet szerezte meg a Hunland (Janssen család), ezzel közel 2160 millió forintnyi agrártámogatást tehetett zsebre.
Ahogy az évek szállnak, úgy a család és barátok zsebe folyamatosan dagad. Mi itt a Momentumnál valóban hiszünk az átláthatóságban és a visszakövethetőségben. Ezért nem tudunk már régóta hinni a negédes ígéreteknek az agrárium, elszámoltathatóság, oktatás és egészségügy terén.
2010 óta rengeteg ideje volt a kétharmados kormánynak, hogy rendet tegyen és az országot a legerősebb Kelet-európai országgá tegye. Ehelyett fittyet hányt Magyarország négy fő pillérjére; az oktatásra, egészségügyre, agráriumra és a legfontosabbra: azokra a magyar állampolgárokra, akik ebben az országban élnek, dolgoznak és a fizetésüket megtermelik.
Mit tenne a Momentum?
A Momentum agrárpolitikáról és vidékfejlesztésről alkotott képe egy valóban fejlődő vidéket és igazságos támogatási rendszert képzel el, ahol segítjük azokat, akik a földből szeretnének megélni.
Számunkra a kis- és közepes vállalkozások, családi gazdaságok megsegítése a cél. A fiatal gazdákat szakmailag és anyagilag egyaránt szeretnénk támogatni, hogy a szakmájuk kiválóságai legyenek. Ezt pedig egy igazságos és átlátható rendszerben képzeljük el. Szeretnénk, ha a jövő tervezhető és a múlt átlátható lenne, ahol a becsületesség nem szégyen, hanem erény.
A magyar agrárium és vidék a termelőtől a feldolgozó üzemeken át, az ellenőrző szerveken keresztül egészen a fogyasztókig nem a kormányzati tagok családi és baráti körének a játékszere, hanem milliók mindennapi élete.
