Ma február 11. van, a Nők és Lányok a Tudományban Világnapja. De miért is szükséges erről a témáról beszélni? Nem kell időben nagyon visszamenni egy hazai példáért, tavaly májusban az MTA 26 új rendes tagja között nem volt nő. Pedig a nők nagyobb tudományos szerepvállalásáért tenni nem is olyan bonyolult feladat. Íme néhány jó gyakorlat.
2015 óta ünnepeljük a Nők és Lányok a Tudományban Világnapot, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a STEM (természettudományok, technológia, mérnöki tudományok, matematika) területeken még mindig milyen kevés nő helyezkedik el, és hogy milyen fontos lenne ezt a számot növelni.
Fontos, ugyanis ezek a területek (különösen a technológia) rohamtempóban válnak a versenyképesség meghatározó tényezőjévé. A European Institute for Gender Equality tanulmánya szerint a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentése a STEM-területeken gazdasági fellendüléssel járna, növelné a foglalkoztatási rátákat, illetve a hátrányban lévő csoport tagjait magas státusszal járó pozíciókba segítené.
Magyarországon a helyzet akut. Az Eurostat 2018-as felmérése alapján a tagállamok közt utolsó előtti helyen állunk, nálunk a tudományos dolgozók és mérnökök mindössze 30%-a nő. Ez régiós összevetésben is rendkívül alacsony arány, figyelembe véve az 52%-os bolgár, a 49%-os lengyel, a 41%-os román adatot.
Mit tehetünk tehát az egyensúly megteremtéséért?
Kezdjük a legelső szocializációs közegtől, a családtól!
Szülőként bátorítsátok a lányaitokat a reál tárgyak irányába is! Ha érdeklik őket a természettudományok, csatlakozzatok iskolán kívüli tudományos klubokhoz vagy szervezetekhez (elvégre nemcsak zeneiskola vagy balettóra létezik). A szülőknek érdemes kerülni az olyan kijelentéseket, mint például: „ez a lányoknak nem való”, ezek az ártatlannak tűnő szavak ugyanis komoly önbizalom-problémákat okozhatnak.
Olvassatok nekik olyan meséket, amelyekben nők és lányok nem sztereotip szerepben tűnnek fel! Nagyon ajánlom Francesca Cavallo és Elena Favilli Esti mesék lázadó lányoknak című gyerekkönyvét.
Második szocializációs közeg: az iskola
A társadalmi sztereotípiák sajnos sokszor tudattalanul is érvényre jutnak az oktatásban. Nagyjából 6 éves korban alakul ki a gyerekekben az a felfogás, hogy a fiúkat jobban érdekli a technológia. A pedagógusok sokszor terelik a fiúkat inkább a reáltárgyak és a tudományos pálya, lányokat inkább a humán tárgyak és segítőszakmák felé. A NaTE (Nők a Tudományban Egyesület) által szervezett Tanárok napja egy zseniális kezdeményezés. A program abban segíti a részt vevő pedagógusokat, hogy diákjaikat a képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő irányba tereljék.
Harmadik szocializációs közeg: a munkahely
Számos jó gyakorlat van arra, hogy az egyetemek vagy az állam milyen pályázati konstrukcióval tudja támogatni a nőket. Ilyen például egy, a kisgyereket nevelő kutatónőket (és kiskorú gyereküket egyedül nevelő férfi kutatókat) segítő pályázat, mely esetében a pályázók 1,5 millió forintot igényelhetnek, ami szabadon felhasználható, vagy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatelbírálási rendszere, amely 14 év alatti gyerekenként két év korkedvezményt ad a kutató anyáknak a pályázati korhatár meghatározásánál.
Ezenkívül célzott képzési programokkal lehetne támogatni a munkaerőpiacra visszatérő anyukákat, hiszen sok esetben az is gátolhatja a visszatérést, hogy pár kihagyott év után azt élhetik meg, hogy tudásuk megkopott, nem versenyképes.
Szintén gátlótényező lehet, amikor nők a munkahelyen azzal szembesülnek, hogy a szavuk kevesebbet ér, mint férfi kollégáiké. Munkahelyi érzékenyítőtréningek szervezése nagyon fontos részét képezi egy, a nők számára is biztonságos légkör kialakításának.
Tegyünk azért, hogy minél több, a fentiekhez hasonló kezdeményezés legyen a jövőben, és a nőknek ne kelljen feláldozniuk életük fontos területeit! Ma pedig ünnepeljük közösen azokat a nőket, akik erőn felül teljesítve haladnak a tudományos karrierjükben, és legyünk hálásak azért, hogy rengeteg munkával pozitív példaként lebegnek előttünk!
Benza Málna
Womentum – a Momentum Mozgalom Nőügyi Érdekvédelmi Munkacsoportja
Felhasznált irodalom:
- European Institute for Gender Equality (2017): Economic benefits of gender equality in the EU How gender equality in STEM education leads to economic growth.
- Eliot, L., Ahmed, A., Khan, H., & Patel, J. (2021). Dump the “dimorphism”: Comprehensive synthesis of human brain studies reveals few male-female differences beyond size. Neuroscience and Biobehavioral Reviews, 125, 667–697.
- Steinhage, A., Cable, D., & Wardley, D. (2017). The Pros and Cons of Competition Among Employees. Harvard Business Review.
- https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/EDN-20200210-2
- https://www.studyinternational.com/news/europe-male-stem-graduates-outnumber-women-2-to-1/
