Európa számos országában jelentettek be olyan mentőcsomagokat, melyek kifejezetten a kulturális szféra megsegítését célozzák. „A kultúra nem luxus, amit csak jobb időkben engedhetünk meg magunknak. A kreatív emberek alkotói bátorsága segíthet a krízisen való túljutásban; a művészekről jelenleg nemcsak, hogy nem mondhatunk le, ők most egyenesen létfontosságúak” – nyilatkozta Monika Grütters német kulturális miniszter. Hogy miként vélekednek ugyanerről az Unió többi tagállamában, s mennyit is jelent a kultúra, művészet és kreativitás számszerűsítve Magyarország kormányának, az alábbi cikkből kiderül. A Momentum Mozgalom Oktatás-, Kultúr- és Ifjúságpolitikai Tagozatának európai körképe következik.

A járványügyi intézkedések katasztrofális hatással vannak a kulturális szektor egészére: a múzeumok, galériák, színházak bezárták kapuikat, a koncerteket, fesztiválokat és előadásokat törölték, a könyvpiac jelenleg online megoldásokkal harcol a túlélésért. A leállás Európa-szerte csődközeli állapotba juttatta az intézményeket; ezek, valamint foglalkoztatottjaik és a szabadúszó művészek megsegítésére a kormányzatok szinte mindenütt komoly pénzügyi forrásokat, segélyalapokat hoztak létre. A kulturális mentőcsomagok folyamatosan bővülnek, hiszen a friss felmérések szerint a tényleges anyagi veszteségek mértéke minden kezdeti becslést felülmúl, s a kontinens több országában az alapítványi és a magánszféra is bekapcsolódott a kulturális szféra szereplőit támogató programokba. Az alábbiakban szeretnénk bemutatni, persze a teljesség igénye nélkül, hogy Európa kormányai milyen döntésekkel és forrásokkal igyekeznek a kulturális szektor életben maradását elősegíteni – és hogy ugyanezen célból milyen lépéseket tett eddig a magyar kabinet.

Németország

Európában elsőként Németország jelentette be nagyszabású, mintegy 50 milliárd eurós (17 658 milliárd forint) általános támogatási programját, mely tényleges és kézzelfogható segítséget jelent a kulturális szféra szereplői számára is. A szövetségi mentőcsomagon túl tartományi szinten egyedi megoldásokkal is igyekeznek mérsékelni a művészeti-kulturális szcéna veszteségeit. Ezek közé tartozik, hogy a járvány ideje alatt a szabadúszó művészek és zenészek számára havi alapjövedelmet folyósítanak. 

A szövetségi kormány forrást biztosít az intézmények, szervezetek működési költségeinek biztosítására (pl. a mozik, zenei klubok vagy művésztermek bérleti díjának fedezésére), de a támogatás keretében kedvezményes kölcsön felvételére is lehetőség nyílik. Az egyéni vállalkozók és kisvállalatok legfeljebb 15 000 eurós (5,3 millió forint) azonnali, vissza nem térítendő  támogatást kapnak. A közvetlen pénzügyi segítségen túl más hatékony eszközök is rendelkezésre állnak a művészi alkotómunkát végzők számára: a járvány következtében csak részben megvalósult vagy teljes egészében meghiúsult projektek esetében a kormány lemondott a korábbi támogatásoknak a visszafizetéséről, megkönnyítette a társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz való hozzáférést és átmenetileg enyhítette vagy eltörölte a járulékfizetési kötelezettséget.

A központi intézkedések mellett komoly tartományi, alapítványi vagy civil kezdeményezések is segítik a bajba jutott művészeket. Nordrhein-Westfalen kormánya például 5 millió eurós (1,7 milliárd forint) keretből nyújt azonnali támogatást a szabadúszó, hivatásos művészek részére, fejenként max. 2 000 eurós összegben (706 ezer forint). A források bürokráciamentesen, rövid határidővel hozzáférhetők, gyakorlatilag egy rövid nyomtatvány kitöltésével igényelhetők az illetékes önkormányzatoknál.

A Deutsche Orchester-Stiftung Alapítvány szövetségi szintű felhívást intézett, és adománygyűjtő akciót hirdetett a szabadúszó hivatásos zenészek megsegítésére. Segélyalapot hoztak létre a zenés színházak dolgozói számára, melyből fejenként max. 2 000 eurós (706 ezer forint) támogatás folyósítható a járvány miatt szükséghelyzetbe került énekeseknek és a zenés színház dolgozóinak. 

Franciaország

Franck Riester kulturális miniszter és Muriel Pénicaud munkaügyi miniszter március 18-án bejelentette, hogy a francia kormány rendkívüli, 22 millió eurós (7,8 milliárd forint) gyorssegélyt bocsát a kulturális szektor rendelkezésére. Ebből az összegből 10 milliót (3,5 milliárd forint) a zenei szférára, 5 milliót (1,7 milliárd forint) az előadóművészetekre, újabb 5 milliót a könyves és 2 milliót (706 millió forint) a képzőművészeti szférára szánnak. A miniszter hangsúlyozta, hogy ezt az első lépést további, specifikusabb rendelkezések fogják követni.

A kulturális szektort segítő fontos munkaügyi intézkedés, hogy a zenei és előadóművészeti szférában dolgozó előadóművészeknek és a technikai munkatársaknak a járvány ideje alatt nem szükséges igazolni munkaidejük teljesítését.

A 2020-ra tervezett franciaországi fesztiválok koordinációjára és a károk enyhítésére a minisztérium válságkezelő munkacsoportokat hozott létre, hogy eseti segítséget nyújtsanak a különböző fesztiválok szervezőinek. A munkacsoportok az érintett minisztériumok szervezeti egységeivel karöltve mérik fel az igényeket, s ezek alapján dolgozzák ki a felmerülő problémákra adható jogi és gyakorlati válaszokat.

Egyesült Királyság

Bár formálisan már nem az Unió tagállama, Nagy-Britannia attól még Európa egyik fő kulturális ütőerének számít. Jól működő kulturális támogatási rendszerének köszönhetően az Arts Council England (az ottani “Nemzeti Kulturális Alap”, mely legfeljebb csak elnevezésében vethető össze a párhuzamos magyar szervezettel) már március 24-én közzétette a kulturális szektort célzó támogatási programját. A kárenyhítő támogatásokat a kulturális szektor valamennyi szereplője, így magánszemélyek és szervezetek egyaránt igényelhetik.

Az Arts Council mentőcsomagja mindösszesen 160 millió font (64,6 milliárd forint) értékben áll a művészek, művészeti szervezetek, múzeumok és könyvtárak rendelkezésére. 90 millió font (36,4 milliárd forint) a kiemelt nemzeti intézményeket célozza (ez utóbbi fogalom sem keverendő össze a hasonló magyar jelzőkkel – de erről egy későbbi posztban), további 50 millió font (20,1 milliárd forint) jut a többi művészeti szervezetnek. Személyre szabott támogatásként 20 millió fontot (8,1 milliárd forint) irányoztak elő a szabadúszó kulturális munkásoknak és művészeknek  (fejenként max. 2500 font – 1 millió forint – keretben).

Ausztria

A kormányzat a bajba jutottakat a művészek társadalombiztosítási alapjából származó 5 millió eurós (1,7 milliárd forint) sürgősségi segéllyel támogatja. A kulturális intézmények alkalmazottai igénybe vehetik a  „Kurzarbeit” (részidős munkavégzés) lehetőségét: a színházi szektorban ez már bevezetésre került, de hamarosan a múzeumok, illetve a két vagy három főt alkalmazó kis kulturális egyesületek számára is lehetségessé válik.

A bécsi főpolgármester bejelentette, hogy német példára ők sem fogják visszakérni a művészektől és a sportolóktól azokat a korábban folyósított támogatásokat, melyek a járvány miatt időközben meghiúsult projekteket célozták.

Finnország

A finn kormány az elmúlt hetekben elsősorban a gazdasági szereplők helyzetének könnyítésére, valamint a munkanélküliség hatásainak enyhítésére koncentrált. Az intézkedéscsomag azonban,  hasonlóan sok más uniós államhoz, a kulturális szektor számára is hozzáférhető elemeket tartalmaz.

A pótköltségvetésben több mint 60 millió eurós (21,2 milliárd forint) keretet különítettek el a kulturális, sport és ifjúsági terület számára a május végéig kieső bevételek részleges kompenzálására. A támogatás e keretösszegen belül a kulturális és művészeti élet egyéni munkavállalóit, szabadúszóit, egyesületeit 19 millióval (6,7 milliárd forint), az állami művészeti intézményeket 3,2 millióval (1,1 milliárd forint), a központi állami múzeumokat 1,3 millióval (459 millió forint), a részben állami fenntartású színházakat, zenekarokat és múzeumokat 18 millióval (6,4 milliárd forint) segíti. Összesen tehát a kulturális terület 41,5 millió eurós (14,6 milliárd forint) támogatásban részesül.

Mindezeken túl a finn kulturális minisztérium a kulturális szektor nagyobb magánalapítványaival összefogva közös pályázatot hirdetett mindösszesen 1,5 millió eurós (529 millió forint) keretben a bevételi forrásaiktól a járvány következtében eleső művészek, kritikusok és művészeti szerkesztők számára. A külföldi finn kulturális intézetek ernyőszervezete szintén rendkívüli pályázatot írt ki a művészeti szektor megsegítésére. 

Lengyelország

A lengyel kormány legfontosabb céljai közé tartozott, hogy a kulturális szolgáltatások biztonságos feltételek között a járvány ideje alatt is elérhetőek legyenek. Ezen meggondolásból a művészeti ágak lehető legszélesebb spektrumának virtuális megjelenését támogatják, mely lehet alkotói, bemutató vagy oktatási online tevékenység. A lengyel kulturális minisztérium április elején hirdette meg a „Kultúra a világhálón” elnevezésű programot, amelynek keretösszege 20 millió zloty (1,5 milliárd forint). A rendelkezésre álló összegből 5 millió zlotyt (388 millió forint) különítettek el arra, hogy ösztöndíj formájában segítsék az alkotókat, művészeket, a kultúra népszerűsítésével, bemutatásával foglalkozó, a kulturális nevelés és oktatás iránt elkötelezett  szakembereket. 

Emellett, a szűkös egzisztenciális körülmények között élő művészek és alkotók támogatását célzó alapot a minisztérium idén azon művészek számára is hozzáférhetővé tette, akik kifejezetten a járvány miatt kerültek nehéz egzisztenciális helyzetbe.

A fennmaradó 15 millió zloty (1,2 milliárd forint) felett a Nemzeti Kulturális Központ rendelkezik, ezt az összeget a civil szervezetek és alapítványok, az önkormányzati fenntartású kulturális intézmények, az egyházi és felekezeti intézmények támogatására fordítják.

Csehország

A cseh kulturális miniszter március végén jelentette be a kulturális szektort érintő intézkedéseket. Ebben 1,5 milliárd cseh koronát (19,4 milliárd forint) különítettek el kárenyhítés céljára. Számításaik szerint ez hozzávetőlegesen két hónapra elegendő támogatás. Kiemelt céljuk, hogy a kulturális szektor meg tudja tartani a foglalkoztatottakat, ne kerüljön sor leépítésekre, elbocsátásokra. 

Csehországban a tavaszra és nyárra tervezett kulturális fesztiválok előkészítésére szánt támogatások folyósítását nem állítják le, vállalva annak veszélyét, hogy azok végül mégsem kerülnek megrendezésre. A minisztériumi fenntartású és regionális kulturális intézményeken kívül a független társulatok, sőt, még a könyvkiadók is részesülhetnek segélyben, amennyiben eladásaik a járvány ideje alatt 30%-kal csökkentek.

Lényeges változás, hogy a kulturális szektor foglalkoztatottjai is élhetnek azzal a bevételkompenzációs lehetőséggel, mely eredendően az egyéni vállalkozókra vonatkozik.

Svájc

A közel 40 milliárd svájci frankos (13 396 milliárd forint) központi, általános támogatási csomag a művészvilág szereplői számára is hozzáférhető, bevételkiesésük fedezésére állami kezességvállalással juthatnak hitelekhez, illetve kamatfizetési kötelezettség nélkül felfüggeszthetik a nyugdíj- és egészségpénztári befizetéseiket. Az egyes kantonok kormányzatai szintén kamatmentes kölcsönöket folyósítanak a nonprofit kulturális intézmények számára.

A járványhelyzet miatt jövedelem nélkül maradt művészek megsegítésére egy 280 millió frankos (93,7 milliárd forint) különalapot hoztak létre, a Pro Helvetia alapítvány pedig önálló pályázatot hirdetett olyan projektek támogatására, melyek a járványügyi intézkedések idején is lehetővé teszik a kultúrafogyasztást, legyen szó bármely művészeti műfajról.

Olaszország, Belgium, Spanyolország

Olaszország és Belgium egyelőre egy fejenként 600 és 1 500 euró közötti (212 ezer forinttól 530 ezer forintig), egyszeri gyorssegélyt jelentett be az egyéni vállalkozók és szabadúszók számára, ideértve a művészvilág képviselőit és a kulturális munkásokat. A járvány sújtotta Spanyolországban a kormány úgy határozott, hogy 500 ezer euró (176,7 millió forint) értékben vásárol műveket kortárs művészektől.

Európai Unió

Végezetül, ne feledkezzünk meg a European Cultural Foundation által létrehozott Culture of Solidarity Fundtól sem. Ez az uniós alapítvány ciklusos rendszerben hirdet meg pályázatokat mindazon európai kulturális és művészeti projektek számára, melyek a koronavírus elleni intézkedések közepette is alkalmasak arra, hogy a sorsközösség, az összetartozás, a szolidaritás érzését erősítsék a kontinens népei között.

Magyarország

A veszélyhelyzetet megelőzően a kormány többször is hangsúlyozta, hogy GDP-arányosan az Európai Unióban Magyarország fordítja a legtöbb állami forrást a kulturális szektorra. És bár a jelenlegi költségvetésben több olyan forrás is van, amelynek felhasználhatósága a veszélyhelyzet miatt ebben az évben erősen kérdéses, központi döntés a veszélyhelyzet márciusi 11-ei kihirdetését követően csak május 2-án született a kulturális szektor védelme érdekében. 

Lényegében a teljes kulturális terület, a mozik, színházak, múzeumok, könyvtárak, művelődési házak, kiállítóterek, állatkertek zárva vannak március 17-e óta. Színészek, zenekarok, táncművészek, népzenészek esnek el valamennyi bevételüktől azóta, hogy a kormány elrendelte a kulturális intézmények bezárását.

A magyar kormány a járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt a kulturális szektor veszteségeinek pótlására közel két hónappal később 1 milliárd forint forrást különített el. A kulturális szektor problémáinak kezelésére az  Emberi Erőforrások Minisztériuma által bejelentett “Köszönjük Magyarország” program azonban mind tartalmában, mind nagyságrendjében édeskevés lesz.

• A felszabadított forrás elenyészően alacsony más európai országok által biztosított forrásokhoz képest (még a legkisebb, lengyel csomagnak is csupán a fele).
• A program kizárólag szabadúszó előadóművészek  támogatására szolgál. Nem vitatva azt, hogy ez a terület került a legnagyobb bajba, a programból hiányoznak a könyvkiadók, az állatkertek, a galériák, a múzeumok, a könyvtárak, a művelődési házak, a filmipar.
• Nem tudni a program részleteit: ki, mire, mennyi forrást igényelhet, mik a jelentkezés feltételei, az elszámolással kapcsolatos előírások. 
• Rendkívül problematikusnak tartjuk, hogy a támogatások elosztását azok a “nemzetstratégiai” kulturális intézmények végzik, amelyek mindegyike a kormány által fenntartott szervezet, így kérdéses, hogy a forráselosztásban mennyire fognak érvényesülni a valós művészeti-rászorultsági szempontok. (Nemzeti Színház, Petőfi Irodalmi Múzeum, MACIVA stb.). 
• A programmal a legnagyobb gond, hogy az nem más, mint egy megelőlegezett fellépti díj: információink szerint ugyanis (mert a felhívás részleteket erről sem közöl) a résztvevő művészeknek vállalniuk kell, hogy a veszélyhelyzet visszavonását követően ingyenes fellépéseket vállalnak az ország kulturális intézményeiben. Valójában tehát nem rászorultsági alapon, a művészek megélhetését, alkotómunkájukat segítve születnek majd a támogatói döntések, hanem később vállalt fellépések ellentételezéseként. 

A Momentum Mozgalom Oktatás-, Kultúr- és Ifjúságpolitikai Tagozata egy hónappal ezelőtt, már április 8-án részletes javaslatot tett a kulturális szektor haladéktalan támogatása érdekében. Javaslatunk szerint a 2020-ban fel nem használható összesen 10 milliárd forint kulturális forrás haladéktalan átcsoportosítása szükséges. Abból a veszélyhelyzet alatti kulturális tevékenységek támogatásán keresztül nem csupán segítséget nyújtanánk a területnek, de az alkotómunka veszélyhelyzet alatti folytatását is támogatnánk. Terveink szerint az előadó- és filmművészet számára 5 milliárd forintot, az állatkertek számára 3,5 milliárd forintot, míg a könyves szakma számára 1,5 milliárd forintot szükséges biztosítani fennmaradásuk érdekében. 

A Momentum Mozgalom kulturális szakpolitikusai készséggel ajánlják fel szakértelmüket a kormány számára a kulturális szektort érintő döntések előkészítésében.

A Momentum Mozgalom Oktatás-, Kultúr- és Ifjúságpolitikai Tagozata