Az általános iskolai képzés egyes osztályaiban a biológia, kémia és fizika tantárgyak összevonását tervezi a kormány, aminek eredményeként egy komplex, multidiszciplináris tantárggyal (természettudományok néven) ismerkedhetnek meg a diákok legkorábban a következő, 2019-es tanévtől. Az elv szép, de valójában a súlyos tanárhiány leplezéséről van szó. Összefoglaljuk a témát.
Ahogy az Index friss cikke is írja, korábban kiszivárgott információk szerint a Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezete a 7-8. osztályban is egy integrált természettudomány tantárgyba vonná össze a biológiát, a kémiát és a fizikát. Az új NAT-dokumentum azonban ezt csak az 5-6. osztályban valósítaná meg, ahogy ma is így van a természetismeret tantárggyal. A hetedik osztálytól már alapból szétválasztva tanulnák ezeket a tárgyakat a diákok, csak helyi tanterv adna lehetőséget arra, hogy hetedikben és nyolcadikban is folytassák a természettudományos tárgyak összevont oktatását. (Termeszetismeret tantargy volt eddig is 5-6. osztályban, amit sok iskolában felváltva tartották a szakos tanárok. Természettudomány tárgy viszont abban a formában nem volt még 5-8. évfolyamon, ahogyan most van a tervezetben.)
Ugorjunk néhány napot vissza
Augusztus 28-án a hvg.hu szerzett először információt az új, még készülőben lévő Nemzeti alaptanterv tervezetéről, melyben többek között felmerül, hogy a hetedik-nyolcadik osztályosok – jelenleg önálló tárgyként futó – biológia, kémia és fizika tárgyaikat az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) összevonná.
A hír hallatán a Momentum oktatáspolitikusa, Dukán András nyílt bejegyzésében részletezte az OFI tervét, melyben elismerte, hogy a természettudományok tantárgynak valóban van létjogosultsága a magyar oktatásban, hisz ennek hasznosságát számos külföldi példa mutatja. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy a fentiekben említett, több tudományágat (diszciplínát) is átfogó tantárgy a szakgimnáziumokban (pár évvel ezelőtti nevükön: szakközépiskolák) jelenleg is futó tárgyként megtalálható, annak hibáival együtt, melyeket hamarosan górcső alá veszünk ebben a cikkben.
Az OFI ötletét nemcsak a különböző hírportálok véleményezték rossz szájízzel, de a Vegyipari Szakszervezetek Szövetsége (a Magyar Szakszervezeti Szövetség tagjaként) is aggodalmát fejezte ki és szakmai álláspontját közleményként kiadta. Véleményük szerint, a „természettudományi tárgyak ilyen összemosása nehéz helyzetbe hozhatja azokat a szakképző intézeteket, amelyek valamilyen vegyipari szakmára készítik fel a tanulókat”. Példaként említik a gyógyszeripari, gumiipari vagy műanyagipari szakmunkásokat képző szakiskolákat, ahol a tanulóknak elengedhetetlen lenne bizonyos alapvető kémiai alapismeretek oktatása. Szerintük a mezőgazdasági pályára készülő tanulók is problémába ütközhetnek hiszen „aki növénytermesztőként vagy állattenyésztőként kíván majd dolgozni, annak szüksége van a biológia szaktárgy oktatása során megszerezhető speciális tudásra”. Mindezeket az alapismereteket pedig pont abban a oktatási rendszerben szerezhetik meg a tanulók, ahol e téren változásokat tervez bevezetni az OFI.
Valós aggodalom?
A Momentum szakpolitikai stábja szerint a hatékonyan működő oktatási rendszerekben van értelme az összevont természettudomány tárgynak, erre a világ több pontján találhatunk példát. Az önálló természettudományos tárgyak (biológia, kémia és fizika) integrációján keresztül összefüggések kidomborítására, komplex folyamatok elmagyarázására és megértésére lenne lehetőség.
A molnárpoloska és az interdiszciplináris tudás
A molnárpoloska példája jól mutatja, mennyire fontos megérteni nemcsak a víz kémiai tulajdonságait, de az egyes vízi élőlények képességét is. A molnárpoloska faj esetén a víz felületi feszültségének köszönhetően olyan hártya alakul ki, melyen a rovar képes mozogni és vadászatra használni. Ugyanakkor a mosó- és tisztítószerek képesek a víz felületi feszültségét oly módon megváltoztatni, hogy a rovarok nem lesznek képesek „talajként” használni a víz felszínét, és elsüllyednek, ami további változásokat generál vízi táplálékhálózatokban. A molnárpoloska viselkedésének megértéséhez fizika, kémia és biológia tudományok intergált tudása szükséges.
Ehhez azonban megfelelően képzett tanári gárdára, és ehhez igazodó tartalmi szabályozásra van szükség, valamint az államnak megfelelő szakmai segítséget kell nyújtania a pályán lévő tanároknak továbbképzés, oktatási segédanyagok, új tanmenetek kidolgozásához szükséges segédletek formájában. Ha ezek nem valósulnak meg, annak nagy eséllyel az lesz az eredménye, hogy a jelenleg akár biológiát, kémiát vagy fizikát oktató tanárok felosztják maguk közt a természettudomány tárgy óraszámát, és tömörítve leadják a maguk részét külön-külön.
Ezzel persze elvész az összevonás lényege, a komplex, összefüggésekben gazdag gondolkodásmód. Másutt, ahol esetleg nincs mindenre szakos tanár, ott a tanárok olyan dolgokat is tanítani kényszerülnek majd, amit a képzésük során soha nem tanultak, vagy csak érintőlegesen, ezzel egy felszínes tudást biztosítva a diákok számára. Ez a két lehetséges kimenetel persze felveti azt a lehetőséget, hogy valójában csak a tanárhiány leplezése zajlik, és a meglévő tanári kapacitásokhoz igazítva szép lassan elsorvasztják a természettudományos oktatást.
Hasonló szemszögből közelíti meg a helyzetet a Vegyipari Szakszervezetek Szövetségének elnöke is, miszerint a gond igazán abban rejlik, hogy nincsenek megfelelően képzett pedagógusok, akik képesek lehetnek egy efféle komplex tantárgy oktatását levezényelni az általános iskolákban. A Klebelsberg Központ elnökének nyilatkozatával szemben – miszerint „nincs országos tanárhiány” – a probléma szerintünk is valójában abban gyökerezik, hogy nincs elég természettudományos pedagógus, emiatt pedig az iskolák kénytelenek orvosolni a fennálló tanárhiányt. Ahogy a Szakszervezetek.hu is írja, „lehetetlen matematika, fizika, kémia, informatika szakos tanárt találni”. Pedig a természettudományok oktatásához nagy szükség lenne fizika/kémia végzettségű tanárokra az iskoláknak.
De csak rájuk?
A felvi.hu szerint a felsőoktatási intézmények jelentős része már jó pár évvel ezelőtt elindított olyan tanári képzést, melynek célja pont a hasonló, komplex, több tudományterületen is átívelő képzettség biztosítása volt. Jelenlegi információk alapján az országban öt helyen, az EKE, ELTE, NYE, PE és SZTE intézményei indítottak osztatlan (10 féléves), vagy mesterképzésben meghirdetett részidős tanári képzést, amelyben a jelentkező tanárjelöltek természetismeret-környezettan tanári diplomával kezdhetik meg munkájukat.
Ennek fényében viszont látható, hogy a kormány valójában felkészült a természettudományok nevű tárgy megvalósíthatóságára, hisz a munkaerőpiacon 2019. őszére biztosan lennie kell olyan frissen végzett tanároknak, akik e komplex tárgyat oktatni képesek. Ugyanakkor nincs információnk arról, hogy pontosan – e szakok indítása óta – hány hallgató szerezte meg diplomáját e képzések keretein belül, illetve aggodalomra ad okot az is, hogy elenyésző számú hallgató képzését tervezik a fentebb említett felsőoktatási intézmények. A felvi.hu adatai alapján ugyanis csupán, átlagban, 5-10 hallgató képzésére van kapacitása a képzést meghirdető intézményeknek, amely kétséges, hogy fedezni képes a jelenlegi és a fokozódó tanárhiányt a természettudományi területeken.
Lesz-e a NAT-ból bármi a valóságban?
A napokban bemutatott NAT egy szakmai anyag. Elveiben akár modernnek is tekinthető, hangsúlyozza a passzív helyett az aktív tanulás fontosságát, de nem ad például több szabad órakeretet az iskoláknak. A kémiát emészthetőbb nyelven oktatnák, de sajnos nem várható áttörés pl. az idegen nyelvek oktatásában. És ahogy lejjebb írjuk: az egész anyag sorsa is erősen kérdéses.
Gulyás Gergely kormányszóvivő egyértelművé tette, hogy csak egy tervezetről van szó, nem szabad konkrétumnak venni semmilyen elemét, és abban a formában biztosan nem lép életbe, ahogy megkapták. Gulyás szerint ugyanis komoly változtatásokra van szükség a természettudományokra vonatkozó elképzeléseken túl a történelemre, irodalomra vonatkozóan is, ahogy az Index összefoglalója írja.
Végül a szakmai szempontokat várhatóan felülírják majd a politikai szempontok, mert ez a mechanizmus a NER működésének egyik alapeleme.
Az esztergomi Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium, Óvoda és Általános Iskolában rendezett nemzeti tanévnyitón – a várva várt híresztelésekkel ellentétben – Kásler Miklós (emberi erőforrások minisztere) a család, a közösség szerepét emelte ki beszédében. Egy másik rendezvényen pedig arról beszélt, hogy a reneszánsz “azt a nevetséges hazugságot próbálta eladni nekünk, hogy, a természeti törvényekből levezethető a világegyetem működése”, az “úgynevezett felvilágosodást”, ami csak arra volt jó, hogy “szellemileg megalapozza az európai történelem legbrutálisabb diktatúráját”. Ezek a mondatok aggasztóak, és újra egyértelművé teszik, hogy
a NER egy felvilágosodással és tudással szembeni mozgalom.
Mit szeretne a Momentum?
Orbán Viktor azt akarja, hogy javarészt összeszerelő munkások legyünk. A Momentum viszont azt szeretné, hogy először mi legyünk a szoftverfejlesztő, aztán meg mi találjuk ki a terméket. Mi abban hiszünk, hogy Magyarország története csak korszerű megoldásokkal válhat sikertörténetté. Tudjuk, hogy ez lehetséges, hiszen az észtek is képesek rá ma, és Széchenyiék is képesek voltak rá egykor.
Hongkong, Malajzia, Szingapúr, Dél-Korea és Tajvan a holnaputánban gondolkodik, és eszméletlen pénzeket invesztálnak kutatásokba, fejlesztésekbe. Erről érdemes megnézni a számokat a Nature egy friss cikkében.
A Momentum a tudományos alapkutatásra nemzeti büszkeségként tekint, amit részletesen kifejtettünk ebben a blogposztban, amikor kiálltunk a Magyar Tudományos Akadémia függetlensége mellett. A mi víziónk egy tudásalapú ország, jövőképpel.
Ha részletesebben érdekel a Momentum Mozgalom oktatáspolitikája, kattints!
