“Összeszerelő-üzem minden áron, még a saját jövőnk felélése érdekében is. Süllyed a hajó, de a kapitány inkább elmenekül” – így foglalható össze az amit Orbán Viktor gondol a klímavészhelyzetról. Ezért blokkolta csütörtökön a lengyel, a cseh és az észt kollégájával együtt a karbonsemlegességről szóló Európai Uniós megállapodást. Mi a Momentumban nem csak saját magunkra gondolunk, hanem az utánunk jövő generációkra is. Azért nem vagyunk klasszikus értelemben vett zöld párt, mert szerintünk egy 21. századi pártnak ez már alapértelmezetten benne kell lennie minden döntésében: nem csak az energetikai vagy közlekedési döntésekben, hanem az egészségügytől kezdve az oktatáson át a várospolitikáig mindenhol.
A klímavészhelyzet az emberiség legnagyobb kihívása, tehát a legnagyobb döntéseket nemzetközi szinten kell meghozni. Ezért létfontosságú az is, hogy a karbonsemlegességről egységes legyen az Európai Unió álláspontja. A legtöbb döntést Magyarország kibocsátásáról a kormány és a parlament hozza, azonban főpolgármesterként is sokat lehet tenni a klímavészhelyzet hatásainak csökkentéséért. Ebben a cikkben összeszedtük, szerintünk elsősorban mit lehetne tenni.
Hőségriadó, elnyúló kánikulai napok, villámárvizek, monszun-szerű esőzések, invazív fajok. Ezeket a szavakat egyre gyakrabban fogjuk hallani – és egyre jobban megtanuljuk majd hogy mit jelentenek. Tehetnénk ellenük és felkészülhetnénk rájuk, de ehhez tovább kell látni annál, mint hogy fellocsoljuk az utakat és Mészáros Lőrinc-féle ingyen vizet osztunk a pályaudvarokon. Budapestnek egy átfogóbb stratégiára van szüksége, amely okosan reagál a klímavészhelyzet hatásaira – hőség, szmog, lezúduló csapadék – és hatékonyan csökkenti a városi melegedés általános jelenségét.
A stratégiaalkotásban fontos hogy a világ nagyvárosai megosszák egymással a működő stratégiákat. Ezért a Momentum Budapestje csatlakozna a C40 kezdeményezéshez ahol a világ legnagyobb városainak vezetői közösen dolgoznak ki működő stratégiákat a klímavészhelyzet kezelésére, és arra, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedése 1.5°C-on belül maradjon.
A klímaváltozásnak, vagy klímavészhelyzetnek, ahogy mostanában a jelenséget találóan elkezdték hívni, megannyi, a mindennapi életünkre hatással lévő része van. Ráadásul egy olyan nagyvárosban, mint Budapest különösen erősen jelentkezik. A most is látott több napon át tartó, elviselhetetlen hőség – mindenkinek problémát jelent, de különösen kikezdik azokat, akik fizikai munkát végeznek vagy idősebb korúak. Az átlagos hőmérséklet, a klímavészhelyzet hatására, mindenhol növekszik, de Budapesten ezen túl még a hőszigetek, a koncentrált, zöldfelület nélküli szerkezet miatt kialakuló plusz hővel is számolnunk kell. Akár 10 fokkal melegebb lehet az aszfaltozott városi részeken, mint a városi zöldfelületek területén, csak meg kell nézni az Index nemrég bemutatott kísérletét. Egyértelmű, hogy az egyik megoldás a probléma mérséklésére a zöldfelületek megtartása és kiterjesztése lenne.
Ehelyett a Főváros még a meglévő zöldfelületeit is feladja, ezzel mindenkit aki nem tud vagy nem akar egész nap légkondi alatt ülni még egy-két fokkal nagyobb meleg elviselésére kényszerítve. A Momentum Budapest programja ezen változtatna: szerintünk a zöldfelületek szükségességét kevés dolog írhatja felül, befektetői érdekek például biztos nem. Ennek megfelelően újratárgyalnánk a Liget projektet, hogy mentsük ami menthető, folytatnánk és megerősítenénk a Főkert által indított fatelepítési programot és biztosítanánk, hogy ne csak az új fák ültetése, de a meglévő állomány megtartása is prioritás legyen.
Valencia úton egy klímabarát város felé
Nem elég, hogy a fakivágások után fizetni kelljen, de biztosítjuk, hogy a beszedett kompenzációt új zöldfelületi fejlesztések megvalósítására fordítsa az önkormányzat. Fák kellenek az utcákba, ezért az utcafelújítások esetén a 12 méternél szélesebb utcákba fasorok kialakításáról gondoskodunk. A város ‘könnyebb a fenntartása’ szlogennel fék nélkül aszfaltozza és térkövezi felületeit, ehelyett mi sokkal inkább a ritka kezelést igénylő évelő ágyakat szorgalmazzuk. Miközben pedig Budapesten élhető és használható parkokra lenne szükség, barnamezős, kihasználatlan területek állnak üresen. Éppen ezért áttekintjük ezeknek felhasználását és átmeneti használatba adjuk őket – ahol a zöldfelület és a környezet fejlődik oda később a befektetők is szívesebben mennek.
Mindezzel el tudjuk érni, hogy Budapesten könnyebb legyen átélni a klímavészhelyzet egy következményét – az elviselhetetlen hőhullámokat. Ez azonban csak egy része a hatások csökkentésének. A felkészülésnek része kell hogy legyen az egészségügyi intézményrendszer felkészítése. Az idősebbek, gyermekek, vagy akik csak átmenetileg érzékenyebbek könnyen lesznek rosszul a hosszan tartó melegben. Jelző és tájékoztató rendszerek kiépítését szorgalmazzuk – mert ugyan ezek az információk lehet, hogy sok olvasóhoz pont eljutnak, de a köztévén alkoholt ajánlanak a melegre. A közterületek megfelelő árnyékolása létfontosságú, mivel ezek a helyek nem csak hogy melegebbek lesznek, de vélhetően több időt is fogunk a szabadban tölteni.
És akkor még megannyi kérdésről nem volt szó, ami szorosan kapcsolódik a klímaváltozás hatásainak és mértékének csökkentéséhez. Elengedhetetlen lenne a zöldfelületek növelése mellett a kerékpáros és tömegközlekedés támogatása. Kulcskérdés az energiahatékonyság elősegítése, például a távhő, és a melegre tekintettel a távhűtési szolgáltatás fejlesztésével, valamint a lakások korszerűsítésével. Ezek mind olyan akciók, amik egyszerre több pénzt hagynak a városlakók pénztárcájában, növelik a jólétet és még a klímaváltozásért felelős üvegházhatású gázok kibocsátást is csökkentik.
De vannak elkerülhetetlen, már most is érzékelt következmények is, amikre fel kell készülnünk. Gondolnunk kell rá, hogy a meleget majd heves, gyorsan lezúduló esőzések és ebből következő villámárvizek követik, ami jelentősen próbára teszi a városi infrastruktúrát. Innovatív megoldásokra van szükségünk: az egyébként értékes csapadékvíz átmeneti tárolására és felhasználására, például „víz terek” kialakítására, vízáteresztő burkolatok használatára városszerte.
A meleg hatására pedig olyan élőlények, növények is megjelennek amik nehézzé teszik azt, hogy legalább a nyitott ablakkal szellőztessünk: a klímaváltozás magával hozta a poloskák tömeges megjelenését és megmaradását, a következő felvonás pedig a tigrisszúnyogok, a dengue-láz és a Zika-vírus is terjesztő vérszívók megtelepedése lehet. Miközben az allergiások még a hosszabb és erősebb pollenszezonra is felkészülhetnek. A fővárosnak itt is fokozott feladata van, az invazív fajok szabályozás vagy például allergizáló növényekről szóló tájékoztatás és adott esetben irtás ugyanúgy része a felkészülésnek, mint az időjárási események.
A hatások és tovagyűrűző következmények sokrétűek. Átfogó, rendszerszintű megoldásokra van szüksége ahhoz, hogy Budapest a következő évtizedekben is egészségesen, a klímaváltozást mérsékelve és megélve, nem pedig elszenvedve tudjon működni. Most kell cselekedni, most kell felkészülni és most kell változtatni. Okosabb és zöldebb város kell, zöldhálózati és passzív árnyékolási stratégiával, közlekedési vízióval és olyan városvezetéssel aki érti és vallja ennek a fontosságát, valamint mer is lépni ezügyben. A Momentum ilyen programot kínál és ilyen jelöltet állít Kerpel-Fronius Gábor személyében, mert mi 20, 30 és 50 év múlva is itt akarunk élni. Ehhez pedig az kell, hogy most vegyük vissza Budapestet!
Momentum szakpolitika
