A klímaváltozás ténye nem volt mindig annyira egyértelmű, mint a 2019-ben. A politikusok mellett a szakértők, és ezáltal a közvélemény is megosztott volt a kérdésben, hogy tényleg emberi tevékenység hatására melegszik-e Földünk gyorsuló ütemben.
Korábban globális felmelegedésként, most már inkább klímaváltozásként szokás hivatkozni a jelenségre, nem véletlenül. A Föld átlaghőmérséklete növekszik, és a top 10 legmelegebb év a Földön mind az elmúlt 20 évben volt. A klímaváltozás fogalma mégis pontosabban írja le a körülöttünk zajló folyamatokat. Az iparosodást követően globális mértékben is jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt kezdett kibocsátani az emberiség, és ez nem ”csak” az átlaghőmérsékletet befolyásolja. Erről részletesen az IPCC által írt tanulmány összegzi a 1,5 fokos és 2°C-os globális hőmérséklet-emelkedéssel járó környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokat és kockázatokat, valamint az ehhez szükséges üvegházgáz-kibocsátás csökkentésének mértékét. Ahogy ez a videó összefoglalja: az emberi civilizáció fejlődésének alapját valójában egy stabil hőmérsékleti periódus (elmúlt 10.000 év) tette lehetővé. Így a jelenlegi klímaváltozásban való szerepünkkel az általunk ismert civilizációnk alapfeltételét szüntetjük épp meg.
Mostanra Magyarországon is szembetűnő a jelenség hatása: gyakoribbak lettek az aszályok, a felhőszakadások, amikor néhány óra alatt lezúdul több hónapnyi csapadékmennyiség, a hetekig tartó kánikulák, az egyik napról a másikra történő 10-15°C-os felmelegedés vagy lehűlés. Az utóbbi években egyre sűrűbben előforduló természeti katasztrófák és szélsőségesen kiugró klímaadatok kezdik rádöbbenteni a szakértőket és a politikusokat, hogy az emberiséget terheli felelősség az általa okozott környezetszennyezésért és ezáltal a klímaváltozásért.
Magyarországon a politika keveset foglalkozik ezzel a témával. Sajnálatos módon nagyon kevés az ezzel kapcsolatos tájékoztatás, a nyilvánosság elé tárt információ. Magyarország mind lakosságszámban, mind földterület méretében eltörpül az Egyesült Államokhoz, Indiához vagy Kínához képest, így a környezetvédelem kérdésében gyakran előkerül a “csepp a tengerben” érzés.
Mit tud tenni Magyarország önmagában a klímaváltozás ellen?
Fektethetnénk megújuló energiákba. Támogathatnánk az elektromos autók elterjedését (amik a megújuló energiát hasznosíthatják), a kötelező lakossági szelektív hulladékgyűjtést (és nem megszüntetni azt), továbbá betilthatjuk az egyszer használható műanyageszközöket. Mindemellett pedig jelentős támogatásokat kellene irányítani olyan kutatásokra és fejlesztésekre, melyek olyan területeket (pl. hulladékkezelés, vízvédelem) céloznak, amelyekre innovatív technológiákat lehet kifejleszteni. Ezzel egyúttal a “csepp a tengerben” sztereotípiával szemben is fel lehet lépni, hisz alkalmazható technológiai megoldásokat ki lehet terjeszteni más régiókra, országokra is.
Mit tenne a Momentum egy fenntartható országért?
A fenntartható technológiák ösztönzésével Magyarország gazdasági fejlődését támogatjuk: lehetőséget teremtünk arra, hogy további beruházásokat és tudást hozzunk az országba. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a lakossági párbeszédre, hogy mindenki magáénak érezze a fenntarthatóság és a környezetvédelem céljait. Élhető, tiszta és egészséges környezetet teremtünk hazánkban.
Visszafogjuk az emberi tevékenységből eredő káros anyagok kibocsátását, mert számunkra a klímaváltozás nem bal- vagy jobboldali kérdés, hanem az egész emberiség jövőjét érintő kihívás. Közös felelősségünk tudatában hosszú távon gondolkodunk, mert mostani döntéseink unokáinkat is érinteni fogják. Bővebben a programunkban olvashattok mindezekről.
A tudomány jelenlegi álláspontja szerint 2030-ig van lehetőségünk gyors és nagymértékű változások árán elfogadható szinten tartani a felmelegedést. Ha ez nem sikerül, visszafordíthatatlanná válik a folyamat, és az évszázad végére tragikus következményei lesznek az emberiségre és környezetére nézve. Persze, első olvasatra nem tűnik igazán drasztikusnak mindez, de elég példának venni azt, hogy pár évtizeden belül egy csésze kávét sem fogunk tudni elfogyasztani élvezettel.
Becslések szerint 2050-re 200 millió ember lesz kénytelen elhagyni otthonát, mert az lakhatatlanná válik a klímaváltozás következtében. Valószínűleg nem a déli határon felhúzott kerítés fogja megállítani sem a népvándorlást, sem a klímaváltozást. A nemzetállamokban gondolkodó populisták gyakran hivatkoznak a nemzeti szuverenitására. Arra, hogy az általuk elképzelt Európai Unió nemzetállamok szövetsége, és nem több. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy nemzetállami szinten nem fogjuk tudni kezelni a következő évtizedek globális kihívásait, csak a különböző országok szoros együttműködésével akadályozható meg a népvándorlást is előidéző klímakatasztrófa.
A nemzetközi szervezetek próbálják klímaegyezmények által globálisan kezelni a kihívást, azonban a nagy szennyező országok rendszerint kihúzzák magukat ezek alól. Például Trump rögtön a megválasztása után bejelentette, az USA kilép a Párizsi klímaegyezményből. Erről akkor külön blogbejegyzésben írtunk: Az idő kerekét még Trump sem tudja visszafordítani – 5 pontban a párizsi klímaegyezmény felrúgásáról.
A populisták rendszerint arra hivatkoznak, hogy az országuk szabályait nem befolyásolhatja egy nemzetközi szervezet, mert így sérül a nemzeti szuverenitás. De lesz-e értelme szuverenitásról beszélni, ha az évszázad közepén az országuk is élhetetlen lesz, amennyiben a bolygó egésze felmelegszik?
A frissen megválasztott populista brazil elnök, Jair Bolsonaro beiktatásán Orbán Viktor személyesen is részt vett. Bolsonaro pár órával a hivatalba lépése után már neki is ment az esőerdőknek. A programjában szerepel, hogy duzzasztógátakat hozna létre az Amazonaszon, valamint utakat építene az esőerdőben, utat nyitva a legális és illegális fakivágásoknak. Ezektől a brazil gazdaság élénkítését reméli, ugyanakkor a Föld légkörében található oxigén ötödét, és évente két milliárd tonna szén-dioxid megkötését köszönhetjük az Amazonas-medence esőerdejének. Az Amazonas esőerdő kiirtása tehát nem csak Brazíliában éreztetné hatását, hanem globálisan is. A szén-dioxid nem ismeri a nemzetállami határokat.
A klímaváltozás megakadályozása hosszú távú cél, míg a gazdasági érdekek rövidtávon éreztetik hatásukat a politikai vezetők népszerűségén, elég Macronra és a sárgamellényes lázadókra gondolni. A sárgamellényes tüntetések pont azért törtek ki, mert a francia kormány meg akarta emelni a dízel üzemanyag környezetvédelmi adóját.
Kétségtelen, hogy rövidtávon áldozatot kell hoznunk azért, hogy hosszú távon elkerüljük a klímakatasztrófát, de vajon hogyan?
A Momentumnak van kidolgozott ötlete arra, hogy hogyan lehetne úgy bevezetni környezetvédelmi adókat, hogy ez a kisebb keresetű, vidéki lakosságot kevésbé terhelje. Csökkentenénk az egész országra egységes jövedéki adót, és bevezetnénk a kilométer-alapú útdíjat, ami vidéken alacsonyabb. A részleteket leírtuk a programunkban.
Olyan politikusokra van szükség, akik a pillanatnyi könnyű hatalomszerzés helyett képesek felelősen gondolkodni országuk, kontinensük vagy akár bolygónk jövőjéről. Olyan politikusokra van szükség, akik nem csak nemzetállamokban képesek gondolkodni, hanem hajlandóak tenni azért, hogy az évszázad végére is békés, jóléti ország maradjon az őket követő generációkra.
Borítókép: Átlagos hőmérséklet-változás – nézd meg a teljes idővonalat ide kattintva. Forrás: xkcd.com
