A történelmi példák arra figyelmeztetnek, hogy a Közép-európai Egyetem elüldözése hosszú távú, akár végleges károkat okozhat a magyar társadalomtudományos szférának. Amennyiben a kormány kitart e terve mellett Magyarország nemzetközi tudományos jelentőségét kockáztatja. Szűcs Ferenc közgazdász kutató írása.
December 1-ig kell kikényszerítenünk nekünk, tudásszerető magyaroknak, hogy Orbán Viktor aláírja azt a szerződést, ami garantálja a CEU budapesti működését. Találkozzunk féltávon, november 16-án, pénteken, az Egyetem téren.
A történetet ismerjük. Tavaly tavasszal a Magyar Kormány olyan törvényjavaslattal állt elő, ami a külföldi alapítású egyetemek szabályozásának köntösébe bújtatva a CEU működését kívánta ellehetetleníteni. Az intézményt, ami rengeteg mutató szerint Magyarország legmagasabb színvonalú társadalomtudományos műhelye. A támadás okát próbálták technikai indokok mögé rejteni, egy olyan új helyzetet teremtve, ami után a CEU a törvényi előírásoknak nem felel meg.
Végül Lázár János egy kormányinfón elismerte: a valódi ok Soros György személye, aki az egyetem egyik alapítója, és egy jó ideje a miniszterelnök és a kormányzati propaganda démozicációjának tárgya. Végül a CEU megfelelt az új követelményeknek is: elindított egy képzést New Yorkban, ennek ellenére Orbán Viktor nem hajlandó a szerződést aláírni.
A tény, hogy a kormány elüldöz egy egyetemet, mert annak alapítója ideológiailag szemben áll vele, netán szeretne megszabadulni egy anyagilag és intellektuálisan is független intézménytől, amelynek oktatói és diákjai alkalomadtán kritikát fogalmazhatnak meg vele szemben, már önmagában is felháborodásra ad okot.
És felveti a kérdést, hogy ki lesz a következő.
De még ha az akadémiai szféra szabadsága miatt érzett félelmeinket félre is tesszük (amit egyáltalán nem teszünk), érdemes elgondolkodni azon, mekkora kárt okoz egy ilyen kiemelkedő intézmény felszámolása az egész országnak.
Reménykedhet-e a kormány abban, hogy a potenciális politikai kritikák kiiktatásának költsége ideiglenes lesz, és a CEU eltűnése okozta űrből kiváló új és a kormányhoz ideológiailag közelebb álló kutató helyek emelkednek ki?
A történelmi példák nem sok jóval kecsegtetnek.
Fabian Waldinger a London School of Economics kutatója megvizsgálta, miként hatott hosszú távon a német egyetemekre a zsidó származású kutatók elűzése a 30-as években. Hiába bízott a nemzetiszocialista vezetés abban, hogy a kutatók elűzése okozta űr csak időleges gondot okoz az egyetemeknek, a negatív hatás legalább 50 évig érezhető volt. Ezt az eredményt mutatja a következő ábra, amely a professzorok elbocsátásának a publikációk számára gyakorolt hatását mutatja.
A professzorok 10%-ának elbocsátásának hatása: a függőleges tengelyen a publikaciók számának átlagos változasa láthato, 10%-os elbocsatasra normálva több egyetem adataibol az egyeb változók hatásának kiszűrése után. (A folytonos vonal a legvaloszinűbb eredményt, a szaggatott vonalak a 95%-os konfidenciaintervallumot mutatják.)
Az ábrán látszik, hogy a nácik 1933-as hatalomra kerülését követően az egyetemek, ahol a professzorok 10%-át elbocsátották jelentősen (0.2-0.3 szórás-egységgel) kevesebbet publikáltak, mint azok ahol (zsidó kutatók híján) nem voltak elbocsátások. Ráadásul a hatás rendkívül tartósnak bizonyult, a kutatóit elvesztő helyek még 1980-ban is lényegében ugyanannyira le voltak maradva.
Mindez nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy Németország a 30-as éveket követően egyszer és mindenkorra elvesztette vezető pozícióját a természettudományok terén.
De nem kell ilyen messze mennünk az időben, hogy lássuk, egy egyetem elvesztésének milyen hatásai lehetnek. A legközvetlenebb példát maga a CEU szolgáltatja, amelynek létrehozásakor két városban voltak kampuszai, Budapesten és Prágában. A közgazdaságtudományi tanszék például Prágában kapott helyet. A cseh kormánnyal való vitákat követően azonban az egyetem feladta prágai kampuszát, és áthozta a teljes működését Budapestre. Ma az egyetem közgazdaságtudományi tanszéke benne van a világ közgazdasági tanszékeinek legjobb 25%-ában, míg Prágában azóta sincs olyan intézmény, ami ezt megközelítené.
A kormány jóvoltából Budapest most hasonló pürrhoszi győzelemre készül.
Szűcs Ferenc
