A kínai hitel aránytalanul kockázatos, drága és átláthatatlan

Szerző: | 2021 jún 10. | Blog

Magyarország hatalmas hiteleket vesz fel Kínától, melyek évtizedekre eladósítják az országot. Ez kockázatosabbá teszi az ország finanszírozását, aránytalanul drága, és geopolitikai veszélybe sodorja hazánkat, amit minél hamarabb meg kell akadályoznunk.

Két mammuthitel szükségtelen beruházásokra

A magyar vasúttörténet eddigi legdrágább beruházása lesz a Budapest-Belgrád vasút magyarországi szakasza, mely közel 700 milliárd forintba fog kerülni, és Szíjjártó Péter arra utalt, hogy költségekkel együtt 750 milliárd forint kínai hitelt tervez a kormány felvenni rá. A projektet kínai kivitelezők és Mészáros Lőrinc építik. A másik a kétes hírű Fudan egyetem budapesti kampusza 580 milliárdért, amiből 450 milliárdot szintén kínai hitelből finanszírozunk, és szintén a kínaiak fogják megépíteni, ráadásul részben a magyar diákok lakhatását javítani célzó Diákváros helyén. A hitel részletei még nem dőltek el, de 10-15 éves futamidejű 1,9%-os euróhitelt emlegetnek, ehhez képest Magyarország tavaly negyedannyiért, fél százalékon finanszírozta magát euróban 10 évre államkötvénnyel, , ráadásul a kormány az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének is csak a 43%-át hívja le, pedig azt még kedvezőbb kamatra és igen hosszú törlesztési időre vehette volna fel. Ha az uniós pénz nem kell, akkor miért megyünk bele egy ilyen előnytelen adósságba?

Más országok már megjárták

A kínai hitelek kétféle módon is strukturális adósságcsapdát generálnak. Egyfelől kockázatossá teszik az országot más hitelezők számára, aminek így még több kínai hitelt kell felvennie, mert más nem szívesen száll be egy átláthatatlan adósságstruktúrába. Mindez rendszeresen annak ellenére történik, hogy eredetileg ezekhez a forrásokhoz az ország hozzáfért. Másfelől az átláthatatlanság miatti kockázat mellett a pekingi vezetés úgy is ösztönzi az adósságcsapda kialakulását, hogy kétes megtérülésű beruházásokat is hajlandó megfinanszírozni, hogy utána profitáljon a túlzott eladósodásból. Laosszal épp ez történt: adósságcsapdájának oka egy megalomán gyorsvasút, mely miatt közel fizetésképtelen lett és már csak Kína hitelez nekik. Ennek borsos ára van: vízierőművek 25 éves koncessziója, azaz a nemzeti vagyon kiárusítása.

Kína a túlzott hitelezésekkel olyan fontos nyersanyagokra és stratégiai fontosságú eszközökre is rátette a kezét, mint Sri Lanka kikötője, amit közel egy évszázadra kisajátított, pakisztáni szénbányák és olajvezetékek és egy tádzsik aranybánya, csak hogy párat említsünk.

Hatékony zsarolási eszköz a kínai beruházások dominó-szerű bedöntése, összekapcsolása. Kína gyakran fenyeget azzal, hogy felmondja az országnak adott mindegyik hitelét, amit közel lehetetlen azonnal törleszteni, ezért az országok nem tudják egyenként kezelni őket. Argentínában fel akartak mondani két, 4,7 milliárd dolláros duzzasztógát-projektet, de erre a Kínai Fejlesztési Bank a gáthitel felmondásával együtt korábban visszafizettette volna egy másik, 2 milliárd dolláros vasúti beruházás kölcsönét is. Hiába volt környezetromboló a duzzasztógát, nem lehetett megállítani.

A kínai beruházók és a szintén kínai alvállalkozóik által épített méregdrága beruházások az adósságcsapda másik okai. Montenegró szupersztrádája a világ egyik legdrágább útépítése, melyet szintén a kínaiak építenek, szintén környezetszennyező módon. A hitel hatalmas, Montenegró az EU-hoz fordult segítségért, mert ha nem fizetnek, Kína a legfontosabb kikötőjükhöz juthat. Kell ez nekünk?

A kínai hitelek drágák, átláthatatlanok

Egy 24 ország 100 kínai hitelszerződését áttekintő amerikai tanulmány szerint a két hitelező a Kínai Fejlesztési Bank és a Kínai Eximbank, és a szerződési feltételek a szerződő felektől függetlenül nagyon hasonlítanak egymásra, így a várhatóan titkosított magyar szerződések is hasonlóak lesznek. Magyarul a G7 írt erről egy remek cikket.

  1. Az átlagnál szigorúbb titoktartást írnak elő, ami más hitelezők elől eltitkolja a pontos adóssághelyzetet. Ez növeli a kockázatokat, és csökkenti a kormány elszámoltathatóságát.
  2. Kemény kondíciók és szűk újratárgyalási lehetőség
  3. Sokszor szólnak bele külkapcsolatokba például olyan furcsaságokkal, mint az egyoldalú felmondás, ha a hitelfelvevő „a Kínai Népköztársaság bármely entitására” nézve káros lépéseket tesz.
  4. Drágábbak, azaz jobban hasonlítanak a kereskedelmi banki hitelekre, mint a nemzetközi intézmények és más államok által nyújtott, jellemzően a piacinál jobb kondíciókat ajánló hivatalos kölcsönökre. Sokszor kívülről nem egyértelmű, hogy miért ilyen hiteleket vesznek fel az országok, mikor sokkal jobb feltételekkel juthatnak forráshoz a piacról.

Kína a hitelekkel érvényesíti geopolitikai törekvéseit, ami a szuverenitás halála

Feltűnő, hogy az érdekkörbe vont országok mennyire alárendelik külpolitikájukat Kínának, és elnézőek a pekingi nyomulással szemben, együtt szavaznak velük az ENSZ-ben, támogatják őket az EU-ban. Dzsibuti még egy kínai katonai bázist is beengedett az országba, mert adósságának 77%-a Kínából jön. Kiemelendő régiós társunk, Montenegró segélykiáltása az adósságcsapdából az EU felé, ahol szó szerint kiemelik a túlzott kínai befolyást, és ezért kérnek segítséget a refinanszírozásban.

A kínai hitel pénzügyileg előnytelen, kockázatos és átláthatatlan, a beruházások pedig nem a magyar emberek érdekeit szolgálják. Kínai hiteleket általában kiszolgáltatott, fejlődő országok vesznek fel. Magyarország egy fejlett gazdaság, és helye Európában van, ne hagyjuk, hogy a Fidesz kiszolgáltassa az országot a pekingi vezetésnek!

TÁ, Augusztin Anna, Kiss Attila

Ajánló

Go, FGYA, go!

Go, FGYA, go!

Amikor a miniszterelnök-előválasztás során favoritot választunk, sok szempontot lehet figyelembe...

bővebben
X