Kásler Miklós minisztert a koronavírus-válság kitörése óta dugdossák a kamerák elől. Alkalmatlansága nyilvánvaló, ugyanakkor míg őt leváltani nem sikerült, addig ő leváltott olyan kórházi vezetőket, akikre most lenne a leginkább szükség. A Fidesz politikai valóságot, és hozzá ellenségképeket épít, miközben a válságot az emberek a saját bőrükön érzik, közvetlenül. Hermann György publicisztikája.
Kásler Miklós Emmi-miniszter április 7-én elrendelte 36 ezer kórházi férőhely felszabadítását országszerte a koronavírusos betegek számára. A döntés alapján minden kórháznak 8 napja volt a férőhelyei 60 százalékának kiürítésére. Ennek a döntésnek a Magyar Orvosi Kamara szerint rengeteg láthatatlan áldozata lesz. A kritika mellett április 9-én arra is tettek javaslatokat, hogy a helyzeten hogyan lehetne érdemben javítani.
Ezután érkezett három hír:
- 2020. 04. 10. Péntek: azzal keresték fel a Jahn Ferenc kórház krónikus belgyógyászati osztályán fekvő betegek hozzátartozóit, hogy keddig vigyék haza jellemzően idős, súlyos állapotban lévő rokonaikat.
- 2020. 04. 11. Szombat: Kásler Miklós adminisztratív hibára hivatkozva váratlanul menesztette a székesfehérvári Szent György kórház igazgatóját. A döntésről a városvezetést Kásler nem tájékoztatta.
- 2020. 03. 12. Vasárnap: Kásler az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet vezetőjét, Cserháti Pétert is leváltotta, mert az nem teljesítette az Operatív Törzs utasításait. hogy szabadítson fel az intézetben 200 ágyat.
A Jahn Ferenc kórházból olyan belgyógyászati problémákkal küzdő embereket küldenek haza, akik folyamatos ápolásra szorulnak, az OORI-ből pedig hiába távoztak már márciusban a gyógyulófélben lévő amputáltak, Káslernek ez sem volt elég. Az persze nem derül ki, hogy kiket engedne haza egy olyan intézetből, ahol agy- és gerincvelősérültek, sztrókosok, komoly mozgásszervi problémákkal rendelkezők, pszichiátriai betegek és súlyos központi idegrendszeri sérülésekkel rendelkezők fekszenek.
Ne legyenek kétségeink, hogy érkezni fognak még hasonló hírek. A Fidesz szokásához híven nagyban játszik, narratívájuk és üzenetük két végtelenül egyszerű mondatban foglalható össze:
- Mi a vírus ellen harcolunk.
- Aki nem velünk van, az víruspárti.
Hogy mennyire így gondolkodnak, megtapasztaltuk az elmúlt hónap kommunikációjában számtalanszor. A felhatalmazási törvénynek csúfolt, korlátlan időre rendeleti kormányzást bevezető döntés kapcsán is azt próbálták sulykolni mindenkinek a fejébe: ha az ellenzék nem szavazza meg, akkor azzal akadályozza a védekezést. A parlamenti ellenzék természetesen mindent megszavazott előtte is, ami valóban a válságkezeléshez kellett, az időkorlát elleni hatalom ellen viszont szokatlan módon még egy egyébként kormánypárti publicista is szót emelt az Indexen.
Amikor az önkormányzatok – ahol még a szokásosnál is jóval intenzívebb munka folyik, miközben egy csomó bevételtől esnek el –, felemelték a szavukat a további elvonások ellen, akkor is az volt a szöveg, hogy mindenkinek áldozatot kell hoznia (persze a presztízsberuházások és a fideszes érdekkör ez alól kivétel maradt). Egyedül azt a javaslatot vonták vissza, amiben a polgármesterek feje fölé védelmi bizottságokat neveztek volna ki, de biztosak lehetünk benne, hogy ez sem az önkormányzatok ellenállásán bukott meg. Azért közben ugyanennek a törvénytervezetnek a többi passzusát mégiscsak elfogadták.
És ezzel próbálkoztak meg akkor is, amikor a fővárosi idősotthonokban a saját mulasztásukból kialakult helyzetet megpróbálták a felelőtlen és szakmaiatlan döntésekkel – hogy lényegében megtiltották a budapesti és pesti megyei kórházakban a tesztelést – szemben tenni próbáló fővárosi vezetés hibájának beállítani.
Ehhez az üzenethez azonban társul valami: győzni kell. Meg kell nyerni a harcot a vírus ellen, az azt követő gazdasági válság ellen.
Vagyis pontosabban: el kell hitetni az emberekkel a győzelmet.
Nem véletlenül próbálták az idősotthonokban történt megbetegedésekkel kapcsolatos felelősséget rátolni a fővárosra, ilyen súlyos hibákat egyszerűen nem engedhetnek meg maguknak. Csak azzal nem számoltak, hogy a budapesti vezetés felveszi a kesztyűt, és nyilvánosságra hozza azokat a dokumentumokat, amik Kásleré mellett Müller Cecília tisztifőorvos és Sára Botond kormánymegbízott felelősségéről is tanúskodnak. Ahogy kommunikációs fogás az igen sajátságos adatközlés is, a „13. havi nyugdíj” (négy évre elosztva, 2021 februárjától), a fake news-ozás a nagyságrendekkel több tesztelés követelése kapcsán (ami amúgy a német és a cseh példa alapján tényleg az egyik legfontosabb tényezőnek látszik).
A Fidesz imádja a válsághelyzeteket, tobzódik bennük, ekkor vannak igazán elemükben, mert ilyenkor a demokratikus vezetés látszatát sem kell mutatni. Ezért sok szempontból kapóra is jött nekik a járvány. Csakhogy.
Csakhogy most az a helyzet, hogy nem elég a médiában nyerni. Most nem működik az a narratíva, hogy az általunk felépített vagy mesterségesen felnagyított válsághelyzettel szemben nyerünk, nem elég hirdetésekkel telerakni az országot, nem elég hangzatos kijelentéseket tenni arról, hogy éppen Brüsszel vagy Soros, esetleg a migránsok, nem elég drámai kommentárokkal vágóképeket mutatni, amiken átírják a helyszínt és a dátumot.
Most az emberek a saját bőrükön érzik a helyzetet, közvetlenül.
Már a karantén is óriási teher, megtapasztalták, hogy a hazai oktatási rendszer, a közigazgatás mennyire nincs felkészülve a digitális átállásra, hogy mindaz az eredmény, ami ezen a téren megvalósult, mennyire nem a központi irányítás, hanem a helyi iskolák, tanárok, a tankönyvkiadók, a céges felajánlások eredménye. De már ebből is sokan kiszorulnak. Hogy mennyire nincs felkészülve az oktatásirányítás arra, hogyan szervezze meg a jelen helyzetben az érettségit és a felvételit. Hogy mennyire nincs még csak megoldási ötlet sem a kormány környékén arra, hogy mit nyújthatnak azoknak, akiknek nincs hitelük, nem nyugdíjasok, de munkájuk nincs jelenleg, akár, mert eddig sem volt, akár mert elveszítették.
Most tényleg emberéletekről van szó. Sok tízezer, százezer, millió életről, nem csak azokról, akik megbetegedtek vagy meg fognak betegedni, nem csak azokról, akiknek már nincs munkájuk, vagy el fogják veszíteni. A járvány és a gazdasági válság nem válogat. Mindenkinek lesz a családjában olyan veszteség, ami közvetlenül a mostani helyzethez kapcsolható, és őket csak ez fogja érdekelni, amiben nagyon komoly szerepe lesz a lezüllesztett egészségügynek és a rossz gazdasági berendezkedésnek. Orbánék ezzel teljesen tisztában vannak, ezért egyetlen narratíva van, a harc a koronavírus ellen.
Más betegség nem is létezik, akkor meg miért foglalja a kórházi ágyat?
Hermann György