A jogállamot nem lehet home office-ba küldeni. Sőt, pont a különleges jogrend alkalmazásakor kiemelten fontos, hogy a jogállami garanciák ne sikkadjanak el. Ebben a rövid összefoglalóban ezzel a szemmel véleményezzük a felhatalmazási törvényjavaslatot.
Ahogy már a veszélyhelyzet kihirdetésekor is egyértelművé vált, a kizárólag a Fidesz képviselői által készített és megszavazott Alaptörvény ezen intézménye hiányosnak bizonyult. Álláspontunk szerint tehát mindenképp kívánatos a veszélyhelyzet intézményének konkretizálása, a felelősségi körök pontos tisztázása az Alaptörvényben külön nem nevesített járványhelyzetre különös tekintettel.
A koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat ugyanakkor több szempontból is javításra szorul. Alább a koncepcionális kérdéseket érintő konkrét javaslatainkat szedjük sorba. Három átfogó változtatásra van szükség:
- Meg kell határozni a törvényjavaslat viszonyát az Alaptörvényhez,
- Pontos határidőt kell meghatározni a rendeleti kormányzásra,
- Garanciális szabályra van szükség.
Meg kell határozni a törvényjavaslat viszonyát az Alaptörvényhez
A 2. §-ban a szöveg bonyolultan határozza meg a törvény viszonyát az Alaptörvényben szereplő felhatalmazáshoz. Ez a szövegezés egy kiskaput gyárt, amin keresztül kiveszi a veszélyhelyzetet az alkotmányos garanciák közül, és az alkotmányos felhatalmazást teljes egészében átemeli a törvényen keresztül a kormány jogkörébe.
A mostani szabályozási javaslattal ellentétben, amelyben a 2. § (1) bekezdése – túllépve az Alaptörvényben rögzített sarkalatos törvényi korlátozáson – mindenfajta intézkedésre feljogosítja a kormányt, a jogállami garanciáknak megfelelő szabályozás az lenne, ha explicit módon rögzítve lenne, hogy a rendelkezés kizárólag a törvényben meghatározott intézkedések körére vonatkozik.
A szabályozott intézkedések körének pontosabb megállapítására van szükség. Szintén a 2. §-ban érdemes tételesen felsorolni a tiltott tárgyköröket (amelyekben nem dönthet a kormány a veszélyhelyzetben sem), ezeknek legalább a következőket kell tartalmaznia:
- az Alaptörvény módosítására irányuló kérdés;
- az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalma;
- nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség;
- az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdések;
- az Országgyűlés feloszlása;
- képviselő-testület feloszlatása.
A 2. § (2) bekezdésében a „káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja” részt érdemes konkretizálni, tekintettel arra, hogy a járványnak szerteágazó és hosszantartó káros hatásai lesznek, a törvénynek pedig nem lehet célja, hogy a járványhelyzet utáni, évekig elnyúló negatív gazdasági hatások enyhítésére a kormány kizárólagos hatáskörben hozhasson döntéseket.
Pontos határidőt kell meghatározni a rendeleti kormányzásra
A törvényjavaslat abból az alapfeltevésből indul ki, hogy az Országgyűlés szünetelhet, sőt szünetelni fog, ezért a törvény 3. §-ában felhatalmazza a kormányt, hogy az a veszélyhelyzet megszűnéséig diszkrecionális jogkörében meghosszabbítsa a veszélyhelyzet alatt hozott Kormányrendeletek hatályát.
Jelen tudásunk szerint nem valószínű, hogy az Országgyűlés működése megbénulna. A koronavírus súlyos kór, ugyanakkor a megbetegedések mintegy 4%-ában okoz csak súlyos vagy kritikus egészségügyi helyzetet. Így az Országgyűlés, még ha minden tagja el is kapná a megbetegedést, ami lényegében kizárt, működőképes maradna. Hiszen az Alaptörvény értelmében a határozatképességhez a képviselők több mint felének jelenléte elég, azaz 100 munkaképes képviselő már tudja ezt biztosítani.
A jogállami garanciák biztosítása érdekében elengedhetetlen tehát, hogy az Országgyűlés határozott időre adja meg az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján a kormányrendeletek hatálya meghosszabbításának lehetőségét. E határidőt szerintünk 30 napban indokolt meghatározni. Fontosnak tartjuk a határozott időintervallum megjelölését, tekintettel arra, hogy bízunk benne, hogy a járványveszély viszonylag hamar elmúlik. Egy végtelenített, a jelenlegi javaslat szerinti ex lex helyzet pont a pánikhangulatot erősítené, amit a kormánynak is el kell kerülnie.
Álláspontunk szerint kiemelten fontos az Országgyűlés működésének fenntartása. Az elmúlt hónapok nemzetközi tapasztalatai alapján valószínűtlen, hogy a képviselők jelentős része egészségi állapota miatt ne tudná ellátni feladatát. Az viszont reális, hogy egészségügyi szempontból nem lesz ajánlott egy parlamenti patkóban szorosan egymás mellett ülve tárgyalni. Javasoljuk ezért, hogy az Országgyűlési törvény és a Házszabály megfelelő módosításával a Parlament videókonferencia jelleggel ülésezzen. Home office az Ország Házának – miért pont a képviselőink lennének kivételek? Ennek pontos garanciáit is ki kell dolgozni, különös tekintettel az ülések nyilvánosságára, rögzítésére, a szavazások lebonyolítsának rendjére.
Garanciális szabályra van szükség
Az 5. §-ban javasoljuk egy olyan garanciális szabály létrehozását, mely szerint országgyűlési és európai parlamenti képviselő egyedül, vagy parlamenti frakció az Alkotmánybíróság előtt megtámadhassa a veszélyhelyzeti kormányrendeleteket. Az elbírálásra az Alkotmánybíróságnak minél rövidebb határidőt kell szabni (hasonló rendelkezés található a Választási eljárásról szóló törvényben).
A 10. §-ban a Büntető Törvénykönyv 337. §-ának módosításakor pont azt a hatalmi arroganciát véljük felfedezni, amelytől a törvényjavaslat jelenlegi formájában való elfogadása esetén tartunk. A “valótlan tény” mint szakkifejezés további burjánzása amúgy sem kívánatos, de a nyilvánosság korlátozása a különleges jogrend alkotmányos garanciáit súlyosan korlátozza.
***
Természetes, hogy egy ilyen súlyos járvány idején a kormány a nagyobb felelősséghez szabott nagyobb mozgástérrel dolgozik, azonban nem szabad megkockáztatni, hogy a veszély elmúltával az emberek esetleg ne kapják vissza azokat a szabadságjogokat, amelyek egy alkotmányos demokráciában megilletik őket. Ezért fontos, hogy a törvényjavaslatot csak a fenti módosításokkal fogadja el a parlament – reméljük, ennek a jelentőségét a kormánypárt és az ellenzék is megérti, és nem küldi karanténba a jogállamiságot!
A Momentum Jogállamiság munkacsoportja
