Újabb Duna-híd épül, ezúttal Kalocsa és Paks között. Ez nemcsak a két várost, de két megyét is összeköt, és egyben sok lehetőséget is megnyithat a térségben lakók számára. Ez, mint minden infrastrukturális fejlesztés, egy dicséretes dolog, de ugyanakkor költséges vállalkozás is. A híd, a főutak és körforgalmak megépítésére szánt eredetileg 31 milliárdos keret mára 92 milliárdosra hízott.
Ez már alapvetően megkérdőjelezi a projekt megtérülését, ahogy ezt a g7.hu is kifejti a cikkében. Tagadhatatlanul fontos az infrastruktúra fejlesztése az országban mindenhol. Fontos a különböző régiók összekötése egymással, hogy ezáltal gyorsabban eljuthassunk egy településről a másikba. Szintén fontos új gazdasági kapcsolatok kialakítása és új munkalehetőségek megteremtése. Számos régió küzd munkaerőhiánnyal és hatalmas munkanélküliséggel egyszerre, elvándorló fiatalokkal, családokkal, akik máshol próbálnak boldogulni az életben. Nem lehet az egyetlen megoldás ilyen esetben, hogy a fővárosba vagy külföldre költözzünk, az államnak meg kell teremtenie a lehetőségét annak, hogy ha szeretnénk, helyben is rendelkezésünkre álljon minden lehetőség, bárhol is lakjunk az országban.
Nem azt mondom, hogy le kellene állítani a projektet. Helyette felül kell vizsgálni, hogy valóban ez a projekt-e a legjobb társadalmi hasznosságú beruházás ma a térségben. Ha továbbra is indokolt a híd megépítése, akkor pedig elvárható, hogy 2021-ben ne az elszállt költségektől vagy az állami beruházásokat körülölelő korrupciótól legyen hírhedt egy efféle projekt. Mutassunk példát jövőbe mutató tervezésből, innovatív ötletekből, reálisan felállított és átlátható költségekből, illetve minőségi kivitelezésből.
Első körben vizsgáljuk felül, hogy valóban egy új híd segíti-e a térségben lakók életét és lehetőségeit a legjobban? Egy híd nem fog megoldani minden problémát egy régióban, és nem megoldás az elmúlt évtizedek fejlesztési hiányosságaira sem. Felmérték-e, hogy milyen alternatívákkal lehetne hatékonyan segíteni a térséget?
- Hogyan lehetne például a szomszédos hidakat jobban megközelíthetővé tenni? Az 51-es út Kalocsa-Dunaföldvár szakaszának gyorsforgalmi úttá fejlesztésével (30+ km), az 52-es út érintett dunaföldvári részének (10 km) fejlesztésével és rendes bekötésével az M6-osba, vagy akár az M8-assal való összekötésével (az még 10 km). És akkor teremtettünk egy másik fajta térségi kapcsolatot, mert szerintem a kalocsai hídon nem a Kalocsa-Paks irány fogja a forgalmat adni.
- A Kalocsa-Foktő-Uszód-Dunaszentbenedek-Géderlak útvonalon is szükség lenne útfejlesztésre.
- A meglévő kompösszeköttetést is biztosan volna hova fejleszteni, hiszen az elmúlt legalább 30 évben semmit nem változott a kompközlekedés.
Egy ilyen volumenű beruházásnál elengedhetetlen, hogy bevonjuk a lakosságot is a döntéshozatalba. 92 milliárd forintot nagy eséllyel hasznosabban is el lehetne költeni. Mérjük fel, mik a térség legnagyobb problémái és súlyozzuk őket. A térség úthálózata rendben van? A kórházak, iskolák, óvodák rendben vannak? A lehetséges alternatívák kidolgozása után a térségben élőket is meg kell kérdezni, be kell vonni őket és egyeztetni kell a kitűzött célokat, a beruházások időtartamát, költségeit, megtérülését. Egy helyi népszavazás kiírásával közösen kell döntést hoznunk arról, hogy hol kezdjük a problémák megoldását.
Ha mégis megépítjük a hidat, ezután vizsgáljuk felül a hídépítés költségvetését. Mitől lett ennyire drága a kivitelezés? Vannak ennek szakmai okai vagy valaki túlárazta ezt az állami megrendelést, a nagyobb haszon reményében? A kétszer egysávos Kalocsa-Paks híd megépítési költsége a közeli dunaújvárosi, kétszer kétsávos (azaz kétszer akkora) híd költségeivel vetekszik. A főutak költsége is ötszörösére nőtt a kezdeti költségekhez képest, pedig még el sem kezdték a munkálatokat. Mint minden állami megrendelésnél, itt is elengedhetetlen lenne az átlátható pályáztatás, az alapos esettanulmány és a folyamatos szakmai egyeztetés.
Másik fontos szempont a használhatóság. Egy összetett és költséges projekt esetén nem szabad úgy hidat tervezni, hogy csak az autósok és a teherforgalom tudják használni azt. A hídhoz kapcsolódó főutak vezessenek be a városokba, ne kilométerekkel kerüljék meg azokat. Építsenek kerékpársávot nemcsak a hídra, hanem az odavezető főutakra is. Vasúti összeköttetéssel lehetőség nyílna arra, hogy gyorsan, környezetbarát módon tudjunk közlekedni Kalocsa és Paks között, ennek lehetőségét is érdemes megvizsgálni.
Ha pedig a környezet is szóba került: tényleg szükséges fákat kivágni a híd és a főutak megépítéséhez? Amennyiben igen, elengedhetetlen minimalizálni és utólag kompenzálni a környezeti rombolást, különösen akkor, ha az természetvédelmi területen történik. Csak ehhez a projekthez 33 focipályányi fát vágnak ki a Tolnai Duna elnevezésű természetmegőrzési területen, amely a Kiskunsági, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik (2). Az elvett ártéri és egyéb erdőterület helyreállítása szinte lehetetlen vállalkozás, ahogy a fák pótlása is, hiszen 50-100 éves fákat nem lehet kiváltani, csak jóval nagyobb terület beültetésével. Milyen alternatívák állnak rendelkezésre a projekt kivitelezéséhez anélkül, hogy helyrehozhatatlan károkat okoznánk a természetben?
Mielőtt nekikezdenek az építkezésnek, fontos lenne ezeket a szempontokat is megfontolni és módosítani a terveket, amennyire csak lehet. Ezzel egy mindenki számára elérhető, modern és minél előbb megtérülő hidat kaphatunk végeredményként, melyre mindannyian büszkék lehetünk.
Bakai Ádám
Facebook
