A Momentum álláspontja szerint az országgyűlési választási rendszer reformja szükséges, mivel a jelenlegi rendszer aránytalan; a szavazási metódus egydimenziós választópolgárokat feltételez és nem engedi, hogy a választók másodlagos preferenciái érvényre jussanak; ellehetetleníti a pártok és egyéni jelöltek együttműködését, ezáltal elmélyítve a társadalmi törésvonalakat és ellehetetlenítve a párbeszédet. A reprezentativitás ellen hat továbbá, hogy a kerülethatárok manipulatív módon, politikai szempontok szerint lettek meghatározva.
A választási rendszernek egy konszenzusra épülő demokrácia létrejöttét kell elősegítenie. A rendszer kialakítása során törekedni kell a folytonosságra, az egyszerűségre, a politikusok és választók közötti távolság csökkentésére, a mérhetőségre és elemezhetőségre, valamint a biztonságra, azaz a visszaélések hatékony megelőzésére.
A Momentum egy vegyes rendszert javasol, ahol 129 képviselőt arányos listán, míg 70 képviselőt kétfordulós egyéni szavazással választanak meg. A győzteskompenzáció eltörlésével és a listás ág súlyának növelésével arányosabbá tesszük a rendszert, míg az egyéni ág biztosíthatja a képviselők és választópolgárok szorosabb kapcsolatát. A kétfordulós rendszer lehetővé teszi a másodlagos preferenciák érvényesülését. A kerülethatárokat a többi párt, valamint egy e célból felállított független testület segítségével, politikai érdekeket mellőzve módosítjuk. A vesztes töredékszavazatokat, az öt százalékos küszöböt, valamint a rendszer egyéb elemeit meghagyjuk. A határon túl élő választópolgárok számára is lehetővé tesszük az egyéni jelöltre való szavazást, így teljesül az egyenlő választójog követelménye.
A választási eljárással kapcsolatban megváltoztatjuk a levélben szavazás szabályait és annak lehetőségét kiterjesztjük a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, külföldön tartózkodó szavazópolgárokra is. Felülvizsgáljuk a választási jogorvoslatokat, hogy ne lehessen pusztán formai okokra, így akár elírásokra hivatkozva elutasítani azokat. Hatékony, az ügy érdemében segítséget nyújtó jogorvoslatokat vezetünk be.
A politikai reklámokra vonatkozó jelenlegi szabályozás indokolatlanul korlátozza a szólás- és sajtószabadságot, és csak a kormánypárt érdekeit szolgálja. A szabályozás nem átlátható, nem teszi kötelezővé a külön kampányszámla használatát, az ellenőrző Állami Számvevőszék nem rendelkezik egyértelmű felügyeleti, nyomon követési és szankcionálási jogkörrel. A harmadik fél (vagyis nem a pártok) kampánytevékenysége nem átlátható, emellett pedig az esélyegyenlőség sem biztosított, mivel a közhatalmi pozícióban lévő jelöltek visszaélnek a helyzetükkel.
A Momentum hatályon kívül helyezi az Alaptörvény kampányt korlátozó rendelkezését, átláthatóvá teszi a szabályozást, elkülönített kampányszámla használatát írja elő, időközi beszámolási kötelezettséget, valamint rövidebb határidőket vezet be. Megerősítjük az Állami Számvevőszéket, egyértelművé tesszük a hatásköreit. A jelenleg csak az egyéni jelöltekre vonatkozó, az állami kampánytámogatás felhasználásával összefüggő eredményességi küszöböt a pártokra is kiterjesztjük. Biztosítjuk a harmadik felek kampánytevékenységének átláthatóságát, magánszemélyektől érkező adományok tekintetében adományozási korlátot vezetünk be, a CÖF – CÖKA jelenség megszüntetésének érdekében olyan jogszabályokat dolgozunk ki a harmadik fél által a választási eljárás során folytatott kampánytevékenység nyomon követésére, amely nem lehetetleníti el a politikai szólásszabadság gyakorlását, de átláthatóvá teszi, hogy ki, kinek az érdekében és milyen forrásból folytat politikai kampányt.
Megtiltjuk a kormány közpénzen folytatott önpropagandáját, valamint, hogy önkormányzati forrásokat kampányra fordítsanak. Lehetővé tesszük, hogy fizetett politikai hirdetések ismét helyet kapjanak a sugárzott médiában. Az esélyegyenlőség feltételeinek érvényesülése mellett a kereskedelmi média számára is kötelezővé tesszük kampányidőszakban a versengő politikai programok bemutatását.
Megreformáljuk a köztársasági elnök intézményét és megválasztásának módját. Jelenleg a köztársasági elnöknek nincs közvetlen legitimációja, nem jelent valódi egyensúlyt és nem tudja hatékonyan kifejezni a nemzet egységét.
Ennek orvoslására egy kétfordulós, közvetlen választási metódust javaslunk, ahol az első fordulóban a szavazatok többségét szerző jelölt lesz megválasztva, ha pedig ilyen nincs, akkor a második fordulóba a két legtöbb szavazatot szerző jelölt jut tovább. Fontos elem, hogy a köztársasági elnök jogköreit csak kis mértékben növeljük, a rendszert nem mozdítjuk el (fél)prezidenciális irányba.
A teljes anyagot itt olvashatod el.
