Holnap Magyarországa Terv

Donáth Anna és a Momentum tervei
Magyarország jövőjéről

{

Elpazaroltuk az elmúlt 12 évet. A jövőre kellett volna felkészülnünk, de még a jelenből sem tudtuk kihozni, amit lehetett volna. Átvertek minket, illúziókkal és hazugságokkal etettek, a látszatjólét pedig lassan semmivé válik.

Foglalkoznunk kell a jövővel, mert nincs, aki megtenné ezt helyettünk. El kell végre kezdenünk beszélni arról, hogy milyen Magyarországot szeretnénk magunknak holnap és holnapután.

Szembe kell végre néznünk a Magyarország előtt álló legfontosabb kihívásokkal. De csak úgy van értelme, ha ezt őszintén tesszük: őszinték leszünk egymással, és őszinték saját magunkkal. Mert csak igazság révén teremthetünk tartós jólétet és biztonságos jövőt Magyarországon.

A magyar jövő előtt álló
3+1 legfontosabb kihívás

Three,Heavy,Industry,Engineers,Stand,In,Pipe,Manufacturing,Factory,,Use

1. EMBERKÖZPONTÚ GAZDASÁG

A munkaalapú gazdaság modellje megbukott. Mert hiába érte el, hogy munka van, ha a fizetés kevés. A magyar ember sokat dolgozik, de keveset keres.

Új, emberközpontú gazdaságra van szükség. Olyanra, hol az állam nem sajnálja a pénzt az emberek oktatására és egészségére. Olyanra, ami nem alacsony bérekkel és rossz munkakörülményekkel próbál versenyezni más nemzetekkel, hanem jól képzett munkavállalókkal és kiszámítható üzleti környezettel.

Mert a gazdaság célja nem a munka és nem az állam bevételeinek növelése, hanem az emberek életminőségének javítása. A Momentum által javasolt emberközpontú gazdaság ezt tudja nyújtani.

Részletek

Education,,Children,,Technology,,Science,And,People,Concept,-,Group,Of

2. ESÉLYteremtő oktatás

A kormány oktatási modellje a túlélésre épül. A lehető legkevesebb pénzt szánják rá, épp csak annyit, amennyi a rendszer túléléséhez szükséges. A résztvevők pedig – a gyermekek, a pedagógusok és a szülők – ugyancsak túlélni szeretnék az oktatással töltött éveket.

Pedig az oktatás valódi célja, hogy a jobb jövő és a társadalmi felemelkedés esélyét adja meg a gyermekeknek. Nem túlélni, hanem élni, fejlődni, alkotni kell megtanítani a jövő generációit. Aki ezt puszta túlélésért folytatott küzdelemmé silányította, a magyar jövő ellen követett el bűnt.

A Momentum az esélyteremtő oktatásban hisz, és valljuk, hogy erre semmilyen pénzt nem szabad sajnálni. Az oktatásba fektetett minden forint ugyanis sokszorosan megtérül mind az emberek életminőségében, mind a gazdaság erejében.

Részletek

Solar,Panels,And,Wind,Turbines,Generating,Electricity,Is,Solar,Energy

3. Klímabiztonság

A klímaváltozás most történik és velünk történik. Nem tudjuk tovább hárítani az utánunk következő generációkra a tennivalókat, ha túl akarjuk élni az előttünk álló évtizedeket.

A kormány súlyos lemaradást hozott össze az elmúlt bő egy évtizedben a klímasemlegesség és a változó klímához való alkalmazkodás útján. Nem tettek semmit a fosszilis energiahordozókról való leválásáért, az ország vízgazdálkodásának modernizálásáért, sem a közlekedés üvegházhatásainak csökkentéséért.

Emiatt rengeteg sürgős tennivaló halmozódott fel az energiatermelés és az energiafelhasználás korszerűsítése kapcsán. A Momentum célja Magyarország klímabiztonságának biztosítása, ehhez pedig azonnali lépésekre van szükség az elmaradt fejlesztések terén.

Részletek

+1. európai elköteleződés

Új világrend van kialakulóban. Az elmúlt 30 év egypólusú világrendje a múlté. A nemzetek újra tömbökbe tömörülnek, melyek közül egyértelműen kirajzolódnak a nyugati államok és szövetségeseik, valamint Kína és a befolyási övezete.

A kormány hintapolitikája megbukott, az Ukrajnában zajló orosz agresszióval a két szék között a pad alá került. Magyarországnak egyértelműen oldalt kell választania, és ez az oldal megkérdőjelezhetetlenül Európa és a Nyugat szövetségi rendszere.

A világos európai elköteleződés azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne, sőt: ne kellene kritizálnunk a Nyugat és az Európai Unió működését. Kötelességünk a többi, velünk egyenrangú nemzettel együtt azon dolgozni, hogy az EU a lehető legjobban működő, legversenyképesebb és legsikeresebb térsége legyen az új világrendnek. A Momentum ezt a prioritást fogalmazza meg Magyarország számára a változó világban.

Részletek

TOVÁBBI KIHÍVÁSOK
MAGYARORSZÁG ELŐTT

Young,Happy,Couple,Sitting,On,The,Floor,In,Their,New

Reményteli fiatalkor

Részletek

Newborn,Baby.,Little,Child,In,Medicine,Hospital.,Medical,Health,Care.

Egészséges hétköznapok

Részletek

Active,Seniors,Talking,As,Friends,On,A,Summer,Outing

Minőségi
időskor

Részletek

Mielőtt tovább olvasol…

Iratkozz fel Donáth Anna hírlevelére!

Donáth Anna a holnap Magyarországáért dolgozik. Kövesd a munkát, és mondd el te is a véleményed a hírlevelekben feltett kérdésekben és kérdőívekben!

1. EMBERKÖZPONTÚ GAZDASÁG

{

A régi, munkaalapú gazdaság eredményeit mindenki látja. A boltok polcain, az árcédulákon, a rezsiszámlán. A magyar ember sokat dolgozik, de keveset keres.

Új, emberközpontú gazdaságra van szükség. Olyanra, ahol nem az a cél, hogy sokat, hanem hogy eredménnyel dolgozzunk. És olyanra, ahol ezért a magyar ember európai fizetést kap.

Donáth Anna

{

A régi, munkaalapú gazdaság eredményeit mindenki látja. A boltok polcain, az árcédulákon, a rezsiszámlán. A magyar ember sokat dolgozik, de keveset keres.

Új, emberközpontú gazdaságra van szükség. Olyanra, ahol nem az a cél, hogy sokat, hanem hogy eredménnyel dolgozzunk. És olyanra, ahol ezért a magyar ember európai fizetést kap.

Donáth Anna

A KIHÍVÁS

Several,Earth,Moving,Equipment,At,New,Development,Site.,Earth,Moving

A munka sok, a fizetés kevés

Az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság két külső szerencsefaktor együttállásától függött. Nyugatról olcsó tőke, Keletről pedig olcsó energia érkezett az országba. Amint ez a kettő elapadt, lehullt a lepel a régi gazdaság működésképtelenségéről.

A kormány által hirdetett „munkaalapú gazdaság” eredménye, hogy munka ugyan van, csak az rossz minőségű és rosszul fizet. Az országba települő cégeket még mindig az alacsony bérek vonzzák. A magyar vállalkozások pedig többnyire nem versenyképesek Európában, és még kevesebbet tudnak fizetni.

Ezért a magyar ember sokat dolgozik és keveset keres. Bár nőtt az életszínvonal az elmúlt évtizedben, alig kerültünk közelebb Európához. A magyar átlagbérek a második legalacsonyabbak az EU-ban. Lemaradásunkat a gazdasági és megélhetési válság tette nyilvánvalóvá.

A munkaalapú régi gazdaság csődjét mindenki látja. A boltok polcain, az árcédulákon, a rezsiszámlán. Már a középosztály is a lecsúszástól fél, és azt számolgatja, mennyi marad a fizetéséből a nagybevásárlás után, miből megy nyaralni, vagy miből javítja ki az elromlott kazánt. A saját lakásra lassan már csak azoknak marad esélye, akik eladósítják magukat az állam felé, és megígérik, hogy egyszer majd három gyermeket vállalnak.

Eközben a magyar ember kétszer adózik. Egyszer, amikor az államnak fizet, de azért alig kap cserébe valamit. Ezért újra kifizeti ugyanazt a magánrendelőben, a magántanárokért és minden másért, amit az állam képtelen megadni.

A MEGOLDÁS

Munkaalapú helyett emberközpontú gazdaság

A munkaalapú régi gazdaság célja, hogy mindenki dolgozzon, lehetőleg sokat. A Momentum által javasolt új gazdaság célja az értékteremtés. Ne a munka léte, hanem annak eredménye és az emberek megbecsülése számítson. A kifizetett bérek, a Magyarországon elköltött profit és az új helyi befektetések.

Értéket pedig csak tudással tudunk teremteni. Olyan világot élünk, ahol ha tudás van, minden van. Jó munka, jó fizetés, jó élet, megbecsült emberek. Ahol viszont nincs tudás, ott csak kiszolgáltatottságot, alacsony fizetést és máról holnapra élést találunk.

Ezért munkaalapúról emberközpontúra kell átállítanunk a gazdaságunkat. Csak olyan vállalatok befektetéseit ösztönözzük, amelyek jól fizető munkahelyeket teremtenek, és nem az alacsony bérköltség miatt jönnek. A hazai vállalatokat is az emberek megbecsülésére kell ösztönözni. A cégek állami támogatását a kifizetett munkabérekhez, és ne a létrehozott munkahelyek számához kössük.

Az emberközpontú gazdaságot az állam pedig nem cégfelvásárlásokkal és „nemzeti tőkéseknek” nevezett strómanokkal, hanem magas színvonalú oktatással tudja megalapozni. Ki kell mondanunk az igazságot: a magyar oktatás, egészségügy, közlekedés és állami adminisztráció alacsony minősége már nemcsak az életszínvonalat, de a gazdaságot is visszafogja.

AMIT MÁSKÉPP KELL CSINÁLNUNK

Állami támogatás: munkahely helyett munkabérre

Ahhoz, hogy jól fizető munkahelyek jöjjenek létre Magyarországon, az államnak is ezt kell célzottan ösztönöznie. Nem folytathatjuk tovább az elmúlt évtized gyakorlatát, ami tízmilliókkal támogatott minden új munkahelyet Magyarországon, függetlenül attól, hogy az milyen fizetést adott és milyen munkakörülményeket teremtett.

Nincs szükség még több olyan cég betelepülésére, amelyik csak az olcsó bérekért jönne Magyarországra. Nincs szükség még több alacsony fizetésű állásra, miközben hatalmas a munkaerőhiány, és külföldi vendégmunkásokkal töltik fel a gyártósorokat.

Olyan vállalatok és olyan iparágak betelepülését kell állami eszközökkel ösztönözni, amelyek képesek és hajlandók megbecsülni, európai színvonalú termelést és szolgáltatást nyújtani, illetve ennek megfelelő fizetéseket adni és jó körülményeket biztosítani a munkatársaiknak. A közvetlen munkahelyteremtő támogatásokat nekik kell biztosítani.

Az új munkahelyek száma helyett a kifizetett munkabértömeghez és juttatásokhoz kell kötni az állami támogatásokat. Ezáltal nemcsak a közepes bérek csapdájából tud kitörni a magyar gazdaság, de az itt megtermelt profit is nagyobb arányban kerül idehaza felhasználásra.

Erősebb munkatörvények

Az elmúlt évtizedben tudatosan gyengítették a szakszervezeteket, és a rabszolgatörvénnyel végképp munkavállaló-ellenessé alakították a Munka Törvénykönyvét. Ezzel azokat a cégeket csábították az országba, akiket alacsony bérek és laza munkaügyi szabályok vonzanak.

A magyar munkavállalóknak egyedül a munkaerőhiány adott némi alkupozíciót. De a külföldi vendégmunkások tömeges alkalmazása, a vidéken élők alacsony mobilitása és a borzasztó közlekedési lehetőségek ezt is elvették.

Az új gazdaságnak nem bármilyen munkát, hanem jó munkát kell biztosítania az embereknek. A jó munka pedig nemcsak jó fizetést ad, hanem jó körülményeket is biztosít. Megbecsülést, biztonságot, a családi és a magánélet lehetőségét.

Egy jól működő állam feladata, hogy mindezeket törvényi szabályozással garantálja az állampolgárainak. Ezért erősebb munkatörvényekre van szükség, melyek azokat a cégeket vonzzák az országba, akik nem kihasználják, hanem megbecsülik munkatársaikat. Ezért azt gondoljuk, hogy a rabszolgatörvény néven elhíresült jogszabályt vissza kell vonni. A Munka Törvénykönyvét pedig a munkavállalókat ösztönző és számukra biztonságot nyújtó tartalommal kell feltölteni.

Igazságosabb adórendszer és adócsökkentés

A magyar adórendszer rendkívül igazságtalan: a legfelső 1% jóval kevésbé veszi ki a részét közteherviselésből, mint a középosztály, a legalacsonyabb jövedelműekre pedig aránytalanul nagy terhelés hárul. Az átlagbért keresők munkát terhelő adója Magyarországon kiemelkedően magas a fejlett országok többségéhez képest.

A vállalkozók adóterhelése hasonlóan igazságtalan. A kisvállalkozások ugyanolyan magas adót fizetnek a munkabérek után, mint a multinacionális nagyvállalatok. Miközben utóbbiak milliárdos munkahelyteremtési támogatásokat és egyedileg kialkudott adókedvezményeket kapnak az államtól, valamint nemzetközi ügyletekkel csökkentik az itthon befizetett adót.

Az adórendszer ráadásul minden ígéret ellenére még mindig feleslegesen bonyolult és kiszámíthatatlan. Magyarországon ma több mint 50 adónem van: a szektoriális különadók a tervezhetetlenséget, a kisadók pedig a felesleges adminisztrációt növelik.

Az emberek pedig nem bíznak abban, hogy befizetett adóforintjaikat az állam felelősen és jó célokra költi. Érthető a lakosság részéről, hogy nem kívánja finanszírozni se a Vodafone megvásárlását, se Tiborcz István kastélyait, de még Jennifer Lopez szereplését sem Mészáros Lőrincz esküvőjén, amikor a közoktatás és az egészségügyi rendszer romokban hever. Ráadásul úgy hever romokban, hogy a kormány évről-évre rekordmagas adóbevételekkel dicsekszik, és túlteljesíti a maga által betervezett adóbevételi célszámokat.

Ilyen alapokról indulva az adórendszer terén három fontos teendő van.

Az első, hogy az alacsony keresetűek jövedelemadó-terhelését csökkenteni kell annak érdekében, hogy ugyanakkora fizetéssel több pénzt kapjanak kézhez. Erre a néhány százmilliárd forint nagyságrendű adócsökkentésre más adó emelése nélkül is megvan a tér a költségvetésben.

A második teendő, hogy meg kell szüntetni azt az abszurd helyzetet, hogy az állam a multicégeket sokkal jobban támogatja, mint a hazai kis- és középvállalkozásokat. Az állam százmilliárdokat költ ezen óriáscégek infrastruktúrájának fejlesztésére, de ők aránytalanul keveset járulnak hozzá azokhoz a közszolgáltatásokhoz (oktatás, egészségügy, utak, közlekedés, energiatermelés), amiből ők is profitálnak. Csatlakozni kell a globális minimumadó egyezményéhez, hogy a 137 ország által elfogadott 15%-osra emeljük a multicégek társasági adóját. Egyedi adókedvezmények és alacsony bérek helyett pedig magasan képzett munkavállalókkal és átlátható üzleti viszonyokkal kell idecsábítani a jó munkát adó külföldi cégeket.

A harmadik teendő az adórendszer egyszerűsítése és kiszámíthatóbbá tétele. A kevesebb mint 5 milliárd forint adóbevételt hozó adókat meg kell szüntetni, mert ezek összességében több adminisztratív költséggel járnak az állam és a vállalkozások számára, mint amennyi hasznot hoznak.

A rendszerszintű korrupció megfékezése és az EU-s pénzekhez való hozzáférés önmagában elegendő mozgásteret biztosítana az érdemi adócsökkentésre, különösen a munkát terhelő adók és a kis- és középvállalkozások terhelése terén.

Infláció és a megélhetési válság kezelése

A kormány 12 éves elhibázott gazdaságpolitikája a válság első jeleire csődöt mondott. Az infláció már a háború előtt rekordokat döntött, a sorozatos rossz kormányzati intézkedések pedig csak olajat öntöttek a tűzre. Az áremelkedést meg kell fékezni, és garantálni, hogy annak mértéke hosszú távon is alacsony maradjon.

Ehhez abba kell hagyni az olyan átgondolatlan és szakmaiatlan intézkedéseket, mint az árstopok és hatósági árak. Ezek csak tovább növelik az inflációt, miközben hiányt okoznak a boltok polcain (vagy a benzinkutaknál). A választások előtti féktelen pénzosztás is nagymértékben hozzájárult a dráguláshoz. Az akkor kiosztott pénz nagy részét hamar befizették a családok az 50%-kal drágább élelmiszerekért, az állam pedig nyerészkedett a plusz ÁFÁn.

Ehelyett célzott állami segítségre van szükség azoknak, akiket a legjobban sújt az áremelkedés. Ez nemcsak kevesebb forrásból megoldható, de az inflációt sem fűti úgy, mint a korlátlan pénzosztás. Ilyen megoldások az alacsony jövedelműek rezsitámogatása, az állami szolgáltatások díjának csökkentése vagy az alacsony keresetűek adómentessége.

Meg kell szüntetni az élelmiszerboltokra kivetett extra adókat, amelyek közvetlenül hozzájárultak az élelmiszerek árának drasztikus, Európa-bajnok emelkedéséhez. A kormány a válság kezelésére nem szedhet be több pénzt az emberektől. Ehelyett jobb kormányzással kell előteremtenie a szükséges forrásokat: elsősorban a korrupció visszaszorításával és az EU-s támogatások megszerzésével.

Euróval az infláció ellen

A régi gazdaság egyik alappillére a szándékosan gyengített forint. Ami jó az ide települő cégeknek és az exportnak, de fokozatosan és észrevétlenül szegényíti el Magyarországot az Európai Unión belül.

A forint közel 60%-kal gyengült az euróhoz képest 2010 óta. Ez azt eredményezte, hogy a magyar átlagbérek alig közelítettek az európaihoz. Magyarország az EU egyik legszegényebb országa, a magyarok fizetése ér az egyik legkevesebbet az Unión belül. Az elértéktelenedett nemzeti valutánk miatt minden jóval drágább ahhoz képest, mintha euróval fizethetnénk érte. Hiszen alig akad olyan termék, amibe ne épülne be valamennyi külföldről importált alapanyag vagy szolgáltatás.

A nemzeti valuta leértékelésével való trükközés a gyenge, közepes jövedelmű gazdaságok sajátja. Hosszú távon ilyen eszközökkel nem lehet erős, stabil, európai életszínvonalat biztosító gazdaságot építeni.

Magyarországnak a megfelelő feltételek teljesülése esetén érdeke az euró bevezetése. Ezért minél hamarabb meg kell teremtenünk ezeket a feltételeket, és csatlakozni kell az eurózónához. A tagság révén élénkülő külkereskedelem, erősödő verseny és csökkenő finanszírozási költségek elősegítenék hazánk növekedését. Egy erős gazdasági térség által formált kockázatközösség tagjaként pedig stabilabb és kiszámíthatóbb fejlődésünk lehetne.

Összgenerációs oktatás

Tudásalapú gazdaságot csak tudásteremtő oktatással lehet építeni. A tisztességes fizetést adó munkák ugyanis alapos és korszerű tudást igényelnek a munkavállalók részéről.

Ezen a téren azonban kritikus a helyzet ma Magyarországon. Az oktatási rendszer romokban: tartalmilag, módszertanilag és szervezetileg is elavult és alacsony színvonalú. Kizárólag a lelkes pedagógusok egyéni teljesítményei tartják még életben.

A ma iskolapadba ülő gyermekek modern, kompetenciafejlesztő oktatásának hatása viszont leghamarabb 12 év múlva jelenik meg a gazdaságban. Ezért nem halogatható feladat az alap- és középfokú oktatás radikális átalakítása, valamint a felsőoktatás átszervezése. De nemcsak a gyermekek és a fiatalok, hanem a felnőtt emberek képzésére is szükség van. A magyar oktatás rendszerének összgenerációs oktató-fejlesztő szolgáltatást kell nyújtania a társadalom minden tagja számára.

Egy évtized alatt el kell érnünk azt, hogy a magyar emberek többsége tudásban, készségekben, digitális kompetenciákban, valamint nyelvismeret terén megfeleljen a 21. század által támasztott kihívásoknak. Csak így biztosíthatjuk számukra azt, hogy európai fizetést adó, tisztességes megélhetést biztosító munkát végezhessenek. Ennek az összgenerációs tudásátadásnak a megvalósítása a magyar állam előtt álló egyik legfontosabb kihívás.

40 perces ország

A magyar gazdaság fejlődése előtt álló egyik komoly gát, hogy a munkavállaló nem ott lakik, ahol a jó munkahelyek létrejönnek. A magyar emberek nem szívesen költöznek, a közlekedési lehetőségek pedig az egyik legrosszabbak az Európai Unióban.

Pedig Magyarország kis ország, és bár ennek számos hátránya van, az egyetlen igazi előnyét, a rövid földrajzi távolságokat sem tudjuk kihasználni. Az új gazdaság működtetéséhez meg kell oldanunk, hogy bárki bárhol lakik az országban, legfeljebb 40 percen belül eljuthasson egy megyeszékhely központjába. Kutatások igazolják, hogy nagyjából ilyen hosszú az a napi ingázás, amit az emberek még gond nélkül bevállalnak.

Ehhez elsősorban a közösségi közlekedés intenzív fejlesztésére van szükség, a buszközlekedéstől a vasúthálózaton át a megyeszékhelyek elővárosi vasúti közlekedéséig. Emellett néhány hiányzó gyorsforgalmi út kiépítését, egyes főutak szélesítését, és az ország számos, katasztrofális állapotban lévő alsóbbrendű útjának a felújítását is meg kell oldani.

Gondoljunk csak bele, milyen hatása lenne, ha 40 perces országban élnénk! Csökkenne a városok zsúfoltsága, benépesülnének most elnéptelenedő vidékek, és kiegyenlítődhetnének a mostani elképesztő regionális egyenlőtlenségek. Egy ekkora és ilyen földrajzi adottságú országban a csúcsminőségű közlekedési lehetőségek kiépítése rendkívül gyorsan megtérül mind gazdaságilag, mind az emberek életminősége terén.

Hazai zöldipar

Az elmúlt évtizedben szinte semmi előrelépés nem történt sem az ország energiafüggőségének csökkentése, sem a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás terén. Ez a helyzet oda vezetett, hogy mára lkerülhetetlenné váltak azok a beruházások, melyek a megújuló energiaforrásokra építve megszüntetik az orosz gáztól való függést. Emellett az aszálykárok és a vízhiány mérséklését célzó vízgazdálkodási projekteket sem lehet tovább halogatni.

Magyarország energiapolitikája jelenleg abban merül ki, hogy orosz hitelből élethosszig tartó orosz atomfüggőséget vásárlunk. Ahelyett, hogy hazai szellemi tőkét használnánk és nemzeti beruházásokat fejlesztenénk, inkább alárendeljük magunkat a külföldi befektetői akaratnak. Nem mindegy azonban, hogy csak vásárlói, vagy megvalósítói is vagyunk ezeknek az ezermilliárdos beruházásoknak.

Ahhoz, hogy kitörjünk a kizsákmányolásunkból, hazai zöldipari szereplők kellenek, akik nemcsak kereskedői, hanem kivitelezői, sőt: gyártói és fejlesztői oldalról is bekapcsolódnak a globális zöldipari fellendülésbe.

Az államnak ezért a napelemes szektor ellehetetlenítése vagy a szélerőművek tilalma helyett ösztönöznie kell a hazai zöldipar megerősödését. Szabályozásokkal, közvetlen támogatással és a technológiai transzferek elősegítésével kell megoldani, hogy ne maradjunk ki a zöldipar világszintű előretöréséből. Élére kell állnunk a legújabb technológiák bevezetésének, gyártásának és fejlesztésének.

Exporterős magyar kkv-szektor

Az ipar nem egyenlő a járműgyártással. Bár a kormány autóipari nagyhatalomként gondol Magyarországra, valójában olcsó bérekre épülő alkatrészgyártó és összeszerelő üzem épült ki idehaza az elmúlt bő egy évtizedben. A magyar ipar össztermelésének egynegyede származik a járműgyártásból.

Miközben a jövő számtalan lehetőséget tartogat, melyekből nem maradhatunk ki. A jövőgazdaság a legmodernebb technológiákra, a robotikára, a mesterséges intelligenciára, és a mindent átszövő digitalizációra épül. A gyártás mellett pedig sokkal nagyobb értékteremtő lehetőségek rejlenek a kutatás-fejlesztésben és a szolgáltatásokban.

Ezért az új gazdaság működésében kiemelt szerepet kell kapnia az ezeken a területeken működő külföldi cégek bevonzásának, valamint a hazai kis- és középvállalkozások támogatásának. A nemzetközi piacon versenyképtelen, állami támogatásokkal mesterségesen életben tartott, szabályozással előnyösebb helyzetbe hozott „nemzeti tőkésosztály” helyett exportképes, önerőből is sikeres magyar tulajdonú vállalatokra van szükség.

Az új, emberközpontú gazdasági modellben a 21. század technológiai vívmányait a teljes gazdaságban széleskörűen elérhetővé tenni.

Új exportpiacok: kelet-közép-európai és balkáni nyitás

A keleti nyitás teljes kudarc. Rengeteg pénz és idő befektetésével nincsenek érdemi eredményei a magyar kis- és középvállalkozások számára. Nem csoda, hiszen a magyar vállalatok többsége nem Kazahsztánban, Mongóliában vagy Angolában akar teret nyerni, hanem a visegrádi országokban, Romániában vagy a Balkánon. Hatalmas kihagyott lehetőség, hogy az elmúlt 12 évben nem irányult erre kellő figyelem a magyar kormány részéről.

Ezért a magyar államnak elsősorban az ide irányuló exportot kell támogatnia. A magyar gazdaság és a magyar munkavállalók érdeke, hogy minél több magyar kis- és középvállalkozás váljon exportképessé Európa felé. Ehhez kiváló első lépés a környező országokban és a Balkánon történő piacszerzés, amit a hazai kis- és középvállalkozások által igénybe vehető exporttámogatási rendszerrel lehet támogatni. Emellett fontos, hogy az állam nyújtson könnyen elérhető tanácsadási-közvetítési szolgáltatást a magyar vállalkozásoknak, ami segíti a kapcsolatfelvételt és a piackeresést a környező országokban.

Egyszerű és támogató állam a magyar vállalkozásokért

Az új gazdaságpolitika alapfilozófiájává kell tenni az egyszerű és támogató államot. A régi gazdaságban ugyanis az állam korlátoz, ellenőriz, büntet. Ez azonban a gazdaság szereplőit, a cégeket és a munkavállalókat kockázatkerülés és „okos megoldásokra” ösztönzi.

Hibázni nem szabad, ezért senki nem akar új dolgokkal kísérletezni. Az innovációt pedig megfojtja a feleslegesen bonyolult, nyakatekert, elavult állami bürokrácia, és az indokolatlan szigor. Mindennek a költségeit a gazdaság és a társadalom viseli.

Az új gazdaságban az állam feladata a szabályok betartatása, de az is, hogy ebben segítse a gazdaság szereplőit. Egyrészt egyszerű, átlátható és betartható törvények alkotásával. Másrészt a szabálykövetést támogató, tanácsadó-segítő hozzáállással.

Olyan gazdaságra van szükség, ahol az állam a vállalkozóknak nem az ellensége, hanem a szövetségese a profit és az értékek megteremtésében. A szabályokat mindenkinek be kell tartania, de az állam célja nem az innováció korlátozása, hanem a tisztaság és a szabad verseny biztosítása.

VITASSUK MEG!

A Momentum szerint az emberközpontú gazdaság kialakítása a Magyarország előtt álló egyik legfontosabb kihívás az elkövetkező években. Ahhoz azonban, hogy erre a legjobb válaszokat adjuk, fontos, hogy a lehető legszélesebb körben megvitassuk az ehhez kapcsolódó kérdéseket.

Javaslatainkat számos szakember bevonásával készítettük, és átgondolt szakmai érvekkel tudjuk alátámasztani. De kíváncsiak vagyunk a magyar választók és azon szakértők véleményére is, akikkel még nem tudtunk egyeztetni.

Ezért hamarosan konferenciákat fogunk szervezni a Magyarország előtt álló legfontosabb kihívások kérdésköreiről, többek között az emberközpontú gazdaság modelljéről is. A pontos időpontokról és helyszínekről a későbbiekben adunk tájékoztatást.

Addig is kíváncsiak vagyunk a Te véleményedre! Mondd el, mit gondolsz az általunk felvetett irányokról, javaslatokról!

Töltsd ki a kérdőívünket az emberközpontú gazdaságról!

Kitöltöm a kérdőívet

2. ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS

{

Magyarország ma szinte minden oktatási mutatóban a fejlett világ sereghajtói között kullog. Ez bebetonozza a társadalmi viszonyokat: aki szegénynek születik, az szegény is marad.

Nemzeti érdekünk az esélyteremtő oktatás, ami minden magyar gyermek számára megadja a felemelkedés lehetőségét.

Donáth Anna

{

Magyarország ma szinte minden oktatási mutatóban a fejlett világ sereghajtói között kullog. Ez bebetonozza a társadalmi viszonyokat: aki szegénynek születik, az szegény is marad.

Nemzeti érdekünk az esélyteremtő oktatás, ami minden magyar gyermek számára megadja a felemelkedés lehetőségét.

Donáth Anna

A KIHÍVÁS

Tough,Day,At,School!,Sad,Child,Near,The,Blackboard,Indoors.

Gyenge iskola: gyenge ország

A világban folyamatos küzdelem folyik a gazdasági, kulturális, tudományos teljesítmények között. A tét pedig nem más, mint a nemzetek helye a globális munkamegosztásban. Ebben a küzdelemben azok a nemzetek kerülnek a nyertesek oldalára, amelyek tudásban, készségekben és tehetségben meg tudnak felelni a változó világ folyamatos kihívásainak.

A következő évtizedekben egy nemzet erejét egyre inkább tudásteremtő képessége adja: milyen tudást, milyen készségeket tud adni a felnövekvő generációknak? A magas tudású nemzetek polgárai dolgozhatnak jó minőségű munkahelyeken, kapnak magas fizetést és juthatnak hozzá magas színvonalú közszolgáltatásokhoz.

Magyarország ma szinte minden oktatási mutatóban a fejlett világ sereghajtói között kullog. Súlyos problémák vannak az alapkészségek terén, és folyamatosan nőnek a különbségek a tehetséges és a lemaradó gyermekek között. Az iskolarendszer nem segíti a felemelkedés lehetőségét, így a legtöbb gyermek társadalmilag és anyagilag ugyanott marad, ahová megszületik. Rengetegen fejezik be az iskolát anélkül, hogy az életben használható kompetenciákhoz jutnának. A felsőoktatásban tanulók száma évről-évre csökken, a diplomás végzettségűek arányában továbbra is az utolsók között vagyunk az Európai Unióban.

Az oktatási rendszer radikális átalakításán múlik, hogy Magyarország a vesztesek oldalán marad, vagy átül végre a nyertesek oldalára. Nem túlzás, hanem realitás, hogy a tét a magyarok jövője: a jólétünk, az életminőségünk és a szabadságunk is. Hiszen csak jól képzett nemzetként lehetünk erős és önálló szereplők a világban.

A MEGOLDÁS

Oktatásközpontú kormányzás

Az oktatást a kormányzás központi témájává kell emelnünk. Ha a tudás a gazdaság, a jólét és az életminőség alapja, akkor az állam legfontosabb feladata ennek a tudásnak a megteremtése.

Olyan figyelmet és erőforrásokat kell fordítanuk az oktatás fejlesztésére, amilyenre nem volt még példa a rendszerváltás utáni Magyarországon. A magyar GDP 6-7%-át kell az oktatásra fordítanunk évente, ahogy ezt azok az országok tették, akik oktatással tudtak kitörni a közepes jövedelem csapdájából. Hiszen minden tényadat bizonyítja: az állam legjobban megtérülő befektetése az oktatás.

Ahogy a kormányzás középpontjába az oktatást, az oktatás középpontjába a gyermekek jólétét és társadalmi előrejutását kell helyeznünk. Az iskola célja, hogy a jobb jövő és a társadalmi felemelkedés esélyét adja meg a diáknak.

Célul kell kitűznünk, hogy a középfokú oktatás végére minden magyar diák tanuljon meg hatékonyan és önállóan tanulni, magabiztosan beszélni angolul, és készségszinten használni a digitális eszközöket. Emellett kerüljünk az EU élvonalába a diplomás fiatalok arányában, mert a jövő a magas szintű szaktudásé és problémamegoldó készségé, amit a felsőoktatásban lehet megszerezni.

Ahhoz, hogy belátható időn belül ledolgozzuk a lemaradásunkat, tanuló nemzetté kell válnunk. Ehhez pedig összegenerációs oktatásra van szükség. A társadalom minden rétegének és minden korosztálynak lehetőséget és ösztönzést kell adni az önképzésre. Meg kell nyitnunk a főiskolák, egyetemek és a szakképzési centrumok kapuit azok számára, akik felnőttként nyelvtudásukat, szakmai ismereteiket vagy készségeiket akarják továbbfejleszteni.

AMIT MÁSKÉPP KELL CSINÁLNUNK

A GDP 6-7%-át oktatásra kell fordítanunk

Jelenleg a magyar gazdaság teljesítményének kevesebb, mint 5%-át fordítjuk évente oktatási célokra. Ez ugyan nagyjából megegyezik az EU országainak átlagával, az alacsony magyar GDP és az oktatási rendszer lemaradása miatt nem elegendő a felzárkózáshoz. Európa élvonalába akkor tudunk belátható időn belül kerülni, ha a skandináv országokéhoz hasonló arányban költünk oktatásra.

Az ehhez szükséges összeg nagysárendileg megegyezik azzal, amit a kormány 2022-ben Rezsivédelmi és Honvédelmi Alap címén rendeleti úton, lényegében egyik napról a másikra „talált” a költségvetésben. Úgy sikerült elkülönítenie ezt az összeget, hogy továbbra is százmilliárdok mennek kormányzati propagandára, versenysporttámogatásra, vagy soha meg nem térülő állami gigaberuházásokra. Emellett törekednünk kell arra is, hogy minél több uniós forrással tudjuk támogatni a magyar oktatási rendszert.

Azt pedig az elmúlt évtizedek számtalan nemzetgazdasági példája és tudományos kutatása igazolja, hogy az oktatásba fektetett minden pénz sokszorosan megtérül. Az oktatás kiemelt nemzetgazdasági ágazattá emelése politikai akarat kérdése. A Momentumban megvan ez a politikai akarat.

Anyabarát bölcsődei és óvodai rendszer

Nem köthetünk kompromisszumokat a kora gyermekkori gondoskodás és nevelés területén. Ami ugyanis ekkor történik a gyermek életében, az egész további életútra meghatározó hatású.

A kisgyermekek esetében a legfontosabb a biztonságos, szeretetteljes és ingergazdag környezet biztosítása. Ehhez pedig sok, jól képzett és anyagilag is megbecsült óvodapedagógusra van szükség. Megdöbbentően kevés plusz anyagi forrásra lenne szükség ahhoz, hogy az óvodapedagógusi pálya biztos megélhetést adjon azoknak, akik hivatásuknak tekintik a kisgyermekekről való gondoskodást.

Annyi bölcsődei és óvodai férőhelyet kell létrehoznunk az országban, amennyire szükség van. Ezen nem lehet spórolni. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy az önkormányzatok a szűkös anyagi források és a pedagógushiány miatt a csoportlétszámok növelésével próbálják biztosítani a férőhelyeket, miközben azok már így is bőven meghaladják az európai normákat. Egy 30 fős óvodai csoportban a legjobb szándékokkal sem lehet kellő figyelmet és gondoskodást adni a gyermekeknek, a sajátos nevelési igényű gyerekekről nem is beszélve.

A teljes állami költségvetéshez képest elenyésző mértékű plusz forrással nagyságrendi javulást lehetne elérni a bölcsődei és óvodai gyermeknevelésben Magyarországon. Ez ráadásul a kisgyermekes anyák munkába állását is segítené.

Pedagógusbérek: a mindenkori diplomás átlagbér felett

Nem lehet emberközpontú gazdaságot építeni úgy, hogy a pedagógusok a legrosszabbul fizetett diplomások az országban. Az elmúlt évtized számos hibája közül az egyik legsúlyosabb a magyar pedagógusbérek tudatos elértéktelenítése volt.

A helyzetet nem elegendő egyszeri emeléssel orvosolni. A pedagógusok bérezését a mindenkori diplomás átlagbérekhez viszonyítva kell meghatározni, és évente felülbírálni. Egyetlen tanár sem kereshet kevesebbet, mint a diplomás átlagbér Magyarországon.

Ezzel azt is biztosítjuk, hogy a minőségi oktatás segítségével felépített emberközpontú gazdaság eredményei közvetlenül is visszaforogjanak a pedagógusok megbecsülésébe. A jól fizetett tanári pálya segítségével pedig nemcsak a tragikus mértékű tanárhiány orvosolható, de ezáltal lehet elérni, hogy a legjobb szakemberek tanítsák a magyar diákokat.

Modern, felújított iskolaépületek

Teljes mértékben tarthatatlan, hogy még mindig százszámra vannak leromlott állagú, beázó, rossz szigetelésű iskolaépületek az országban. Sok iskolát évtizedek óta nem újítottak fel teljes körűen, és állapotuk a 21. század minimumkövetelményeinek sem felel meg. A felszereltségben hatalmasak a különbségek, és a milliós okostáblák mellett nincs szappan a mosdóban vagy papír a nyomtatóban.

Gyermekeink nem tanulhatnak olyan környezetben, amilyenben lakni sem engednénk őket. A szülők befizetett adóforintjaiért minden magyar gyermeknek jár a kulturált, modern és jól felszerelt iskola. Állami és uniós források felhasználásával a lehető leggyorsabban fel kell újítani a rossz állapotú iskolaépületeket, és olyan körülményeket teremteni az iskolákban, ahol a tanulásra lehet koncentrálni.

Közoktatást minőségi garanciákkal

A mai közoktatás hatalmas terhelést ró a diákokra és a tanárokra egyaránt, miközben a felméréseken európai mércéhez viszonyítva rendkívül gyenge eredményeket produkál. Ezt az értelmetlen aránytalanságot meg kell fordítanunk: kevesebb terheléssel jobb eredményt kell kihoznunk az iskolából.

Az eredménytelenséget a szülők is érzik. Mivel azonban a közoktatásra nincs ráhatásuk, aki megteheti, az magánúton próbálja megadni a gyermekének a hiányzó tudást. Magántanárok, magánnyelviskolák, magántanfolyamok különórái terhelik a diákok idejét és a szülők pénztárcáját. A szülők így kétszer adóznak, a gyermekek pedig kétszer annyit tanulnak, mint kellene.

Az államnak kötelessége minőségi oktatást biztosítania állampolgárainak. Ezért az állami oktatásban minőségi garanciákat kell vállalnunk. Ilyen minimumgarancia, hogy 18 éves korára minden magyar fiatal tanuljon meg hatékonyan tanulni, problémát logikusan megoldani, érthetően kommunikálni és magabiztosan beszélni angolul, valamint használja készségszinten a digitális eszközöket. Ezeket a készségeket az állami oktatásnak kell fejlesztenie, mindenféle költség- és időigényes magánórák helyett.

Emellett azt is meg kell oldani, hogy minden magyar iskola képes legyen személyre szabott fejlesztést adni tanulóinak. Legyen szó sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs/rehabiltiációs fejlesztéséről, a lelki problémákkal vagy beilleszkedés, tanulási magatartási zavarral küzdő diákok támogatásáról, vagy az egy-egy területen kiemelkedő tehetségek gondozásáról. Ezért a tantestület szerves részeként kell dolgoznia a szükséges számú gyógypedagógusnak, logopédusnak, fejlesztő pedagógusnak és pszichológusnak minden állami iskolában.

Radikális önállóság az iskoláknak

Az értelmetlen és túlzott centralizáció teljes csődöt mondott a magyar közoktatásban. Az első adandó alkalommal meg kell szüntetni a tankerületeket és az azok köré épített felesleges adminisztratív vízfejeket. Az iskolákat a helyi közösségek, önkormányzatok kezelésébe kell visszaadni. A finanszírozást átlátható normatív támogatással az államnak kell biztosítania, hiszen az oktatás, mint közszolgáltatás, az állam felelőssége.

Az állam a költségvetésen túl csak a legfontosabb mérföldkövek (pl. alsó tagozat vége, felső tagozat vége, érettségi) eredményelvárásaiba, és a legalapvetőbb képzési keretekbe szólhat bele. Minden egyéb oktatásmódszertani kérdésben teljes önállóságot kell adni az iskoláknak. Ilyenek például a használt tankönyvek, a részletes tananyag, a tanítási módszerek, a csoportbontások, az óraszámok vagy bármely egyéb tartalmi, formai vagy szervezési kérdés.

A gyermekek és a tanárok nem robotok: az uniformizált oktatás nem működőképes. A sztenderdizált és központosított oktatás ráadásul pont azt öli ki a diákból és a tanárból is, ami a fejlesztés alapja lenne: a kreativitást, a személyre szabottságot és a felelősségvállalást.

Újra kell építeni az oktatás három kulcsszereplőjének mára elidegenített kapcsolatát. Mert a diákok, a szülők és a tanárok érdeke megegyezik: életrevaló, sikeres és boldog gyermekek nevelése, akik felnőttként is megállják a helyüket egy folyton változó világban. Ezért a pedagógusoknak a szülők és a tanulók bevonásával kell kialakítani az iskolák helyi módszereit, szokásait és folyamatait. A szülőknek meg kell tanulniuk jelezni igényeiket és bízniuk a tanárokban. A tanulóknak pedig elszenvedőből alkotó résztvevőjévé kell válniuk az oktatási rendszer működésének.

Diplomás fiatalok aránya: cél az 50%

A főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya a 24-35 éves fiatalok körében az elmúlt évtizedben az EU országok többségében jelentősen emelkedett, míg Magyarországon csak minimálisan nőtt. Alig több mint 30%, miközben az EU átlag 40% felett, 9 országban pedig az 50%-ot is meghaladja a diplomás fiatalok aránya.

Az emberközpontú, tudásalapú gazdaságban a jövő munkaköreinek betöltéséhez elengedhetetlenek a felsőfokú végzettségű munkavállalók. Hiányukat az egész társadalom megérzi. Ezért a lehető leghamarabb 50% fölé kell emelni a diplomával rendelkező 24-35 évesek arányát Magyarországon.

Ehhez először is 18 éves korra kell emelni a tankötelezettséget. A magyar közoktatásnak minden magyar fiatalt fel kell tudni készítenie rá, hogy reális esélye legyen 18 éves kora után a felsőoktatásban folytatni a tanulmányait.

Ingyenessé kell tenni az első diplomát, mert az állam által nyújtott közszolgáltatásba ez a 21. században már bele kell, hogy tartozzon. A tudásalapú gazdaság feltételeinek biztosítása ugyanis az állam feladata. Ez pedig csak erős és sokak által elérhető felsőoktatással lehetséges.

Mindezen túl jelentősen emelni kell a kollégiumi férőhelyek számát, valamint a tanulmányi eredményekért és a szociális helyzetért járó ösztöndíjakat. Egy tudásalapú nemzet nem engedheti meg magának, hogy fiataljai azért ne tanuljanak tovább, mert nincs pénzük lakhatásra vagy megélhetésre.

Állami kézbe a felsőoktatást

A modellváltásnak hazudott felsőoktatási privatizációt a lehető leghamarabb vissza kell fordítani. A kormánypárti befolyás alatt álló vagyonkezelő alapítványok irányítása és működése sem az átláthatóságot, sem a függetlenséget, sem a közérdeket nem szolgálja. Ezeket az alapítványokat meg kell szüntetni, vagyonukat vissza kell szolgáltatni az állam számára, az egyetemeknek pedig vissza kell kerülniük állami fenntartásba.

Garantálni kell a felsőoktatási intézmények szakmai önállóságát és függetlenségét. Az állam megrendelőként és finanszírozóként kell, hogy jelen legyen a felsőoktatásban, de nem szólhat bele olyan szakmai és működési kérdésekbe, mint a kutatási profil vagy a szakkínálat kialakítása.

Az egyetemek és főiskolák autonómiáját a felsőoktatási demokrácia visszaállításával az államnak garantálnia és ellenőriznie kell. Anélkül, hogy politikai, gazdasági vagy törvényi nyomásgyakorlással bármilyen módon közvetlenül beleszólna az intézmények működésébe.

Összgenerációs oktatás: a tanuló nemzet

Egy jólétet és magas életminőséget megcélzó nemzet a 21. században nem engedheti meg magának, hogy iskolapadból kilépő polgárai abbahagyják a tanulást. Ennek nemcsak a lehetőségét kell biztosítani számukra, de ösztönözni és támogatni is kell őket.

Ezért szélesre kell tárni a magyar főiskolák, egyetemek és szakképzési centrumok kapuját, hogy minden magyar felnőtt találjon lehetőséget nyelvtudása, szakmai ismeretei vagy készségei továbbfejlesztésére. A folyamatos felnőttképzés ne különlegességnek, hanem olyan hétköznapi tevékenységnek számítson, mint a rendszeres tüdőszűrés vagy az autó műszaki vizsgáztatása. A technológia folyamatos fejlődésével, valamint teljes iparágak átrendeződésével egyre gyakoribbak lesznek azok a helyzetek, amikor új szaktudás, új szakma elsajátítására, vagy teljesen úgy karrierút megkezdésére lesz szükség.

Az összgenerációs oktatás és a tanuló nemzet felépítésébe be kell vonni a munkáltatók támogatását, mind igénylő, mind kivitelező, mind támogató oldalról, legyen szó a képzés tematikájáról, megtartásáról vagy a szükséges pénz és idő biztosításáról. Az állam pedig egyéni tanulási számlák nyitásával támogathatja a felnőtteket, akik eldönthetik, hogy e célzott juttatást mikor és milyen képzésekre használják fel.

VITASSUK MEG!

A Momentum szerint az esélyteremtő oktatás Magyarország és a magyar emberek felemelkedésének alapfeltétele. Elengedhetetlen ahhoz, hogy egyénként és közösségként is újra a nyertesek oldalára kerüljünk. Ahhoz, hogy a legjobb megoldásokat találjuk meg az oktatási rendszer átalakításához, fontos, hogy a lehető legszélesebb körben megvitassuk az ezzel kapcsolatos kérdéseket.

Ezért hamarosan konferenciákat fogunk szervezni a Magyarország előtt álló legfontosabb kihívások kérdésköreiről, többek között az esélyteremtő oktatás modelljéről is. A pontos időpontokról és helyszínekről a későbbiekben adunk tájékoztatást.

Addig is kíváncsiak vagyunk a Te véleményedre! Mondd el, mit gondolsz az általunk felvetett irányokról, javaslatokról!

Töltsd ki a kérdőívünket az esélyteremtő oktatásról!

Kitöltöm a kérdőívet

3. KLÍMABIZTONSÁG

{

A klímaváltozás itt van: mindannyian tapasztaljuk az súlyos aszályokban, a vízhiányban, a hómentes telekben.

A klímaváltozás kezelésében mérettetik meg a mi generációnk a történelem szemében. Olyan kihívás ez, amely megköveteli, hogy politikai döntéseinket e köré szervezzük.

Donáth Anna

{

A klímaváltozás itt van: mindannyian tapasztaljuk az súlyos aszályokban, a vízhiányban, a hómentes telekben.

A klímaváltozás kezelésében mérettetik meg a mi generációnk a történelem szemében. Olyan kihívás ez, amely megköveteli, hogy politikai döntéseinket e köré szervezzük.

Donáth Anna

A KIHÍVÁS

Dry,And,Cracked,Land,,Dry,Due,To,Lack,Of,Rain,

Klímaváltozás: most

A klímaváltozás a jelen. Hatásait már nemcsak távoli földrészekről érkező természeti katasztrófák híreiből, hanem saját mindennapjainkban is látjuk, tapasztaljuk, érezzük. A hónapokig tartó szárazság, a soha nem látott méretű aszálykárok, a településeinkre lezúduló monszunszerű esőzések vagy a növények újévi rügyezése a magyaroknak is nyilvánvalóvá tette, hogy amitől féltünk, az a szemünk láttára történik. Velünk, itt és most.

A civilizációnkra leselkedő legnagyobb veszély ma a klímaváltozás. Nem azért, mert kicsit melegebb lesz, mint megszoktuk. Hanem azért, mert néhány fok emelkedés teljesen összezavarja az évszázadok, évezredek óta nagyjából stabil természeti és időjárási adottságokat. Amihez az emberi civilizáció igazította életét, amire alapozta mindennapjait.

A klíma változása közvetlenül veszélyezteti az élelmiszertermelést és a vízellátást. A soha nem tapasztalt nyári hőhullámok idősek és betegek millióira rónak kritikus terhelést. A tengerszintek emelkedése fenyegeti a partmenti városok lakóit, ami soha nem látott népvándorláshoz vezethet. A megváltozott klíma állatfajok ezreinek eltűnését okozhatja, miközben új, halálos kórokozók (pl. malária) megjelenésével járhat olyan vidékeken, ahol ez korábban elképzelhetetlennek tűnt.

Mindez itt történik, velünk, a szemünk láttára. Amiről egy-két évtizede még sokan azt gondolták, hogy gyermekeink, unokáink gondja lesz majd, arról kiderült, hogy nekünk kell megküzdenünk vele. Ezért nemcsak bolygónk felmelegedésének megállítását, hanem a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást is a kormányzás és a gazdaságpolitika központi céljai közé kell emelnünk.

A MEGOLDÁS

Klímasemlegesség és klímaalkalmazkodás

2015-ben a világ szinte összes országa aláírta a Párizsi Megállapodást. A klímaegyezményben világos célt tűztek ki: az iparosodás előtti hőmérséklethez viszonyítva 2 fok alatt tartják a globális felmelegedést, lehetőleg közelítve a 1,5 fokhoz. Így akadályozhatjuk meg, hogy a klímaváltozás hatásai végzetes következményekkel járjanak az emberi civilizációra.

Ez két fő feladatot ró a világ összes nemzetére, köztük Magyarországra is. Egyrészt meg kell valósítani azokat az átalakításokat, amelyekkel életmódunk 2050-re klímasemlegessé válik. Eddigre kell megoldani, hogy a kibocsátott és a természet által, illetve különböző eszközökkel megkötött üvegházhatású gázok nettó egyenlege nulla legyen.

Az Európai Unió ebben a történelmi jelentőségű munkában egy köztes mérföldkövet is kitűzött. 2030-ra uniós szinten 55%-kal fogjuk csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es értékhez képest. Ez Magyarország számára is radikális átalakításokat jelent az energiatermelésben és az energiafelhasználásban.

A másik feladat a klímaalkalmazkodás. Világosan látjuk, hogy hiába érjük el legambíciózusabb üvegházhatású gázkibocsátási céljainkat, a klímaváltozás egyes hatásaival így is szembe kell néznünk. Megakadályozhatjuk, hogy a klímaváltozás lerombolja az emberi civilizációt, de nem kerülhetjük el gazdaságunk és életmódunk alkalmassá tételét az új klimatikus viszonyokhoz. Magyarország a klímaváltozás által erősebben érintett térségek közé tartozik. Ezért sürgős és mélyreható intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a magyar embereket a lehető legkevésbé sújtsák a változó klíma hatásai.

AMIT MÁSKÉPP KELL CSINÁLNUNK

Uniós források a lakosság terheinek minimalizálásért

A klímasemlegesség elérése és a klímaadaptáció, azaz a zöld átállás sok pénzbe kerül. Minden elköltött forint és euró jó befektetés, hiszen az emberi civilizáció fennmaradását szolgálja. Ugyanakkor mindent meg kell tennünk azért, hogy a zöld átállás költségeit a kibocsátásukkal arányosan viseljék a vállalati szektor szereplői és a hétköznapi emberek.

A zöld átállás során a legnagyobb problémát az óriásszennyező vállalatok tevékenysége okozza. A lakossági fogyasztás az üvegházhatású gázok kevesebb mint egynegyedéért felelős. Közöttük is a legrászorultabb emberek fogyasztják a legkevesebbet, és járulnak hozzá legminimálisabb mértékben a klímaváltozáshoz.

Ezért az államnak Magyarországon is mindent meg kell tennie azért, hogy ne a lakosság, és különösen ne az alacsony jövedelmű emberek fizessék meg a zöld átállás árának jelentős részét. Ez összhangban van az Európai Unió törekvéseivel: a költségek jelentős részét az óriásszennyezőknek kell vállalniuk adók és közvetlen hozzájárulások révén. Az Unió pedig részben ezekből képzett forrásokból finanszírozza a tagállamok klímasemlegességi törekvéseit. A hazai zöld beruházásokat is ezekből az EU-s forrásokból kell megvalósítanunk.

Nap- és szélenergia: radikális növekedés szükséges

Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik a napenergia-hasznosítás terén, és a szélenergia szempontjából is vannak jó lehetőségeket adó területek az országban. Mindkét típusból a jelenlegi sokszorosára lehetne emelni az ország energiatermelését.

Ehhez egyrészt fel kell oldani a szélerőművek tiltással egyenértékű szabályozását, ami ellehetetlenítette az új szélturbinák telepítését Magyarországon. Másrészt a lakossági napelemek és a naperőművek szabályozása terén a közelmúltban történt szigorításokat is újra kell gondolni. Ezek ugyanis megmutatták, hogy bár a napenergia részesedése a magyar energiatermelésben jelentősen növekedett az elmúlt években, az elektromos hálózat és a kiegyenlítő kapacitások fejlődése nem követte le ezt a növekedést.

A klímasemlegességi célok eléréséért folytatott küzdelemben nem engedhető meg, hogy bármilyen okból lelassuljon a megújuló energiák térnyerése Magyarországon. Ezért sürgős és nagyarányú beruházások szükségesek az elosztóhálózat fejlesztésére, valamint a szél- és napenergiatermelés ingadozásainak kiegyenlítésére. Ez utóbbira a nemzetközi ajánlások továbbra is a gázerőműveket tartják a legalkalmasabbnak. Emiatt is kiemelt fontosságú a megbízhatatlan és drága orosz gázról való leválás, és uniós összefogással kiszámíthatóbb, diverzifikáltabb gázbeszerzési források kiépítése.

A lakossági napelemek és a vállalati naperőművek kiépítését nem korlátozni, hanem minden eszközzel támogatni kell, állami beruházásokkal segítve az általuk megtermelt energia hasznosítását vagy akár tárolását. A klímasemlegesség elérése nem múlhat réges-régen rendelkezésre álló technológiai megoldások megfelelő minőségű és mennyiségű megvalósításán. A lakosságnak garantálni kell a hosszútávú, stabil jogi környezetet, hogy bátran vágjanak bele a saját zöldenergia termelésébe.

Atomenergia: a túlélés átmeneti záloga

Zöld átállás: elektromos átállás

Energiafüggetlenség: olcsó energia

Hatékonyabb energiafelhasználás

Nemcsak az energiatermelést kell zöldebbé és függetlenebbé tennünk, hanem csökkentenünk kell a felesleges energiafelhasználást is. Ehhez egyrészt ösztönözni kell a vállalatok energiahatékonysági beruházásait, valamint törekedni kell az alacsonyabb energiaigényű iparágak bevonzására.

Másrészt a lakosság energiatakarékosságát is radikálisan javítani kell. Uniós és állami forrásokból évi 100 ezer lakás teljes energetikai korszerűsítése is megvalósítható, mert ezen a téren jelentős lemaradásban van Magyarország. Minimalizálni kell a lakóépületek hőveszteségét, és támogatni kell a korszerű fűtési megoldások kiépítését.

Önellátás víz és élelmiszer terén

A klímaváltozás egyik legsúlyosabb következménye a nemzetek élelmiszertermelésének és vízellátásának veszélyeztetése. Magyarország hiába lenne képes teljes önellátásra alapvető élelmiszerek terén, a gyakorlatban ez nem valósul meg. Ennek oka részben a versenyképtelen mezőgazdaság és élelmiszeripar, ami miatt olcsó importtermékek szorítják ki a magyar élelmiszert a boltok polcairól. A másik ok pedig a klímaváltozás okozta aszályok és szélsőséges időjárási viszonyok miatti termeléskiesés.

Az elmúlt időszak megmutatta, mire számítsunk: a hónapokig tartó csapadékmentes időszakok és a monszunszerű esőzések egyaránt veszélyeztetik az élelmiszertermelést. Ezért Magyarországnak elemi érdeke, hogy komoly befektetésekkel modernizálja a vízgazdálkodását. Ahelyett, hogy minél gyorsabban átengednénk az országon a vizet, minden eszközt meg kell ragadnunk a folyók és a csapadék megtartására.

A vízmegtartó vízgazdálkodás kialakításával párhuzamosan támogatni kell a modern, fenntartható öntözőrendszereket. Újra kell gondolni az ártéri területek szabályozását, az árvizeket árterekkel és tározókkal kell felfogni. Csak ezáltal lesznek áthidalhatók az egyre gyakoribbá váló aszályos időszakok. Így maradhatunk önellátók a klímaváltozás ellenére is élelmiszerből. Európa kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkező, mégis legnagyobb élelmiszerdrágulását elszenvedő országában ez egyértelmű célunk.

Klímasemleges közlekedés

Bolygónk felmelegedésének megállításához megkerülhetetlen a közlekedés szén-dioxid kibocsátásának minimalizálása. Ezen a téren is rengeteg a teendőnk Magyarországon. Egyrészt jelentősen növelnünk kell a közösségi közlekedés használatát, hogy a lehető legkevesebb energia felhasználásával utazzunk. Másrészt mind a közösségi, mind a magánjárművek esetén a teljes elektromosságot kell célul kitűznünk.

A technológia nagy része már rendelkezésre áll. Elektromos autóbuszokat kell rendszeresítenünk minden magyar város közösségi közlekedésében. Villamosítanunk kell a magyar vasútvonalakat, és jelentősen emelnünk kell a vasúti közelekedés színvonalát. El kell érnünk, hogy a vasút Magyarországon is természetes és kényelmes választása legyen a távolsági közlekedésnek.

Elővárosi vasútvonalakat kell kiépítenünk megyeszékhelyeink körül, hiszen ehhez minden adottság rendelkezésre áll. Sok esetben csak meglévő pályaszakaszok felújítására és megállóhelyek kialakítására van szükség. Az elővárosi vasúti közlekedés rendkívül jótékony hatással bír. Csökkenti az autóval történő ingázást, ezáltal a városi utak és bevezető szakaszok terheltségét, valamint olcsóbbá és kényelmesebbé teszi a kistelepülésekről a nagyvárosokba történő bejárást. A közösségi közlekedési eszközök használatát rugalmas, időszakok alapján változó tarifarendszerrel is támogatni kell (pl. csúcsidőn kívüli kedvezményekkel), ami tovább javítja a kihasználtságot és a költséghatékonyságot.

VITASSUK MEG!

A Momentum szerint a klímabiztonság kialakítása a Magyarország előtt álló három legfontosabb kihívás egyike. Ahhoz, hogy a szükséges intézkedéseket meghozhassuk, társadalmi egyetértésre van szükség. Ehhez pedig a lehető legszélesebb körben kell megvitatnunk a klímasemlegesség felé vezető lépéseket.

Ezért hamarosan konferenciákat fogunk szervezni a Magyarország előtt álló legfontosabb kihívások kérdésköreiről, többek között a klímabiztonságról. A pontos időpontokról és helyszínekről a későbbiekben adunk tájékoztatást.

Addig is kíváncsiak vagyunk a Te véleményedre! Mondd el, mit gondolsz az általunk felvetett irányokról, javaslatokról!

Töltsd ki a kérdőívünket a klímabiztonságról!

Kitöltöm a kérdőívet

+1. EURÓPAI ELKÖTELEZŐDÉS

{

Ki kell mondanunk: a mi helyünk a nyugati oldalon van. Az egyértelmű nyugati elköteleződés azonban nem jelentheti azt, hogy ne kritizálhatnánk a nyugati intézményeket vagy az EU működését.

Az európai alapértékek azok, amelyekhez ragaszkodnunk kell. Mert ezekből következett és ezeken nyugszik az, amint ma európai életminőségnek ismerünk.

Donáth Anna

{

Az európai alapértékek azok, amelyekhez ragaszkodnunk kell. Mert ezekből következett és ezeken nyugszik az, amint ma európai életminőségnek ismerünk.

Donáth Anna

A KIHÍVÁS

3d,Rendering,Of,A,View,Of,The,Planet,Earth,From

Új világrend van kialakulóban

Az elmúlt években gyökeresen változások indultak meg a körülöttünk lévő világban. Megszűnt az Egyesült Államok egypólusú hegemóniája, és Kína immár egyenrangú partnerként jelent meg az USA riválisaként. A világjárvány minden nemzetet ráébresztett a globális ellátási láncok sebezhetőségére, és számtalan országban fokozódott az igény a Kínától való függőség csökkentésére. A nyugati és a keleti tömb közötti elkülönülés és feszültség mára nyilvánvaló, és úgy tűnik, még hosszú ideig velünk marad.

A világ tehát újra tömbökbe tömörül. Egyik oldalon állnak minden hibájukkal és belső kihívásaikkal a nyugati államok és szövetségeseik, a másik oldalon pedig a totális államot építő Kína és szövetségesei. Oroszország hosszú időre kiírta magát a békés együttműködésre alkalmas államok sorából, Európa nem tud kiszakadni az Egyesült Államok árnyékából, és közben egyre több országban nyernek teret a demokrácia alapjait megkérdőjelező szemfényvesztő populisták.

Az Ukrajna ellen irányuló orosz agresszió ezt a tömbösödési folyamatot gyorsította fel. A háború világossá tette a nyugati világ számára, hogy értékei és gazdasági érdekei között időnként ellentét feszül, és ha meg akarja őrizni előbbieket, akkor gazdasági áldozatokat és befektetéseket kell hoznia. Ezt a konfliktust a populisták arra próbálják használni, hogy az embereket anyagi érvekkel az európai alapértékek ellen fordítsák. Súlyos veszély ez, amit a nyugati demokráciák későn vettek komolyan, és sürgősen foglalkozniuk kell vele.

A Nyugat megújításra szorul

De nemcsak a világrend változik: a Nyugatnak is megújulásra van szüksége. A liberális demokrácia és a modern kapitalizmus házassága megromlott. Ami korábban jólétet hozott és tömegeket emelt ki a nyomorból, az mostanra elképesztő vagyoni különbségeket okozott szerte a világban. A gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények egyre szegényebbek. A középosztály jövedelme régóta stagnál, a folyamatokra pedig csak ráerősített a koronavírus-járvány és az elszabaduló infláció. Az egyenlőtlenségek már a nyugati világban is politikai instabilitást eredményeznek, és lehetőséget adtak a demokrácia alapjait megkérdőjelező szemfényvesztő populisták megjelenésének, akik sérelmi nacionalista politikával használják ki a liberális demokrácia válságát. Ez a folyamat csak a Nyugat politikai és gazdasági megújítása révén fékezhető meg. A liberális demokrácia és a kapitalizmus problémái valósak, és valódi válaszokat igényelnek.

A MEGOLDÁS

Hungary,Flag,And,Eu,Flag,On,Cloudy,Sky.,Waving,In

Magyarország helye a nagyhatalommá erősödő Európában van

A világ veszélyesebbé vált, mint egy vagy két évtizeddel ezelőtt volt. Aki biztonságban szeretné tudni nemzetét, annak oldalt kell választania. Magyarország helye pedig egyértelműen Nyugaton van. Nem Keleten, nem a Nyugat és Kelet között lavírozva, nem működésképtelen hintapolitikával kísérletezve. A kormány „keleti nyitása” egy populista szemfényvesztés volt: semmilyen érdemi hasznot nem hozott az országnak.

Világosan ki kell mondanunk: a nyugati oldalon a helyünk. Nem kell megijednünk attól, hogy a kormánypropaganda nyugatellenessé próbálja formálni a magyar társadalmat. Hogy saját mulasztásaiért, a rendszerváltás kudarcáért a Nyugatot hibáztatja. Sőt, ilyenkor kell még határozottabban kiállnunk az európai értékek mellett.

Magyarország jövőjét a Momentumban nem bezárkózó nemzetállamként képzeljük el, hanem egy erős Európa szuverén tagjaként. A 21. században a magyar emberek jólétének és biztonságának egyetlen záloga, ha Európát sikerül újra a nagyhatalmak közé emelnünk. Az Európai Unió azonban jelenleg nem valódi nagyhatalom. Volt idő, utoljára a ‘90-es években, amikor gazdasági nagyhatalomként működött. De politikai és katonai ereje már akkor sem volt ahhoz mérhető. Hiába igyekszik nagyhatalomként láttatni magát a közvélemény előtt és a világpolitika színpadán, gazdasági, geopolitikai és kulturális súlya is egyre zsugorodik.

Magyarként nem akarjuk Európa lassú hanyatlását ölbe tett kézzel nézni. Sőt, az Unió tagjaként meg kell próbálnunk tenni ellene. Hiszen az Európai Unió megújulásáért mi, magyarok is tehetünk, ha a határnyitással, illetve a páneurópai piknikkel a rendszerváltáskor megszerzett, és egészen a 2000-es évekig megőrzött diplomáciai súlyunkat és befolyásunkat visszaszerezzük az európai politikában.

De azt is ki kell mondanunk, hogy jelenleg nem áll hazánk érdekében az a többsebességes Európa, amelyben egyes tagállamok mélyebb integrációt valósítanának meg, másokat pedig kihagynának ebből. Aki kimarad, az a perifériára szorul, súlytalanná válik, és elveszíti lehetőségét Európa jövőjének befolyásolására. A kormány jelenlegi politikája miatt pedig hazánkra minden valószínűség szerint ez a sors várna, ha a többsebességes Európa terve megvalósulna.

AMIT MÁSKÉPP KELL CSINÁLNUNK

Feladatunk a Nyugat megújítása

Az egyértelmű nyugati elköteleződés nem jelenti azt, hogy ne kritizálhatnánk a nyugati intézményeket vagy az Európai Unió működését. De mégcsak nem is kell, nem is szabad kritika nélkül, egy az egyben lemásolni a nyugati modelleket. Hiszen az elmúlt évtizedekben a Nyugat sem teljesített tökéletesen. Az, hogy Magyarország a Nyugat része, azt is jelenti, hogy felelősségünk és feladatunk részt venni a nyugati intézmények, modellek, módszerek javításában, fejlesztésében, tökéletesítésében.

Nem harcolni kell a Nyugattal és az EU-val, hanem együttműködni a természetes szövetségeseinkkel abban, hogy egy jobban működő Európai Uniót és egy jobban működő nyugati tömböt építsünk. Ha a szabadságszerető oldal nem foglalkozik a liberális demokrácia és a kapitalizmus igazi problémáival, és nem ad rá valódi válaszokat, a választók érthető módon a populisták hazugságon alapuló illúziói felé fordulnak.

A személyközpontú demokrácia a jövő

A szabadságszerető oldal akkor tud túlélni és megerősödni, ha leszámol a liberális demokrácia intézményközpontúságának idealizálásával, és megérti, hogy a modern politika alapvetően személyközpontú. Persze, a liberális demokráciának nem az a hibája, hogy létét intézményekre építi. Épp fordítva, ez a legnagyobb erőssége, s egyben az emberiség egyik legfontosabb vívmánya.

Azonban a liberális demokráciák válságának egyik jelentős okává lett, hogy az unalmas, szürke, az emberekkel a párbeszédre épülő kapcsolatot elveszített politikusok képtelennek bizonyultak hidat építeni az intézmények és a választók között. Nem tudtak mit kezdeni az emberek jogos sérelmeivel és nehézségeivel, és nem tudták érthetően elmagyarázni a választóknak, hogy mi következik az intézmények működéséből. Ez vezetett a populisták előretöréséhez, akik az elitellenesség álcája és a sérelmi politika mögé bújva pont ezt a vívmányt próbálják teljes mértékben felszámolni.

A sérelmi nacionalista politika zsákutcájából a személyközpontú demokrácia vezethet ki minket. Karakteres politikai vezetés és személyes karizma nélkül nem tudunk közös történetet alkotni és együtt járható utat mutatni az új ország építésére vágyó magyaroknak. Természetesen a hatalomkorlátozás egészséges biztosítékaival, akár azzal is, hogy maximum két cikluson át tölthesse be ugyanaz a politikus a miniszterelnöki pozíciót.

Szolidáris és támogató közösségekre kell építkeznünk

Ki kell mondanunk, hogy a szélsőséges önzésre alapuló világnézet zsákutca. Az elmúlt évtizedek ugyanis ennek a felfogásnak a kudarcáról is szólnak: a 21. század elejére bebizonyosodott, hogy ez a szemléletmód, és annak gazdaságpolitikai leképeződése, a neoliberalizmus, a semmibe vezet, mert rombolja a környezetet, növeli az egyenlőtlenséget, és szorongó, depressziós embereket nevel. A neoliberalizmus, és a szociáldemokráciát a neoliberalizmussal összeházasító politika megbukott.

Ahhoz, hogy ezen változtassunk, mielőbb újra kell egyesítenünk a mesterségesen és gyakran rövidtávú politikai érdekből széttagolt társadalmat. Az előttünk álló feladatok közül ezért a legfontosabb az egyén és a közösség kapcsolatának helyreállítása. El kell érnünk, hogy a társadalom tagjai formálják újra természetes közösségeiket, amin keresztül megtalálják az utat a valahová tartozás elemi érzéséhez. Ne legyen szükségük tőlük idegen, felülről és kívülről szervezett, mesterséges, sérelmekre és félelmekre alapozott álközösségekre, melyeket mindig a mások gyűlölete hat át.

Újraszervezzük a társadalmat, és az apátiába zuhanó egyén helyett a közösségekre helyezzük a hangsúlyt. Életerős közösségeket pedig csakis a szolidaritás eszméje köré lehet szervezni, hiszen a közösség csak akkor erős, ha a leggyengébb tagja is az.

A cél: nyugodt élet egy zavaros világban

Az európai értékek és életmód civilizációnk valódi bástyái

A Nyugat nem tökéletes és sok a megoldandó probléma. De ettől még az alapvető nyugati értékeket nincs értelme megkérdőjeleznünk, hiszen ezek biztosítják igazoltan a nyugodt életet. A szabadság, az emberi jogok és a demokrácia értékei továbbra is az elérhető legjobb világok alapját képezik. Ezek vezették ki Európát az éhínségek, tudatlanság és háborúk korszakaiból, és hoztak soha nem látott jólétet a világ ezen részére.

Azok a populisták, akik ezeket kérdőjelezik meg, és keleti diktátorok felé tekintenek példaképül, a saját népüket árulják el. Hazudnak nekik, illúziókat és hamis biztonságérzetet árulva. Vajon ki akarna olyan országban élni, ahol egy elnyomó rezsim bebörtönzi a másképp gondolkodókat, megfigyeli a saját állampolgárait és erőszakkal hallgattatja el a hatalmát veszélyeztetőket?

Ezért minden erőnkkel ki kell állnunk az európai alapértékek mellett. Védelmeznünk kell az emberi jogokat, a szabadságot, a demokratikus berendezkedést. Mert ezek képezik az európai civilizáció, életmód és életminőség alapjait, ezek Európa valódi védőbástyái.

Dolgoznunk kell Európa megújításán

Európát akkor tudjuk megújítani, ha helyesen jelöljük ki azokat a területeket, ahol erős, egységes nagyhatalomként kívánunk működni, és azokat is, ahol sokszínű államszövetségként biztosítunk otthont Európa számtalan nemzetének.

Egyrészt mindazon területeken, ahol az európai állampolgárok alapvető biztonsága a tét, uniós szintű, központosított intézményekre, döntéshozatalra és fellépésre van szükség. Ehhez természetesen több esetben is az Alapító Szerződések módosítására lenne szükség, ami önmagában egy hosszas, bonyolult és számtalan politikai buktatót magában rejtő folyamat. De enélkül nem tudunk érdemben Európa jövőjéről gondolkodni.

Másrészt pedig azt is ki kell mondanunk, hogy az EU nem össznemzeti olvasztótégely. Ezért el kell fogadnia, sőt erősítenie kell a nemzetállamok önállóságát kultúrájuk és életmódjuk alakításában. Hiszen pont a nemzetek sokszínűsége az, ami felerősíti az innováció és a megújulás képességét, és a megoldások helyi szintű kikísérletezésével teszi lehetővé a legjobb válaszok megtalálását a 21. század által támasztott kihívásokra. Az erős, uniós szintű döntéshozatal és a nemzetállami önállóság helyes kombinációjának megtalálása nemcsak Magyarország, de az EU minden tagállamának érdeke.

Biztonságos Európa: ahol a közös fellépés elkerülhetetlen

Uniós szintű központosított intézményekre, döntéshozatalra és fellépésre van szükség azokon a területeken, amelyek megoldásához elsősorban gazdasági és politikai erőre van szükség. Nekünk, magyaroknak, ezek azért is különösen fontos területek, mert ezekben rejlik leginkább a nagyhatalmi tagság előnye, konkrétan az, hogy nem csupán egy lakosságszámban és méretben kicsi ország vagyunk. Ezek a területek:

Külpolitika és hadsereg: a már most is uniós szinten működő közös külpolitika további megerősítésére van szükségünk, hogy ne lehessen diplomáciai és katonai eszközökkel megosztani és tagállamonként legyőzni minket. Ebből következően olyan közös európai hadsereg kell, amely technológiailag és méretében felveszi a versenyt a többi nagyhatalom haderejével.
Energiabiztonság: az energiaellátás és -biztonság az Unió jövőjét alapjaiban meghatározó kérdés, amely ezért igényli a közös uniós fellépést. Itt az ideje, hogy az energiatermelés, energiaelosztás és energiaárak meghatározásaszorosabb uniós szabályozás tárgya legyen.
Zöldipar és zöld átállás: Mind a szükséges beruházások finanszírozását, mind az átállás koordinációját uniós szinten kell biztosítanunk, hogy ne tagállami részérdekek érvényesüljenek, hanem minden uniós állampolgár részesedjen a zöld átállás előnyeiből. Az Európai Unió, mint nagyhatalom képes elérni, hogy az ezzel járó költségek túlnyomó részét ne a legrászorultabb társadalmi rétegek, hanem a szennyezésért leginkább felelős óriáscégek állják.
Az anyagi biztonság európai minimuma: minél hamarább meg kell határoznunk az alapjuttatások (nyugdíj, minimálbér, munkanélküli ellátás) európai szintű minimumát, gyorsítva a már elindult kezdeményezéseket. Az EU-tagállamokon belüli óriási egyenlőtlenségek ugyanis politikai feszültségeket és instabilitást szülnek.
Az oktatás és egészségügy alapfinanszírozása: meg kell vizsgálnunk, miképpen tudja a közös költségvetés biztosítani minden EU-tagállam számára az oktatásra és az egészségügyre fordítandó költségek minimumát, legalább vásárlóerő-paritáson mérve. Ha egy nagyhatalom versenyképes akar maradni a többpólusú világrendben, nem engedheti meg magának, hogy egyes tagállamai az emberek egészségi állapotán és tudásán, azaz a jövőn spóroljanak.

Sokszínű Európa: ahol nemzetállami szuverenitás szükséges

Ahogy a stratégiai gazdaságfejlesztés és a biztonság területén elkerülhetetlen, hogy az EU egységes nagyhatalomként lépjen fel, legalább ennyire fontos, hogy elfogadja és értékelje a nemzetállamok szuverenitását saját kultúrájuk és életmódjuk formálásában.

Minden olyan területen, amely nem érinti az európai állampolgárok alapvető biztonságát és jólétét, valamint nem alapfeltétele a nagyhatalommá váló EU stratégiai fejlődésének, magas szintű önállóságot kell biztosítani a nemzetállamok részére. Akkor is, ha ez nehézségekkel, többletmunkával, az eltérő szabályozások, szokások, adottságok miatti alkalmazkodással jár.

Mindezeken túl az Uniónak versenyelőnyként kell tekintenie a sokszínű nemzetállami berendezkedésére. A 21. század kihívásaira ugyanis bár sok esetben a leghatékonyabb a közös válaszadás, ezen válaszok kikísérletezése, kipróbálása gyakran nemzetállami szintről indul. Hatalmas versenyelőny, ha 27 tagállam gondolkodik a megoldásokon, és a leginkább működőképesnek bizonyulókat más tagállamok is átvehetik, és Uniós szintre is emelhetjük őket. Sokszínűségben Európa a világ minden más térségét megelőzi: fordítsuk az előnyünkre ezt az erősséget.

Európai alapértékek: vörös vonalak a szuverenitásban

Van azonban egy határ, amelyen túl magát az EU részének tekintő egyetlen tagállam sem hivatkozhat helyi kulturális sajátosságaira, történelmi hagyományaira vagy az ott élők életmódjára a nemzetállami szabályok kialakításakor. Ez pedig az európai alapértékek területe.

Nem korlátozható a sajtó szabadsága, mondván: „nálunk nincs igénye az embereknek a szabad sajtóra”, és nem kezelhetjük a fogyatékossággal élő honfitársainkat másodrangú állampolgárként arra hivatkozva, hogy „ők így már nem lehetnek hasznos tagjai a társadalomnak.”

Alapvető emberi jogok. Emberség. Szólásszabadság. Jogbiztonság. Igazságosság. Ezek a vívmányok tesznek bennünket európaivá. És mindegyik ugyanazon alapszik: a felvilágosodás szabadságeszményén. Ezt kell továbbra is megőriznünk.

Kiegyensúlyozottabb szövetségi rendszer az EU-tagállamokkal

A komoly fellépéshez szövetségesekre lesz szükségünk az EU-n belül. A németek és a franciák egyaránt saját elképzeléssel rendelkeznek arról, hogyan és merre kellene haladnia az Uniónak az elkövetkező évtizedekben. A 2010-es évek megmutatták, hogy még egy olyan erős gazdasági és politikai hatalom is, mint Németország, képes súlyos hibákat elkövetni, ha nincs, aki komolyan vehető ellenvéleményt fogalmazna meg.

Így történhetett, hogy a németek a zöld átállás végigvitele előtt leállították atomerőműveik többségét, és komoly felelősségük van abban is, hogy az EU orosz gáztól való függése nem csökkent érdemben a 2010-2020 közötti, lehetőségekkel teli évtizedben. Hasonlóképpen ellentmondásos volt az Angela Merkel kancellár által kezdetben erőltetett egyoldalú bevándorlási politika, melyhez képest végül sokkal differenciáltabb, a geopolitikai körülményeket és a tagállamok egyedi nehézségeit jobban figyelembe vevő megoldás született.

Mindeközben – ahogy ez utólag többször bebizonyosodott – a francia álláspont az Unió jövőjét érintő számos kérdésben előremutatóbb volt a németnél. A magyar érdek itt is egyértelmű: újra kell gondolnunk az elmúlt 18 év Németországtól való egyoldalú függőségét. A jó viszony Németországgal természetesen kulcsfontosságú, de nem igazodhatunk minden kérdésben a német állásponthoz. Sokkal kiegyensúlyozottabb politikára kell törekednünk a jövőben: a német és francia kapcsolatnak hasonló súlyúvá kell lennie hazánk külpolitikájában, mert diplomáciai mozgásterünk csak így növelhető.

V4 helyett E8

A Visegrádi Négyek fontos szövetség volt a maga korában, ezért is fontos, hogy lassú kimúlása helyett megújítsuk és kibővítsük azt. Eljött az ideje egy új kelet-európai szövetség létrehozásának, amelynek Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország mellett tagja lehetne a huszadik századi közös történelmi terheket átélő Horvátország, Szlovénia, Románia és Bulgária is. Olyan informális platformra van szükség, amelyen a hasonló nehézségekkel küzdő, hasonló gondolkodású és érdekeltségű tagállamok előzetesen megvitatott és egyeztetett, közös javaslatokkal léphetnek fel az Európai Unió működésének megújításáért. Az EU keleti határán fekvő államok új szövetségüket E8 (Eastern 8) néven alakíthatnák meg.

Ez a 8 tagállam 100 millió uniós állampolgárt képvisel, a teljes EU-népesség közel egynegyedét. Kellő súly ez ahhoz, hogy az idáig meghatározó német és francia állásponttal egyenrangú, azokat közép-kelet-európai szemszögből kiegészítő irányt mutasson az EU fejlődéséhez. Az ilyen széles szövetség nem példa nélkül való. 2014-ben a Krím félsziget orosz bekebelezésére válaszul román kezdeményezésre alakult biztonságpolitikai együttműködés Bukaresti Kilencek néven, amelyet Észtországtól Bulgáriáig kilenc volt szocialista ország alkotott.

Az E8 ennél erősebb közös érdekérvényesítésre, az EU-ban meghatározó szövetséggé nőhetné ki magát. Miképpen az energiapolitikáról, úgy alkothatnánk egységes véleményt szövetségeseinkkel az EU gazdasági, külpolitikai, biztonsági vagy stratégiai kérdéseiről is. Nem arról van szó, hogy az E8-hoz tartozóknak át kell venniük az EU vezetését a németektől vagy a franciáktól. Sokkal inkább arról, hogy még egyszer ne ismétlődhessék meg a 2010-es évek egypólusú politikája, amelyben a németek által meghatározott iránynak nem volt alternatívája.

A szövetséges Ukrajna győzelme nemzeti érdekünk

Bár a Nyugathoz tartozunk, látnunk kell, hogy Magyarország ennek a nyugati tömbnek a keleti határán található. Többek között ezért is létfontosságú hazánk számára, hogy Ukrajna megnyerje honvédő háborúját Oroszországgal szemben. Elsődleges nemzeti érdekünk ugyanis, hogy tőlünk keletre egy Nyugattal szövetséges Ukrajna legyen, ne pedig egy orosz bábállam. Nemzeti érdekünk az is, hogy a Nyugat megértesse Oroszországgal: súlyos következményei vannak egy szuverén állam lerohanásának. Ha nem így teszünk, ha elfogadjuk Ukrajna vereségét, Magyarország is Putyin célpontjává válhat.

De nem csak érdek-, hanem értékalapon is Ukrajna mellé kell állnunk. Hiszen bármennyi vitánk is volt vagy van Ukrajnával az ott élő kárpátaljai magyarok kapcsán, Ukrajna még mindig sokkal közelebb áll az európai értékekhez, mint Oroszország. Ezekből az értékekből pedig egyértelműen következik, hogy egy elnyomó, katonai agresszorral szemben egy szabadságáért küzdő népet támogatunk.

A jól működő szövetségek mindig értékalapon nyugszanak. A nyugati elköteleződésünk is értékalapú, ezért tudjuk, hogy bátran építhetünk rá és nyerhetünk erőt belőle. Mert csak a nyugati szövetségi rendszer erős és egyenrangú tagjaként van esélyünk megküzdenünk a Magyarország előtt álló legnagyobb kihívásokkal. Csak így van esélyünk a történelem győztes oldalára kerülni.

további kihívások
magyarország előtt

REMÉNYTELI FIATALKOR

A KIHÍVÁS

A húszas évei sok magyar fiatalnak a kilátástalanságról, a perspektíva hiányáról, az anyagi függetlenség elérhetetlenségéről szólnak. Az önálló életkezdés olyan komoly kihívás, melyet egy jól működő államnak kötelessége segíteni. Ma Magyarországon azonban az állam csak a fiatalok egy kiválasztott részét támogatja. De őket sem arra ösztönzi, hogy önálló, független felnőttekké váljanak, hanem arra, hogy szülői függőségüket az államtól való függésre cseréljék. A szomorú következmény: sok százezer külföldre költözött magyar fiatal, akik nem láttak perspektívát a mai Magyarországon.

Messze a legnagyobb kihívást a lakhatás és a saját lakáshoz való jutás jelenti ma a fiataloknak. A CSOK és a Babaváró hitelek látszólag segítséget jelentenek, de valójában csak súlyosbították a problémát. Ezek a programok ugyanis gyermekvállaláshoz kötöttek. Ezzel arra kényszerítik a fiatalokat, hogy reális és érzelmi megalapozottságú családtervezés helyett az állami hitelek kívánalmaihoz igazítsák gyermekvállalási terveiket. Sokan úgy vesznek fel három gyermek után járó támogatást, hogy még az első sem született meg, jelentős bizonytalanságot vállalva az elkövetkező évekre.

Ráadásul ezek az állami programok lényegében ellehetetlenítették azokat a gyermektelen párokat, akik a felnőtt élet kezdetén még nem akarják vagy nem tudják biztosra mondani, hogy hány gyermeket szeretnének, és mikor fognak készen állni a gyermekvállalásra. Azok is hasonló nehéz helyzetbe kerültek, akik jelenleg nem terveznek gyermeket. A CSOK és a Babaváró ugyanis elképesztő mértékben megdrágították a lakások árát Magyarországon. Drágulásban Európa-bajnokok vagyunk: 2015 óta 2,5-szeresére nőttek a lakásárak, míg az EU-átlag nem éri el a 1,5-szeres emelkedést. Miközben az egyetlen, korábban kedvezményes lakáscélú megtakarítási forma, a Lakástakarék-pénztárak állami támogatását is megszüntették. Ezzel az utolsó széket is kihúzták a saját megtakarításra építő fiatalok alól. Az eredmény, hogy a magyar fiatalok egyre később hagyják el a családi házat, és egyre nehezebben kezdenek önálló életet.

A magát családbarátnak mondó kormány azonban a valóságban nem segíti kellőképpen a fiatalok családalapítását. Családi adókedvezmény formájában a már gyermekes családokat támogatja, és kizárja a gyermektelen párokat vagy az egyedülálló fiatalokat. Az adókedvezmény mértéke pedig alig nőtt az elmúlt 10 évben: az egy gyermek utáni tízezer, a két gyermek után járó összesen negyvenezer forint értéke egy évtized alatt jelentősen elinflálódott. A családi pótlék összege 2008 óta nem emelkedett.

Ráadásul a számadatok nem támasztják alá a kormány családpolitikájának hasznosságát: a gyermekvállalási kedv és a termékenységi ráta csak minimálisan nőtt az elmúlt évtizedben, és még mindig nagyon távol vagyunk a népességfogyást megállító értéktől. Nem csoda, hiszen a fejlett országok tapasztalata és a kutatások is azt mutatják, hogy a közvetlen pénzügyi támogatások nem segítik a gyermekvállalást. Ehelyett az állam feladata az lenne, hogy olyan körülményeket teremtsen a fiataloknak, ahol biztonságosnak érzik a gyermekvállalást, és számíthatnak arra, hogy segítséget kapnak a munka és a családi élet összehangolásában. Ebben pedig Magyarország a legtöbb európai országhoz képest rosszabbul teljesít.

A MEGOLDÁS

Az állam feladata nem az, hogy függővé tegye a fiatalokat, és belekényszerítse őket egy valaki által helyesnek gondolt életútba. Ehelyett pont a szülőktől való függetlenedés, az önálló anyagi egzisztencia és a saját életükről való önálló döntéshozatal támogatása lenne a feladat.

A fiatalok első lakáshoz való jutására kell koncentrálni, hiszen onnantól kezdve az ingatlan tőkéje sokkal könnyebbé teszi a költözést. A támogatást nem szabad gyermekvállaláshoz kötni, mert úgy zár ki sokakat a rendszerből, hogy közben bizonyítottan nem növeli a gyermekvállalási kedvet.

Nem lehet cél a fiatalok súlyos eladósítása sem, ezért vissza kell vezetni a lakáscélú megtakarítások állami ösztönzését. Az önálló megtakarítást az albérletek megfizethető tételével is segíteni kell. Ehhez működő nyugat-európai modelleket lehet alapul venni, ahol a fiatalok kedvezményes önkormányzati bérlakásokban lakhatnak, esélyt adva nekik a saját lakáshoz szükséges tőke összegyűjtésére.

A gyermekvállalást legjobban a családbarát környezet biztosításával lehet ösztönözni. Itt sem az a cél, hogy az államtól függjenek pénzügyileg a fiatalok, hanem hogy legyen lehetőségük gyermekvállalás mellett is a stabil anyagi biztonságuk előteremtésére. Ezért a bölcsődei férőhelyek radikális emelésére, és a bölcsődei-óvodai gondozás színvonalának javítására van szükség.

A cél az, hogy a kisgyermekes édesanyák nyugodt szívvel és könnyen vállalhassanak részmunkaidős vagy teljes állást, mert tudják, hogy gyermekeik jó körülmények között, szerető és biztonságos közegben vannak a bölcsődében és az óvodában.

A munkahelyi és a családi élet összehangolásának elősegítése az állam kiemelt feladata, ha egészséges és gyermekközpontú társadalmat akar építeni. Ezért a rugalmas munkavállalási formák ösztönzésével, gyermekek után járó szabadságokkal, a munkába járást gyorsító közlekedésfejlesztéssel, kiváló minőségű bölcsődei-óvodai-iskolai körülményekkel és színvonalas védőnői-gyermekorvosi hálózattal kell leginkább segíteni a gyermeket vállaló fiatalok életét.

Ezáltal a fiatalok úgy vállalhatnak gyermeket, hogy esélyt látnak a családi élet, a munka és az anyagi biztonság egyensúlyára Magyarországon.

A LEGFONTOSABB TEENDŐK

Első lakás támogatása

Minden 35 év alatti fiatal kapjon állami támogatást első lakása megvásárlásához.

Lakáscélú megtakarítás

Vissza kell vezetni az állam által támogatott lakástakarék-pénztárak rendszerét, adókedvezményt biztosítva az ide befizetett jövedelemre.

Önkormányzati bérlakások

Elengedhetetlen a nagyarányú önkormányzati bérlakás-építési program elindítása, mely a lakáskínálat növelésével is megállíthatja az ingatlanárak növekedését, és megfizethető albérleteket kínálhat a fiataloknak

Társasházépítési kedvezmény bérlakásokért

Adókedvezménnyel kell ösztönözni, hogy a társasházat építő cégek a lakások meghatározott részét átadják az önkormányzatnak fiatalok kedvezményes bérlakása céljából.

Igazságosabb családi adókedvezmény

Meg kell szüntetni a gyermekszám alapján történő aránytalan megkülönböztetést, és minden gyermek után ugyanakkora kedvezményt kell biztosítani.

Bölcsőde minden magyar gyermeknek

Radikálisan emelni kell a bölcsődei férőhelyek számát, hogy a kisgyermekes anyák egyéni tempójuk alapján választhassák a munkába való fokozatos visszatérést.

Magas színvonalú bölcsődei és óvodai gyermeknevelés

Gyermekmegőrző helyett olyan körülményeket kell biztosítani a bölcsődékben és óvodákban, ahová az édesanyák nyugodt szívvel bízzák kisgyermekeiket.

Rugalmasabb óvodai nyitvatartás

Bővíteni kell az óvodák délutáni és szünidei nyitvatartását, hogy a különböző munkaritmusú szülők egyaránt segítséget kapjanak a család és a munka összehangolásában.

Apaszabadság és apahónapok

Az újszülöttek után 10+10 nap fizetett apaszabadságot, valamint 3 hónap extra GYED-et is biztosítani kell az édesapáknak, hogy egyenlőbben kivehessék a részüket a gyermeknevelésből.

Erősebb munkahelyi védelem a kisgyermekes anyáknak

Szigorúbb szabályokkal és ellenőrzéssel kell elérni, hogy ne fordulhasson elő, hogy egy édesanyát nem vesznek vissza a gyermekkel otthon töltött időszak után a munkahelyére, vagy munkakörébe.

Vidéki közlekedés fejlesztése

A “40 perces ország” célkitűzésnek megfelelően radikálisan javítani kell a kistelepülések és a megyeszékhelyek közti közlekedést, hogy a vidéki fiatalok egyszerre tudjanak jó munkát vállalni, és családi, baráti, magánéletet élni.

EGÉSZSÉGES HÉTKÖZNAPOK

A KIHÍVÁS

Az EU-n belül hazánkban halnak meg a legtöbben olyan okból, ami megakadályozható lett volna, és nálunk a harmadik legalacsonyabb a születéskor várható élettartam. A magyar egészségügy GDP-arányos finanszírozása jelentősen elmarad az EU-s országok átlagától. Az állandósult forráshiány miatt sem tisztességes fizetésekre, sem korszerű technológiákra nincs elég pénz az egészségügyben. Az orvosok és a szakápolók között kiugró a bérfeszültség. Rendkívül magas a szakemberhiány: a megalázóan alacsony fizetések és a megbecsültség hiánya miatt egyre többen hagyják el az állami egészségügyet vagy költöznek el külföldre.

Nemcsak pénz nincs elegendő: az egészségügy szervezettsége is alacsony. Nincsenek megfelelő adatbázisok és azok elemzésére kialakított folyamatok, melyekkel adatalapúvá lehetne tenni az egészségügyi ellátások szervezését. A teljes kép ismerete nélkül így minden szereplő a saját tudása és információi alapján próbálja a legjobb szolgáltatást nyújtani, de nincs, aki átfogó ellátási folyamatokat alakítana ki. Így lehetséges, hogy míg az élethosszig tartó ellátási igényű (krónikus) betegségek kezelése jelenti a legmagasabb terhet, mégsem alakultak ki ezekre hatékony, integrált gondozási rendszerek. Az egészség szempontjából legeredményesebb prevenciós tevékenységek pedig teljesen háttérbe szorultak.

Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés területileg és településszerkezetileg is rendkívül egyenetlen. Ebben meghatározó szerepe van a csaknem 30 éve rosszul felépített finanszírozási rendszernek. A várólisták hosszúak és egyre növekszenek. Emiatt sokan nem jutnak időben megfelelő vizsgálatokhoz vagy ellátáshoz, ami akár végzetes is lehet. Így a lassú és megbízhatatlan közegészségügy miatt érthető módon aránytalanul megnőtt a magánegészségügyi ellátások köre és aránya. A köz- és magánfinanszírozott rendszerek közti átjárás azonban jelentős erőforrás-pazarlással és sokszor a szabályozások szürkezónáiban valósul meg.

A MEGOLDÁS

A holnap Magyarországán nem lehet luxuscikk a magas minőségű egészségügy. Minden magyarnak joga van ahhoz, hogy egészségesen éljen, és európai körülmények között gyógyulhasson. Nemcsak az életminőséget rontja, de gazdaságilag is rendkívül káros, ha egy ország nem költ eleget az emberek egészségére. A prevencióba és a gyors ellátásba fektetett minden forint ugyanis sokszorosan megtérül a későbbi krónikus betegségek kezelési költségeinek megelőzésével.

Ezért az elsődleges cél, hogy modern, emberközpontú egészségügyet teremtsünk. Első helyre kell helyeznünk a betegek szempontjait, legyen szó az ellátás gyors és szakszerű biztosításáról, az emberhez méltó körülményekről vagy a korrekt és pontos tájékoztatásról. Ehhez egyrészt elegendő forrást kell biztosítani. Abba kell hagyni az egészségügy tudatos alulfinanszírozását, és a GDP-arányos egészségügyi költésekben el kell érni az EU átlagát. A kellő számú és jól fizetett egészségügyi dolgozó, az eszkök és megfelelő technológiai körülmények ugyanis pénzbe kerülnek, melyen nem lehet és nem is érdemes spórolni.

Másrészt radikálisan javítani kell az ellátás szervezettségét: a betegek útjának szakszerű menedzselését a háziorvostól a szakellátásokon keresztül a speciális kezeléseket nyújtó intézményekig. Nem történhet meg, hogy a betegek elvesszenek a rendszerben, és azért nem kapjanak időben kezelést gyógyítható betegségeikre, mert hiányzott a betegút-menedzsment, és senki nem foglalkozott az ellátásuk nyomon követésével.

Az egészségügyi ellátásnak a hétköznapi élet részévé kell válnia. Ehhez el kell terjeszteni az otthoni és otthonközeli ellátásokat, általánossá kell tenni a telefonon vagy online elérhető telemedicina szolgáltatásokat. Ezek egyrészt könnyítik és gyorsítják a betegek számára az ellátás elérését, másrészt jelentős terheket vesznek le az intézményekről.

Ehhez kapcsolódóan előtérbe kell hozni a prevenciót, hogy a betegségeket még kialakulásuk előtt megelőzzük. Az egészségmegőrzés és az egészséges életmód terjesztésének másodlagosból elsődleges prioritássá kell válnia az egészségügyben. A szűrővizsgálatok és az egészségkommunikáció révén rengeteg betegség és azok kezelési költsége előzhető meg, melyet így az egészségügy színvonalának fejlesztésére költhetünk.

A LEGFONTOSABB TEENDŐK

Elegendő forrás

GDP arányában az EU átlagának megfelelő pénzt kell költeni az egészségügyre.

Megfelelő létszám

Az ápolók és egészségügyi szakszemélyzet számát a duplájára kell emelni.

Európai bérek

Az ápolók bére érje el legalább az orvosok bérének a 50%-át.

21. századi felszereltség

A kórházak és rendelőintézetek felszereltségét modernizálni kell: az intézmények eszközeire vonatkozzanak világos sztenderdek, melyeket az állam finanszíroz és szigorúan ellenőriz.

Minőségi közellátás

Az egészségügynek döntően a jó minőségű közfinanszírozott rendszeren kell alapulnia, ami mellett kiegészítő biztosítási rendszer szolgál a differenciált egyéni igények kielégítéséért.

Elérhető magánegészségügy

Átjárhatóságot kell teremteni az állami és a magánegészségügy között: az egyén a befizetett járulékai meghatározott mértékét használhassa fel magánszolgáltatóknál is.

Rövidebb várólisták

A betegutak szervezettségét sokkal egyszerűbbé és követhetőbbé kell tenni, hogy a betegek a lehető legkevesebb várakozással és felesleges lépéssel a lehető leggyorsabb és legmegfelelőbb ellátást kaphassák.

Azonnali diagnosztika

Meg kell oldani, hogy a 21. században már alapvetőnek számító diagnosztikai vizsgálatok (CT, MR, szövettan) hamarabb elvégezhetők legyenek, hogy az orvosok a lehető leggyorsabban dönthessenek a szükséges kezelésről.

Digitális távdoktor

A hétköznapok részévé kell tennünk a távdiagnosztikai és telemedicina szolgáltatásokat: a betegek a saját otthonukból, okostelefon és internet segítségével kaphassanak könnyen és gyorsan orvosi segítséget.

Szűrési szabadnapok

Államilag fizetett, kötelező szabadnapokat kell biztosítani a szűrővizsgálatokra.

Testmozgás receptre

A rendszeres testmozgás a legegyszerűbb egészségmegőrzés, ezért receptre felírhatóvá kell tennünk az alapvető sportolási lehetőségeket.

Modern megelőzés és egészségfejlesztés

Az iskolákban és munkahelyeken is nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a megelőzési programokra.

minőségi időskor

A KIHÍVÁS

Magyarország lakossága a fejlett világ országainak többségéhez hasonlóan elöregedik. Míg 2010-ben csak 17%, ma már 20% feletti a 65 évesnél idősebbek aránya a teljes népességben. Közel 2 millió ember kap öregségi nyugdíjat, melynek összege azonban rendkívül alacsony. A medián nyugdíj összege nem éri el a 140 ezer forintot, a nyugdíjasok közel egynegyede pedig 100 ezer forintnál is kevesebbet kap havonta. Ennyi pénzből nyilvánvalóan lehetetlen emberhez méltó életszínvonalat fenntartani, ami egy átdolgozott élet után rendkívül méltánytalan.

Pedig a háztartások 90%-ának nincs érdemi megtakarítása az időskorra, így nyugdíjba vonuláskor kizárólag az állami nyugdíjkifizetésekre támaszkodhatnak. Ebben óriási szerepe volt a kormány 2010-es drasztikus lépésének, amikor államosították az emberek magánnyugdíj-megtakarításait, 3000 ezer milliárd forintot. Ez nemcsak megfosztotta a magyarokat az időskorra addig összegyűjtött összegektől, de egyértelművé tette, hogy nem éri meg az öngondoskodás Magyarországon, hiszen az állam azt pénzszűkében bármikor elveheti. Miközben az állami nyugdíjrendszer teljesen átláthatatlan: az átlagembernek nincs információja arról, hogy mennyi nyugdíjra számítson az eddigi befizetései alapján. Így végképp semmilyen ösztönző nincs a rendszerben arra, hogy a magyarok gondoljanak a jövőre, és gondoskodjanak a saját időskorukról.

Bár az elmúlt években történtek törekvések a nyugdíj melletti munkavállalás könnyítésére (pl. adókedvezmények bevezetésével), ennek legnagyobb akadálya a magyar emberek egészségi állapota. Ez részben az alacsony színvonalú egészségi ellátásnak, valamint a várólisták miatti kései diagnózisoknak és kései kezeléseknek köszönhető. De még ennél is súlyosabb a felelőssége az államnak abban, hogy évtizedek óta nem foglalkozik a társadalom egészségtudatosságának radikális emelésével. Az egészséges életmód és a megelőzés kultúrájának elterjesztése és ösztönzése ugyanis az egészségben eltöltött évek számát növelné, ami mind a munkavállalást, mind a magasabb életminőséget segítené időskorban.

Az idősek ellátása, gondozása is rendkívül alacsony színvonalú Magyarországon. Kevés az idősotthon, az önkormányzati fenntartásúak minősége erősen változó, a magánotthonok a többség számára megfizethetetlenek. Az állam is tart fent idősotthonokat, de hiába nő az idősek száma, 2010 óta egyetlen új férőhelyet sem hoztak létre. Az otthongondozás intézményi rendszere pedig fényévekkel marad el a fejlett nyugat-európai országokétól.

A MEGOLDÁS

A legsürgősebb feladat azon rendkívül alacsony nyugdíjak megemelése, melyek nyilvánvalóan nem teszik lehetővé az emberhez méltó életszínvonalat Magyarországon. Ezt részben a nyugdíjplafon bevezetéséből, részben pedig az emberközpontú gazdaság által emelkedő bérszínvonal plusz járulékbevételeiből lehetne fedezni.

Lehetővé kell tenni a rugalmas nyugdíjba vonulást: aki szeretne, mehessen nyugdíjba korábban, valamivel alacsonyabb nyugdíj mellett, vagy később, további munkával megnövelt összegű nyugdíjhoz jutva. Az átláthatóság és a tervezhetőség érdekében pedig az államnak egyéni számlán kell vezetnie a nyugdíjbefizetéseket, hogy mindenki számára követhetővé váljon a későbbiekben elérhető nyugdíj összege.

Az államnak újra ösztönözni kell az öngondoskodást, és vissza kell állítania az emberek bizalmát a nyugdíjas évekre szolgáló takarékosság iránt. A cél az, mindenki úgy menjen nyugdíjba, hogy az állami nyugdíj mellett további megtakarítással, befektetéssel vagy jövedelemmel rendelkezik.

Az anyagi lehetőségek mellett az időskor életminőségét az egészség és a mindennapok kényelme határozza meg. Célul kell kitűzni, hogy a magyarok egyre egészségesebben menjenek nyugdíjba, hogy a nyugdíjaséveket ne a krónikus betegségek okozta nehézségek határozzák meg. Ezért erős ösztönzőkre van szükség a 40-es és 50-es korosztályban a szűrővizsgálatokon való részvételre, valamint az egészségesebb életmód választására. Ezt az állami költségvetésnek finanszíroznia kell, mert az itt befektetett összegek jelentősen emelik az időskori életminőséget, miközben csökkentik az egészségügyi kiadásokat.

A nyugdíjasok mindennapjainak megsegítésére javítani kell az otthonápolás elérhetőségét, valamint növelni a megfizethető idősotthonok férőhelyeinek számát. A gazdasági növekedés előnyeiből úgy igazságos, hogy azok is részesüljenek, akik évtizedekig dolgoztak ennek a növekedésnek a megalapozásán.

A LEGFONTOSABB TEENDŐK

Kisnyugdíjak radikális emelése

Ne élhessenek nyugdíjasok százezrei a létminimum alatt.

Bérekhez kötött nyugdíjemelés

Ha a gazdaság erősödik és nőnek az átlagbérek, a nyugdíjak is ennek megfelelően emelkedjenek a növekvő járulékbevételekből finanszírozva.

Nyugdíjplafon a luxusnyugdíjakra

Ne fizessen az állam a mindenkori átlagbérnél magasabb nyugdíjat, ezt a pénzt fordítsa a legalacsonyabb nyugdíjak emberhez méltó szintre történő emelésére.

Rugalmas nyugdíjbavonulás

Lehessen korábban nyugdíjba menni kevesebb összegű, vagy később magasabb összegű nyugdíjért cserébe.

Állami ösztönzés az öngondoskodásra

Kiemelt állami támogatással minden munkavállalót ösztönözni kell az állami nyugdíjat kiegészítő hosszú távú megtakarításokra (pl. önkéntes nyugdíjpénztárak, nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla)

A 40-es és 50-es korosztály teljeskörű szűrése

Járulékkedvezményt és szabadidőt kell adni azoknak a 40-59 éves munkavállalóknak, akik rendszeres szűrővizsgálatokon és életmódváltó programokon vesznek részt.

Idősotthonok és otthonápolás

Az állami, civil- és magánszféra összefogásával növelni kell a különböző otthongondozási, önkéntes segítő és intézményi idősellátási lehetőségek számát a kényelmes és biztonságos időskor megteremtéséért.

Holnap Magyarországa Terv

Donáth Anna és a Momentum tervei Magyarország jövőjéről

A magyar jövő előtt álló 3+1 legfontosabb kihívás

1. EMBERKÖZPONTÚ GAZDASÁG

2. ESÉLYteremtő oktatás

3. Klímabiztonság

+1. európai elköteleződés

TOVÁBBI KIHÍVÁSOK MAGYARORSZÁG ELŐTT

Reményteli fiatalkor

Egészséges hétköznapok

Minőségi időskor

Mielőtt tovább olvasol…

Iratkozz fel Donáth Anna hírlevelére!

1. EMBERKÖZPONTÚ GAZDASÁG

A KIHÍVÁS

A munka sok, a fizetés kevés

A MEGOLDÁS

Munkaalapú helyett emberközpontú gazdaság

AMIT MÁSKÉPP KELL CSINÁLNUNK

Állami támogatás: munkahely helyett munkabérre

Erősebb munkatörvények

Igazságosabb adórendszer és adócsökkentés

Infláció és a megélhetési válság kezelése

Euróval az infláció ellen

Összgenerációs oktatás

40 perces ország

Hazai zöldipar

Exporterős magyar kkv-szektor

Új exportpiacok: kelet-közép-európai és balkáni nyitás

Egyszerű és támogató állam a magyar vállalkozásokért

VITASSUK MEG!

Töltsd ki a kérdőívünket az emberközpontú gazdaságról!

2. ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS

A KIHÍVÁS

Gyenge iskola: gyenge ország

A MEGOLDÁS

Oktatásközpontú kormányzás

AMIT MÁSKÉPP KELL CSINÁLNUNK

A GDP 6-7%-át oktatásra kell fordítanunk

Anyabarát bölcsődei és óvodai rendszer

Pedagógusbérek: a mindenkori diplomás átlagbér felett

Modern, felújított iskolaépületek

Közoktatást minőségi garanciákkal

Radikális önállóság az iskoláknak

Diplomás fiatalok aránya: cél az 50%

Állami kézbe a felsőoktatást

Összgenerációs oktatás: a tanuló nemzet

VITASSUK MEG!

Töltsd ki a kérdőívünket az esélyteremtő oktatásról!

3. KLÍMABIZTONSÁG

A KIHÍVÁS

Klímaváltozás: most

A MEGOLDÁS

Klímasemlegesség és klímaalkalmazkodás

AMIT MÁSKÉPP KELL CSINÁLNUNK

Uniós források a lakosság terheinek minimalizálásért

Nap- és szélenergia: radikális növekedés szükséges

Atomenergia: a túlélés átmeneti záloga

Zöld átállás: elektromos átállás

Energiafüggetlenség: olcsó energia

Hatékonyabb energiafelhasználás

Önellátás víz és élelmiszer terén

Klímasemleges közlekedés

VITASSUK MEG!

Töltsd ki a kérdőívünket a klímabiztonságról!

+1. EURÓPAI ELKÖTELEZŐDÉS

A KIHÍVÁS

Új világrend van kialakulóban

A Nyugat megújításra szorul

A MEGOLDÁS

Magyarország helye a nagyhatalommá erősödő Európában van

AMIT MÁSKÉPP KELL CSINÁLNUNK

Feladatunk a Nyugat megújítása

A személyközpontú demokrácia a jövő

Szolidáris és támogató közösségekre kell építkeznünk

A cél: nyugodt élet egy zavaros világban

Az európai értékek és életmód civilizációnk valódi bástyái

Dolgoznunk kell Európa megújításán

Biztonságos Európa: ahol a közös fellépés elkerülhetetlen

Sokszínű Európa: ahol nemzetállami szuverenitás szükséges

Donáth Anna és a Momentum tervei
Magyarország jövőjéről

A magyar jövő előtt álló
3+1 legfontosabb kihívás

TOVÁBBI KIHÍVÁSOK
MAGYARORSZÁG ELŐTT

Minőségi
időskor

további kihívások
magyarország előtt