Korábbi blog– és vlogbejegyzéseinkben már többször érintettük az orosz befolyás kérdését Magyarországon. Moszkva olyan mértékben hat a magyar külpolitikára és egyes belpolitikai kérdésekre, hogy az már komolyan sérti a nemzeti érdekeinket és értékeinket. Ahelyett azonban, hogy tovább siránkoznánk a nagy medve térhódításán, most megoldásokat keresünk: megnézzük, hogy mások mit tesznek Európában Putyin messze érő keze ellen.
Az Európai Unió és a NATO
Magyarország és Közép-Európa biztonságát elsősorban két nemzetközi szervezet, az Európai Unió és a NATO garantálja, éppen ezért mindkettő foglalkozik az orosz fenyegetéssel.
Az Európai Unió – hírnevéhez méltóan – egy munkacsoportot hozott létre 2015-ben (hivatalosan EEAS East StratCom Task Force néven). Nekik lenne a feladatuk az orosz dezinformációs kampány elleni fellépés. Ahogy ezt hétről hétre tapasztaljuk, nagyon nehéz dolguk van az orosz propaganda megfékezésében. Persze egy kis költségvetéssel dolgozó, tizenegy fős csoporttól nehezen is várható ez el. A munkát nem is tudják egyedül végezni: civil szervezetek és kutatóintézetek is együttműködnek velük, Magyarországon például a Political Capital az egyik kapcsolatuk. Már többször felmerült, hogy át kéne alakítani a szervezetet egy állandó ügynökséggé, amely több pénzzel és emberrel tudná folytatni tevékenységét.
Míg az EU a propaganda elleni küzdelemre koncentrál, addig a NATO ezen a téren főként kutatási munkát végez és az ellene irányuló álhíreket a valós tények ismertetésével próbálja eloszlatni.
A NATO ezen kívül készül a kiberháborúra és próbálja elrettenteni Oroszországot. A kiberháború már Magyarországot is elérte, tavaly a a magyar Honvédelmi Minisztérium hálózatát támadták meg. A NATO az ilyen és ennél még durvább támadások ellen készíti fel az országokat (jó példa a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Kiberbiztonsági akadémiája). Másrészről a NATO hisz a katonai elrettentésben, ezért katonai egységeket telepít Kelet-Közép Európába (most Enhanced Forward Presence néven), közös hadgyakorlatokkal, fejlesztésekkel.
Látható, hogy az EU és a NATO csak a keretet biztosítja az orosz befolyással szembeni fellépéshez, minden országnak magának kell felkészülnie a támadásokra – különösen igaz ez azokra az országokra, amelyek a leginkább ki vannak téve a fenyegetésnek – tehát a visegrádi és a balti államokra.
Visegrádi négyek
A pozsonyi GLOBSEC think-tank vizsgálata alapján mind a négy visegrádi ország nagyon fontos célpontja az orosz befolyásszerzésnek. A V4-ek között azonban nincs egyetértés és összehangolt stratégia arra vonatkozóan, hogy ezzel hogyan szálljanak szembe. Lengyelország hagyományosan hűvös és távolságtartó viszonyt ápol Oroszországgal, és mindent megtesz azért, hogy mind politikailag, mind gazdaságilag minél erősebb „falat” húzzon fel Oroszország felé.
Csehország jár az élen az oroszok elleni védelemben – annak dacára, hogy a cseh elit megosztott, például a köztársasági elnök, Milos Zeman köztudottan jó viszonyra törekszik Moszkvával.
A cseh kormány a múlt év végén jelentette be, hogy külön hivatalt tervez felállítani Terrorizmus és Hibrid Fenyegetések Elleni Központ néven. Ennek fő feladata az lesz, hogy küzdjön az orosz hátszéllel működtetett, álhíreket terjesztő weboldalak és egyéb médiacsatornák ellen. A cseh titkosszolgálat információi alapján ugyanis egyre biztosabbnak tűnik, hogy Oroszország befolyásolni akarja a 2017 októberében tartandó cseh parlamenti választásokat. Fő céljuk, hogy aláássák a demokráciába, az EU-ba és a NATO-ba, tehát összességében a Nyugatba vetett közbizalmat. Ezt a cseh kormány mindenképp meg akarja akadályozni.
Szlovákia – hasonlóan Magyarországhoz – úgy tesz mintha semmi sem történne, kiszolgáltatva az országot az orosz információs hadviselésnek. Ahogy láttuk, a NATO és az EU is szeretne segíteni az ország megvédésében, de politikai akarat hiányában ők is tehetetlenek.
Kép: Hungarianspectrum
Balti országok
A Balti NATO országok helyzete több okból kifolyólag is különleges. Egyrészt a Szovjetunió volt tagállamaiként szimbolikus jelentőségük van az oroszok számára, másrészt pedig Észtország, Lettország és Litvánia több mint hatmillió lakosából kb. minden hatodik oroszajkú (sokuknak helyi állampolgársága sincs). A lakosság közel 20%-a tehát fokozottan ki van téve az orosz dezinformációs kampánynak.
Mind a három Balti állam tisztában van az orosz propaganda veszélyeivel, és már régóta küzdenek ellene. Fejlesztik saját – nem Moszkvából kontrollált – orosz nyelvű tv-csatornáikat, amelyeknek ellensúlyozniuk kellene az orosz propagandát. Litvánia jár élen az orosz propaganda elleni küzdelemben: a kormány több Moszkvához kötődő televíziós csatornát is betiltott, amelyek “szándékos hazugságokat terjesztettek” vagy “háborúra ösztönöztek”. Ezt a lépést sok kritika érte, hiszen többek szerint sem szerencsés, ha Putyin ellen saját módszereivel harcolunk. Ennek ellensúlyozására orosz nyelvű tévécsatornát indítottak uniós segítséggel, illetve több szatirikus műsort is képernyőre tűztek, amelyek az orosz politikát gúnyolják ki.
A küzdelemnek nem csak államilag ellenőrzött formái léteznek Litvániában. Lelkes fiatalok által kezdeményezett, önszerveződő, saját magukat “manóknak” (elf) nevező online csoportok indultak hadba az orosz trollok serege ellen. Ezek a több száz fős csoportok gyakorlatilag ugyanazt a taktikát követik, mint orosz vetélytársaik: online tartalmak kommentszekcióiban igyekeznek a saját orosz propaganda-ellenes narratívájuknak minél inkább érvényt szerezni.
Mi mit tehetünk akkor?
A fenti összefoglalásból látható, hogy a magyar kormány semmittevése nem általános jelenség a térségben. Az orosz befolyás és propaganda elleni küzdelemhez csak politikai akaratra van szükség, Budapesten azonban ez, úgy tűnik, hiányzik. A magyar kormány nemhogy fellép az orosz propagandával szemben, de a közmédiában enged teret a kamuhíreknek.
Pedig, ahogy láthatjuk, a könnyen átvehető jó gyakorlatokból nincs hiány a térségben. A minimális orosz befolyás elleni fellépéshez két dolog kell. Egyrészt egy szervezet, amely figyeli az online és offline médiát és felhívja a figyelmet a propagandát sokszorosító oldalakra. Ezek ellen a hatóságok könnyen fel tudnak lépni, amennyiben szükséges. Másrészt nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra az oktatásban és a közéletben, hogy a társadalom tagjai, vagyis mi mindannyian képessé váljunk maguktól a kamuhírek kiszűrésében.
A Putyin befolyása elleni harchoz szinte mindenünk megvan: nem kell hozzá túl sok pénz, erőforrás vagy mélyreható reformok. Egy hiányzik csak ehhez: egy felelős, a magyar társadalom érdekeit képviselő kormány.
Borítókép: VoxEurope
