Hajnal Miklós: félelemkeltés helyett biztonságra van szükségünk

Szerző: | 2022 máj 10. | Beszédek, Magyarország

A kormány tizedik alkalommal tervezi módosítani Magyarország Alaptörvényét. Ezúttal azért, hogy ismét veszélyhelyzetet hirdethessen ki az országban, és folytassa az országgyűlést megkerülő rendeleti kormányzást.

A javaslat parlamenti vitája során vezérszónoki felszólalásában Hajnal Miklós foglalta össze a Momentum álláspontját. Többek között elmondta: a magyar embereknek nem hatalmi barkácsolásra, hanem biztonságra van szükségük. Biztonságban szeretnék tudni a szeretteiket, az életszínvonalukat és a megtakarításukat. Hozzátette: jó kormányzás esetén az emberek nem szorulnak folyton az állam védelmére, mert egészségben, jólétben és biztonságban élnek. Kitért arra is: haza kell hoznunk azokat az EU-s pénzeket, melyek megilletik Magyarországot, de addig nem fogunk tudni hozzájuk jutni, amíg a kormány nem tartja be az EU szabályait.

A felszólalás teljes egészében megtekinthető az alábbi videóban, a szövege pedig alatta elolvasható.

 

Elnök Úr! Igen tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Országgyűlés!

Tekintettel arra, hogy először szólalok fel a házban, engedjék meg, hogy innen is köszönetet mondjak annak a több mint 25 ezer hegyvidéki és bel-budai szavazónak, aki bizalmat szavazott nekem az április 3-i választásokon. Igyekszem ezt a bizalmat megszolgálni, és azokat is képviselni, akik esetleg másra adták a voksukat. Illetve javaslom a tisztelt képviselőtársaimnak is, hogy tegyenek ugyanígy.

Különleges helyzetben vagyok, hiszen több képviselőtársam is Hegyvidéki és Bel-Budai lakos. Őket is arra biztatnám, legyen szó akár országgyűlési képviselőkről, akár magáról a miniszterelnökről, aki szintén a választókerületemben él, hogy forduljanak hozzám bizalommal.

Én ugyanis azt vallom, hogy a politika alapja a képviselet. A képviselet helye parlamentáris demokráciákban pedig maga a parlament. Magyarországon ugye ez az Országgyűlés kellene hogy legyen. Éppen ezért olyan fontos ez a mai vita. Hiszen a mai előterjesztés is arról szól, hogy itt vitathassuk-e meg közös ügyeinket, vagy már ennek a lehetőségét is feladjuk mondvacsinált indokokkal.

Tisztelt képviselőtársak, mielőtt belemegyünk a vitába, ha már a veszélyhelyzetről van szó, mi a Momentum országgyűlési képviselői, tagjai és aktivistái, mindenekelőtt szeretnénk kifejezni köszönetünket és hálánkat mindazoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik a járványhelyzet során az emberéletek mentésén dolgoztak. Ha pedig a szomszédban zajló orosz agresszióról beszélünk, mindenekelőtt köszönet és hála illeti azokat a civil és egyházi szervezeteket, valamint azokat az önkormányzatokat is, akik az orosz agresszió első napjától kezdve segítik a menekülteket, a menekülő családokat.

Sajnos miközben a magyar nép először a járvány, majd a gazdasági válság, majd a háború okozta viszontagságokkal küzd, itt a parlamenti képviselőtársaim Varga Judit vezetésével hatalmi barkácsolásba fogtak. A saját maguk által egykor gránitszilárdságúnak titulált Alaptörvény 10. módosítására készülnek. Arról döntünk, hogy adunk-e újabb két okot arra a kormánynak, hogy veszélyhelyzetet hirdethessen ki Magyarországon, és folytassa a rendeleti kormányzást, most már ki tudja meddig.

Szerintünk a magyar embereknek nem újabb veszélyhelyzetre, nem újabb rendeleti kormányzásra, nem hatalmi barkácsolásra, hanem biztonságra van szükségük. Biztonságban szeretnék tudni a szeretteiket egy világjárvány alatt és akkor is, amikor egy agresszív nagyhatalom hódító háborúba kezd a szomszédunkban. Biztonságban szeretnék tudni az életszínvonalukat, amiért keményen megdolgoztak. Biztonságban szeretnék tudni a megtakarításukat, amit félre tudtak tenni. A kormánynak pedig a folyamatos veszélyhelyzetek fenntartása helyett ezen kellene dolgoznia.

Értjük azt, hogy a kormánynak fontos, hogy a magyar emberek folyamatosan féljenek valamitől. Ezért van az, hogy 2015 óta megszakítás nélkül fenntartják az illegális bevándorlás miatti válsághelyzetet, függetlenül attól, hogy hetente kettő, húsz vagy húszezer bevándorló érkezett a kerítéshez az elmúlt évek során. Ezért riogatnak kitalált veszélyekkel minden évben más-más plakátkampánnyal. Ezért kezdtek el most kormánypárti megmondóemberek az általános hadkötelezettség bevezetéséről beszélni. Nem azért, mert be akarnák vezetni, hanem azért, hogy az emberek féljenek. Mert aki fél, azt mindig könnyebb irányítani, annak mindig könnyebb a torkán lenyomni a jogszűkítést, a megszorítást.

A kormány azt szeretné, ha félnénk. Ha gyomorideggel mennénk minden nap munkába, arra gondolva, hogy az oroszok elzárhatják a gázt, és hazaérve már áram sem lesz a lakásban. Ha félve bontanánk ki a banktól kapott borítékot, hogy mennyivel emelkedett a törlesztő. Ha félve böngésznénk az akciós újságot, hogy vajon mennyit drágult a paradicsom múlt hét óta. Azért szeretnék, hogy féljünk, hogy azután kivont karddal azt mondhassák: joggal féltek, de íme itt vagyunk, hogy megvédjünk benneteket.

Azoktól a veszélyektől akarnak megvédeni, melyeknek egy jó kormányzás alatt be sem kellett volna következniük. A jó kormány ugyanis megelőzi a bajt. Az igazán jó kormány pedig olyan kormányzást folytat, ahol az emberek nem szorulnak folyton az állam védelmére, mert egészségben, jólétben és biztonságban élnek.

Az, hogy a magyar emberek félelemben élnek, a kormányon kívül senki másnak nem jó. Senki nem akar félni ebben az országban, függetlenül attól, hogy miben hisz, kiben bízik vagy milyen pártra adta a szavazatát.

Tisztelt Országgyűlés!

Mi a Momentumban azt szeretnénk, hogy béke, nyugalom és biztonság legyen Magyarországon. Azt szeretnénk, ha az embereknek nem kellene folyton valamitől félniük. És azt gondoljuk, hogy ebben egy 2/3-os többséggel rendelkező kormánynak egyértelmű a felelőssége.

A kormánynak nem a veszélyhelyzet fenntartása a dolga, hanem annak megszüntetése.

Ha pedig a kormány is azt szeretné, hogy a magyar emberek ne féljenek, akkor ne azzal foglalkozzon, hogy milyen ürüggyel tud újabb és újabb veszélyhelyzeteket kihirdetni. Hanem azon dolgozzon, hogy hogyan tudja a magyar emberek biztonságát, megélhetését és jólétét garantálni.

Munka van bőven: a gazdasági válság hatását mindannyian érezzük. A kormánynak meg kell fékeznie az áremelkedést, helyre kell állítania a teljesen felborult állami költségvetést, segítséget kell nyújtania a gazdasági válság áldozatainak, a bajba jutott kisvállalkozásoknak, és haladéktalanul el kell kezdenie hazánk orosz kitettségének felszámolását .

Ezek az ország előtt álló valódi feladatok, melyek közül egyikhez sincs szükség a veszélyhelyzet fenntartására és a rendeleti kormányzásra. Ezekhez nincs szükség a veszélyhelyzet fenntartására – a veszélyhelyzet fenntartására csak azért van szükség, hogy Önök továbbra is jogi és politikai értelemben is gátlástalanul kormányozzanak. Amire viszont nagy szükség van mindezekhez, az a lassan egy éve elzárt EU-s pénzcsapok újranyitása.

Haza kell hoznunk azokat az EU-s pénzeket, melyek megilletik Magyarországot, de addig nem fogunk tudni hozzájuk jutni, amíg a kormány nem tartja be az EU szabályait. Minden közösség így működik: ha nem tartod be a szabályokat, nem részesülhetsz az előnyeiből. Ráadásul ezeket a szabályokat – például a lisszaboni szerződést – önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, bizony önök fogadták el. Nem Brüsszel, nem Soros, nem más, hanem Önök fogadták el.

Ezért arra kérjük a kormányt, hogy ahelyett, hogy felesleges Alaptörvény-módosításokra pazarolja az időt, mihamarabb tegyen lépéseket az EU-s támogatások újraindításáért.

Értjük, hogy a kormány talán már letett arról, hogy az EU-s pénzekhez rögtön hozzájusson. Értjük, hogy a kormány a folyamatos áremelésekkel, a magyar kisvállalkozások sanyargatásával, városaink kisemmizésével próbál úrrá lenni ezeknek a pénzeknek a hiányán és a gazdaság problémáin.  És értjük azt is, hogy a veszélyhelyzet és a rendeleti kormányzás kihirdetésére valójában azért készülnek, hogy tovább folytassák ezeket a megszorításokat.

De arra kérjük a kormányt, hogy a megszorítások, a magyar kisvállalkozások sanyargatása, az önkormányzatok kisemmizése  és a veszélyhelyzet helyett kezdjen végre azon dolgozni, hogy mihamarabb hazahozza a Magyarországot megillető EU-s támogatásokat és azokat költse a magyar emberekre: jól működő kórházakra, színvonalas iskolákra és biztos megélhetésre.

A Momentum ebben partnere lesz a kormánynak, mert az egész ország érdeke, politikai oldaltól függetlenül, hogy rövid időn belül hozzájussunk az EU-s pénzekhez.

Tisztelt képviselőtársak, ezek lennének az igazán fontos kérdések, ezzel kellene ma is foglalkoznunk, ehelyett Alaptörvény-módosítókkal foglalkozik a kormány. Ám legyen, lelkük rajta. Vegyük akkor nagyító alá az Alaptörvény-módosítót.

  1. Ez a módosító szükségtelen: az előterjesztés indokolásban foglalt célok a veszélyhelyzet kihirdetése nélkül is hatékonyan kezelhetők, a veszélyhelyzeti esetek körének bővítése kizárólag a rendeleti kormányzás minél hosszabb időszakra elhúzását célozza.
  2. Ez a módosító visszaélésre ad okot: a kormány már eddig is számos esetben túlterjeszkedett a veszélyhelyzet konkrét indokát adó járványhelyzetet érintő rendelkezéseken. Hogy csak egy példát emeljek ki, a választókerületemben is mindennapi problémát jelentő zöldterület-beépítéseket, ingatlanberuházásokat is könnyebbé tették a koronavírus leple alatt.
  3. Ez a módosító egy antidemokratikus biankó csekk a kormánynak: a veszélyhelyzetet tetszése szerint tovább hosszabbítgathatják, a veszélyhelyzeti lehetőségeket kibővítsék (saját szavai) és rendeletileg azt tegyen, amit akar. Nem elég Önöknek a parlamenti ⅔, ami a teljhatalommal egyenlő, de a rendeleti kormányzás még gyorsabb. Antidemokratikus, de gyorsabb. A fékek és ellensúlyok rendszerének folytatólagos kiiktatását jelenti ez a tervezet.

Azért folytatólagos kiiktatását, mert sajnos ez a folyamat nem ma kezdődött. Az Alaptörvény már most sem szab gátat a központi hatalomgyakorlásnak. Vélhetően a tervezetet ennek ellenére megszavazzák a Fidesz képviselők, de egy európai demokráciában az lenne a minimum elvárás, hogy legyenek jogszabályi korlátok, amelyek a központi hatalomgyakorlásnak gátat szabnak. Elegáns lenne valamilyen önkorlátozás, hogy pl. az időbeli korlátról mindig az Országgyűlés döntsön, ne adják ezt a döntési jogkört ab ovo a végrehajtó hatalomnak [Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdés], hanem mindig újra kelljen beterjesztenie az igényt az Országgyűlés elé.

Az összefoglalóan különleges jogrendnek nevezett különböző speciális közjogi helyzetek (pl. rendkívüli állapot, szükségállapot, terrorveszély és végül a veszélyhelyzet) lényege, hogy az állam a saját maga által meghatározott keretek között működhet. Logikusan gondolkodva tehát különleges jogrendet szabályozó alkotmányos intézményt a jogalkotónak úgy illene létrehoznia, hogy

1) talál egy problémát, ami miatt alkotmányos keretek között nem működtethető a jogállam a közjó érdekében,

2) definiálja, milyen eszközökre van szüksége ahhoz, hogy a probléma miatti akadályokat leküzdje,

3) az eszközök igénybevételét alkotmányos garanciákhoz rögzíti (legalább a feltételek rendszeres felülvizsgálatának kötelezettsége),

4) majd ezt a teljes csomagot elnevezi és a különleges jogrendek körében kodifikálja.

Ehhez képest, most azt látjuk, hogy a kormány egy bejáratott, eleve sok sebből vérző veszélyhelyzeti intézményeinek sok sebből vérző eszközeit próbálja akármilyen indokkal fenntartani.

Ebben az esetben nem lehet arra hivatkozni, mint a veszélyhelyzeti jogszabályok járvány esetére való részletszabályozásakor, vagyis hogy Szájer József a brüsszeli vonaton az iPadjét nézegetve ne gondolt volna egy jövőbeli járványra. Ugyanis az Alaptörvény tartalmaz elfogadása óta egy olyan kitételt, ami háborús helyzetről szól. Rendkívüli állapot hirdethető ki az Országgyűlés 2/3-a által, hadiállapot kinyilvánítása esetén vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén (48. cikk (1) bekezdés).

Az, hogy mi a mai napon itt vagyunk, és vitázni tudunk erről a módosítóról, a legjobb bizonyíték arra, hogy ez a módosító miért szükségtelen. Még az Országgyűlés is képes összeülni. A szomszédban lévő orosz agresszió súlyos áldozatokat követelt, de nem teremtett olyan körülményeket, amik miatt hazánk alkotmányos jogrendjében fennakadást kellene okoznunk.

Tisztelt Országgyűlés!

Közel kétmillió ember kifejezetten azzal bízott meg minket, hogy képviseljük őket a parlamentben. Ehhez képest azt várják tőlünk, hogy legelső döntésünkkel mondjunk le erről, és adjuk át önként Önöknek ezt a jogot és kötelességet? Nem. Önöknek igenis dolga kikérni a parlament véleményét, és beszámolni a parlamentnek. Nem járulunk hozzá, hogy a Karmelitából kiküldött rendeleteikkel kormányozzanak egy ilyen helyzetben.

Ne feledjük: Önöket már legalább kétszer becsapta Putyin. Először akkor, amikor azt hitték, hogy békemisszióra megy hozzá a miniszterelnök, és alig ért haza a háború elől, másodjára pedig most, amikor csak nem akart a május 9-re ígért béke megszületni. Higgyék el, mindenkinek jobb, ha közösen is megvitatjuk ezeket az ügyeket.

Mi erősíteni akarjuk Magyarország egyre gyengülő pozícióját. Ne most akarjanak rendeletekkel kormányozni. Ezt érdemlik az Önök és a mi választóink is.

Köszönöm szépen.

Ajánló

X