Európa kimondta, a fizetetlen gyakornoki programok ideje lejárt. Európai Parlament ugyanis döntő többséggel megszavazta a fizetetlen gyakornoki programok betiltását. Mert hát, hogy hangzik az az ajánlat, hogy, álmaid állásához két egyetemi diploma, egy év előzetes tapasztalat és több mint 12 000 euró (4,5 millió Ft) kell, ami a saját fizetésed és költségeid fedezi? Igazságtalan és ostoba, ugye?! Na ennek vetettünk most véget az EP-ben.
2008, a pénzügyi válság óta, a fizetetlen gyakornoki programok száma jelentős mértékben növekedett, s mára egy igazságtalan rituálévá vált a fiatal pályakezdők életében. Az Európai Parlament felmérése alapján a 15-34 éves korosztály fele legalább egy fizetetlen gyakornoki programban szerzett már munkatapasztalatot karrierje során. De ahogy egyre növekszik a fizetetlen gyakornoki pozíciók száma, amelyek nem tartoznak bele az oktatási programokba, úgy növekszik a társadalmainkra gyakorolt negatív hatásuk is.
Amikor 2016 és 2017 között az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának fizetetlen gyakornokaként dolgoztam, sokszor elgondolkodtam: miért van, hogy bár keményen dolgozom, és hozzájárulok a szervezet működéséhez, profitálnak belőlem, mégsem kapok érte semmilyen anyagi elismerést? Nem voltam ezzel egyedül: rengeteg fiatal tapasztalta ugyanezt, legyen szó helyi vagy nemzetközi szervezetekről.
Az Európai Ifjúsági Fórum által készített tanulmány, “A nem fizetett gyakornoki munka költségei” szerint a válaszadók 77%-a már vett részt fizetetlen gyakornoki programban. Ezen belül pedig minden harmadik fiatal két ilyen programban is részt vett. A tanulmány rávilágított arra is, hogy a fiatalok átlagosan több mint 1,000 eurót (370.000 Ft) veszítenek minden hónapban, amit ingyenes munkára fordítanak.
De nem ér itt véget a számla. A fizetetlen gyakornoki programok társadalmi egyenlőtlenségeket is növelnek, hiszen a sebezhető hátterű fiatalok – például a fogyatékossággal élők, az alacsonyabb végzettségűek, a bevándorlói hátterűek vagy az egyedülálló szülői háztartásban élők – nyolcszor kevésbé képesek megengedni maguknak az ingyenes gyakornoki programokat.
2014-ben az Európai Unió Tanácsa elfogadott egy nem kötelező érvényű ajánlást a gyakornoki programok minőségi kereteiről, amely több elvet is lefektetett, többek között annak biztosítását, hogy minden gyakornok írásbeli megállapodást kapjon, mentor támogatást és egyértelmű tanulási és képzési célokat. Azonban az EU nem adott világos ajánlásokat és irányokat sem a fizetésről, sem a szociális biztonság biztosításáról. A keretrendszer nem kötelező jellege pedig aláásta hatékonyságát és hatásait.
Ma, a pandémia utáni lezárások és egy megélhetési válság közepén, a fiatalok helyzete még súlyosabb. Minden negyedik európai fiatal a szegénység és a társadalmi kirekesztődés veszélyének van kitéve. Egyes fizetetlen gyakornokok a szüleiktől kapott anyagi támogatásra támaszkodnak, míg mások a szülői otthonban maradást választják, hogy csökkentsék költségeiket, megint mások a szolgáltató szektorban vagy a feketegazdaságban találnak további “másodállást” ahol sokszor “okosba” kapnak fizetést. Ez azonban túlzott munkaórákhoz és visszaélésekhez vezet. Bárhogy is nézzük, az ingyenes munka igazságtalan és embertelen, negatív hatással van a fiatalok jólétére és mentális egészségére.
Az Európai Ifjúsági Fórum felmérése szerint a gyakornok státuszú válaszadók nagy része kihasználtságot érzett, ami stresszhez és kiégéshez vezetett. Egyikük, például ezt mondta: „Amire senki nem gondol, az az állandó stressz állapot és a sok áldozat, amit meg kellett hoznom ahhoz, hogy lelkileg és gazdaságilag is talpon maradjak.”
Azonban ez nem egyedüli eset. A Sutton Trust 2018-as jelentése szerint pl. a brit fiatalok 27%-a dolgozott fizetett állásban az ingyenes gyakornoki programjuk mellett.
A jogaik ismeretének a hiánya, a megtorlástól és a karrierjük korlátozásától való félelem megnehezíti a fiatalok számára, hogy bejelentsék az abuzív gyakorlatokat. Ez még inkább negatívan befolyásolja a fiatalok mentális jólétét.
A fizetetlen gyakornoki programok, igazságtalan módon egész generációkat tartanak vissza, miközben a munkaadók élvezik a “ingyenmunka” profitját. A gyakornokok rendkívül motivált munkaerőt jelentenek ugyanis, hiszen gyorsan alkalmazkodnak és be akarják mutatni tudásukat és képességeiket abban a reményben, hogy később munkaszerződést kapnak.
Ugyanakkor az EU által a minőségi keretrendszerben megfogalmazott elvek már alapot teremtenek a jobb gyakornoki programokhoz Európa-szerte, de még sok mindenen kell változtatni. A fizetés, az, hogy a munka honorálva legyen, a legfontosabb kritérium kell legyen a minőségi és igazságos gyakornoki programok megteremtésében.
Ahhoz, hogy a következő generáció megmenekülhessen a megélhetési-válság embertelen hatásaitól, Európának gyorsan kell cselekednie. Nem engedhetjük meg, hogy a válság költségeit a fiatalokra hárítsák. Mindenkinek érdekében áll, hogy betiltsuk az igazságtalan, fizetetlen gyakornoki programokat és biztosítsuk a munkaerőpiachoz való igazságos hozzáférést minden fiatal számára.
Éppen ezért volt olyan történelmi jelentőségű az a szavazás, amikor az Európai Parlament döntő többséggel megszavazta a fizetetlen gyakornoki programok betiltását. Ez a szavazás nem csak a fiataloknak szól, hanem az egész társadalomnak. Ez a szavazás kimondja, hogy Európa nem fogadja el, hogy a fiatalokat kihasználják, és elkötelezett amellett, hogy méltányos és emberséges munkalehetőségeket biztosítson minden polgára számára. Európa kimondrta, a fizetetlen gyakornoki programok ideje lejárt.
Források:
