Európai védelem a nemzeti kisebbségeknek?

Szerző: | 2020 Sze 25. | Blog

A külhoni magyarok jogvédelmében két EU-s polgári kezdeményezés hozhat áttörést, ezek közül az egyik a Nemzeti Régiók védelméről szól. Ahhoz, hogy ez a kezdeményezés sikeres legyen, és a tavasszal összegyűjtött több mint 1 millió aláírás hasznosuljon, még legalább 4 uniós országban kell összegyűjteni az előírt minimumot. A Momentum külföldi alapszervezetei aktívan hozzájárulhatnak, hogy újabb történelmi siker kapujába kerüljön a kisebbségben élő magyarok és minden Európában élő nemzeti kisebbség ügye.   Szatmári Péter, a Magyarságpolitika munkacsoportunk tagjának bejegyzése.

A külhoni magyarok jogvédelmében két európai uniós polgári kezdeményezés sikere jelenthet előrelépést a közeljövőben:

  • Minority SafePack: Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) szervezte Minority Safepack támogatására 2018-ban sikerült összegyűjteni több mint 1,1 millió aláírást és 11 EU tagállamban is átlépte az aláírások száma a meghatározott küszöböt, így az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak meg kell hallgatnia a kezdeményezőket. Az Európai Bizottság fog dönteni arról a következő félévben, hogy kezdeményez-e a Minority SafePack javaslatai alapján uniós szintű jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelmében. Erről egy külön posztban fogunk írni.
  • Nemzeti régiók: Bár a Nemzeti Régiók kezdeményezés támogatására nagy hajrával a 2020 tavaszi határidőig összegyűlt az 1 millió aláírás, de csak három uniós ország (Magyarország, Szlovákia, Románia) teljesítette az előírt kvótáját. A koronavírus okozta rendkívüli helyzet miatt a bizottság lehetőséget adott a gyűjtés folytatására, így további 6 hónap áll rendelkezésre a gyűjtéshez. Még legalább 4 uniós országban kell összegyűjteni az előírt minimumot, hogy az európai polgári kezdeményezés érvényes legyen.

Jelen írásunkban a Nemzeti Régiók európai polgári kezdeményezést mutatjuk be.

Uniós polgári kezdeményezés folyamata:

  1. Aláírásgyűjtés előkészítése: Polgári bizottság alakítása, és aláírásgyűjtés nyilvántartásba vétele.
  2. Aláírásgyűjtés: Legalább 1 millió aláírást kell összegyűjteni online, vagy offline módon, és legalább 7 EU tagállamban át kell lépnie az aláírások számának egy minimum küszöböt.
    Ennek a számítási módja: az adott országban megválasztott EP-képviselők számát meg kell szorozni 750-nel. A Nemzeti Régiók európai polgári kezdeményezés esetében az 1 millió aláírás összegyűlt határidőig, de csak három uniós országból.
    2020.07.15-én szavazott arról a parlament, hogy további 6 hónapig folytatható a gyűjtés.
    Itt nyomon követhető, jelenleg hogy áll a kezdeményezés az egyes országokban: https://eci.ec.europa.eu/010/public/#/initiative
  3. Aláírások ellenőrzése: Az aláírások hitelességét az érintett tagállamok ellenőrzik. Miután az aláírások hitelességét az érintett tagállamok jóváhagyták, az Európai Bizottsághoz kell benyújtani azokat.
  4. Nyilvános meghallgatás: Végül az Európai Parlament nyilvános meghallgatásán kell bemutatni a kezdeményezést. Az egész aláírásgyűjtés célja, hogy ezen a nyilvános meghallgatáson bemutassák és tárgyalják a felvetett témát, problémát. 

Európai Bizottság dönt: A Bizottság új jogszabályra irányuló javaslatot terjeszthet elő, és jóváhagyás céljából továbbíthatja azt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Megfelelő indoklás mellett az Európai Bizottság dönthet arról, hogy nem terjeszt elő új jogszabályt.

Miről is szól ez az egész? 

Az Európai polgári kezdeményezés a nemzeti régiók védelmében nevű aláírásgyűjtést a Székely Nemzeti Tanács indította el 2019-ben, azzal a céllal, hogy az EU egyik legnagyobb támogatási kerete, a kohéziós politika kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő térségektől.

Több, az EU kohéziós politikájának forráselosztását vizsgáló közgazdaságtani tanulmány is olyan eredményre jutott, ami a források (részleges) politikai alapú elosztását valószínűsíti. A keleti tagállamokban a politikai alapú pénzelosztás lehetőségét erősíti, hogy a kohéziós politika, ezen államok unitárius, központosított jellege miatt, a központi állam befolyása alatt áll, a régiók, helyi önkormányzatok hatása erősen korlátozott. (Például: Medve-Bálint, Gergő. 2017. „Funds for the wealthy and the politically loyal? How EU Funds may contribute to increasing regional disparities in East Central Europe” vagy „In EU Cohesion Policy: Reassessing Performance and Direction, Regions and Cities”, szerkesztette J. Bachtler, S. Hardy, P. Berkowitz és T. Muravska, New York: Routledge.)

Amennyiben a nemzeti kisebbséghez tartozó szavazók a saját kisebbségi pártjaikat támogatják, és elhanyagolható mértékben szavaznak csak többségi vagy interetnikus pártokra, úgy a többségi nemzet politikusainak – egy politikailag motivált forráselosztást feltételezve – nem áll érdekében a nemzeti kisebbség lakta régió támogatása. Hiszen a kisebbségi régióba való befektetés szavazatokban nem, vagy csak sokkal kisebb mértékben térül meg. Ez történik például Székelyföld esetében is. 

Ezek alapján feltételezhetjük, hogy azokban az esetekben, ahol (1) a tagállami szint a meghatározó a kohéziós politika alakításában, (2) a nemzeti kisebbség regionálisan összpontosul, és (3) elhanyagolható mértékben szavaznak csak a kisebbségi szavazók többségi vagy interetnikus pártokra, ott [elsősorban az unitárius keleti tagállamokban] nemzetiségileg aránytalan az EU kohéziós politikájának forráselosztása.

A Szlovákiában és Romániában élő magyar kisebbséget ezek alapján érheti jelentős hátrány az EU-s forráselosztás folyamatában. A Nemzeti Régiók polgári kezdeményezés erre a forráselosztással kapcsolatos problémára kívánja felhívni az uniós döntéshozók figyelmét, és ennek orvoslására fogalmaz meg javaslatokat. 

Azonban az európai polgári kezdeményezéseknek korlátai is vannak, hiszen semmi sem garantálja, hogy a sikeres kezdeményezés hatására az Európai Bizottság új EU-s jogszabály alkotását indítványozza, és hogy az esetleges új jogszabályt a Tanács vagy a Parlament jóváhagyja. Különösen igaz ez akkor, ha egy európai polgári kezdeményezés célja nincs megfelelően meghatározva, indoklása szakmailag nincs kellően kidolgozva. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság csak olyan javaslatokat fognak támogatni, amik szakmailag megalapozottak és jól beilleszthetők az EU jogrendjébe.

Bízunk benne, hogy a Nemzeti Régiók kezdeményezés jogszabálymódosítási javaslatai szakmailag megalapozottak és kellően kidolgozottak lesznek.

A forráselosztás problémájára további megoldást jelenthet a Momentum által is támogatott javaslat, miszerint az önkormányzatok közvetlenül részesüljenek az Uniós forrásokból. 

Miért támogassuk? 

A Momentum Mozgalom pozitív nemzetképének és összetartó nemzet elképzelésének szerves része, hogy támogasson minden olyan kezdeményezést, ami a külhoni magyar közösségek alapvető nyelvi, kulturális és politikai jogait kívánja érvényre juttatni. 

Az olyan európai polgári kezdeményezések, mint a Nemzeti Régiók, új eszközt jelenthetnek a külhoni magyarok alapvető kisebbségi jogainak kiterjesztésében. Az európai polgári kezdeményezések már csak azért is fontosak, mert felhívják az európai közvélemény és az EU-s döntéshozók figyelmét a kisebbségben élő magyarok problémáira.  

A Momentum külföldi alapszervezetei aktívan hozzájárulhatnak, hogy további négy uniós országban összegyűljön a szükséges számú aláírás, és ezzel egy újabb nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatos civil kezdeményezés kerüljön az uniós döntéshozók elé.

Szatmári Péter

A bejegyzés a Momentum Magyarságpolitika munkacsoportjának koordinálásával készült.

Ajánló

Ott vagyunk már?

Ott vagyunk már?

A kultúra összeköt, gondolnánk, de a Fidesz által generált kultúrharc az elmúlt hetekben szintet...

bővebben
X