Európa mi vagyunk. De mit jelent ez?

Miért mondjuk, hogy „Európa mi vagyunk”? Miről szól a májusi EP-választás? Fizessünk-e euróval? Két hete mutattuk be az EP-programunkat egy emberközeli, büszke, tisztességes, fenntartható és biztonságos Európáról. Egy információs unióról, közös pénzügyminiszterrel, energiahálózattal, hadsereggel, valamint okos menekültpolitikával. És egy új Közép-Európával, ahol a nemzeti kisebbségvédelem egy európai szinten kezelt kérdés. Szilva Attila összefoglalója.

2004. május 1-jén Magyarország az Európai Unió (EU) tagja lett. Az akkor éppen iskolás korú gyerekek ma 21 éves felnőttek. A közélettel kapcsolatos emlékeikben nincs olyan, hogy nem vagyunk az EU tagjai. Még csak olyan sincs, hogy az EU felé igyekszünk. Az ő fejükben az EU nem vágyakozás, nem idealizálás, hanem olyan, mint a tiszta levegő. A hiánya az, ami feltűnő.

Nekik azt kell elképzelni, hogy milyen az, ha nincs EU. Hogy milyen lenne, ha nem lennénk EU-tagok. Ha nem utazhatnánk útlevél és vízum nélkül. Ha nem lenne Erasmus-program. Ha nem lenne természetes, hogy szabadon dolgozhatunk, pályázhatunk – élhetünk az EU-n belül

A Brexit-dráma mutatja a rideg alternatívát: egy fejlett, nettó befizető ország is komoly bajba kerül, ha a kilépést választja. Arra sincs ereje, hogy a kilépést végrehajtsa, miközben rengeteg ember az egészen közeli jövőt sem tudja úgy tervezni, ahogy eddig.

Európa az otthonunk

Az EU számunkra a mindennapokat jelenti. Egész Európában jelen vagyunk. EU-szerte képesek vagyunk külhoni magyarokat mozgósítani, működő magyar közösségeket szervezni.

Egy borsodi faluban nőttem fel, jelenleg egy upplandi faluban élek. Budapestet mindkét helyről elérem néhány óra alatt. Európán belül nincsenek távolságok. Lehetne az otthonunk egyszerre két ország, két régió is. Viszont egy félkész Európában a jövő egyáltalán nem világos.

Nem minden csak Magyarországról szól. Kritikusan nézzük azt is, ami más EU tagországban és az EU brüsszeli központjában történik. Az összes magyar politikai szervezet közül a legfiatalabbakat tömörítő Momentum TizenX volt a leghangosabb, amikor az EU mémeket akart „betiltani”. Nekik a legkevésbé mindegy ugyanis, hogy mit hoz a (digitális) jövő.

Szeretnénk ezért, ha 2024-től az európai pártcsaládok egy-egy közös európai listát állítanának, és az EP-választáson minden európai állampolgár ezekre szavazhatna. Szeretnénk, ha az Európai Bizottság elnöke közvetlen és demokratikus felhatalmazással végezné a munkáját. Szeretnénk, ha az EU nem egy a polgáraitól távoli lévő absztrakció lenne, hanem átélhetővé válna tömegek számára az, hogy a közösség jövőjét ők is alakítják.

Le kell rövidíteni az időt, ami alatt a sikeres európai polgári kezdeményezések javaslatai az Európai Bizottság elé kerülnek. A szükséges aláírások számát egymillióról ötszázezerre csökkentenénk.

Egy olyan EU-t szeretnénk, amit közvetlenül alakítunk. Ahol egy nemzeti kormány nem tudja eltéríteni az ablakcserére szánt pénzeket. Ehhez egy erős EU kell, ahol nyilvánvaló az, ami közös támogatásból valósul meg. Ezért kezdeményeznénk, hogy az Európai Bizottságnak saját források álljanak rendelkezésre kommunikációs célokra (részletek a 20. oldalon). A megvalósult projektek átadására pedig az Európai Bizottság egy képviselőjét is meg kellene hívni, hogy beszédet mondjon. Az átvágandó szalagnak felerészben a nemzeti, felerészben az uniós szimbolikát kellene követnie.

Élhető és átélhető Európa

Egy élhető és átélhető – személyes – Európát szeretnénk, hiteles és fenntartható jövőképpel. Európa akkor lesz élhető, ha világelső a fenntartható városok, a tiszta vizek és mezőgazdasági területek tekintetében. Ennek alapja egy közös energiapolitika. Építsünk közös európai energiahálózatot határokon átnyúló hálózati összeköttetésekkel és a megújuló energiát termelő eszközök hálózatba emelésével.

• Tegyük például a magyar-horvát gázvezetéket kétirányúvá, a magyar-románt pedig bővítsük ki úgy, hogy biztonságos ellátás mellett valódi versenyt teremthessünk az energiapiacon.
• Vessük le az orosz gázbéklyót: a közös energiahálózatban közösen kezeljük a cseppfolyós gázt is.
• Teremtsünk regionális energiauniót, hogy az energiaforrások és szállítási útvonalak ne egy-egy fő útvonaltól vagy szállítási úttól függjenek. Egy erős közép-európai régió az EU fejlődésének motorja lehet – Közép-Európa fejlődésének pedig az EU hibáit kijavítani akaró, szoros térségi együttműködés a kulcsa.

Az EU-nak biztosítania kell polgárai jólétét, érdekvédelmét és biztonságát, aminek fontos eszközeit jelentik az etikus szabadkereskedelmi egyezmények. Ezek révén az EU-nak biztosítania kell saját vezető szerepét a világpolitika színpadán. Ahogy Donáth Anna fogalmazott: „az alapító atyák egy nagy gazdasági közösségben gondolkodtak, és ennek vívmányait nap mint nap élvezzük. Szabadon kereskedünk, utazunk, dolgozunk és tanulunk Európában.

Az átélhetőség alapvető feltétele pedig, hogy tanuljon mindenki európai uniós ismereteket, határokon átnyúló oktatási együttműködésekben. „Ha az egyetemeket elüldözik, akkor terjedjenek el az online képzések, támogassuk a tudás megosztását, legyenek sokkal erősebbek a nemzetközi partnerségek az egyetemeink között” – fogalmazott Cseh Katalin.

• Legyen az Erasmus-program a mostaninál is nagyobb, és terjedjen ki a középiskolásokra, valamint legyen vállalkozói Erasmus-program is.
• Kapjon európai vasúti bérletet minden érettségiző. Európát meg kell ismerni – és tegyük ezt vasúton. A vasúti közlekedés jóval kevésbé járul hozzá a globális felmelegedéshez, mint a repülés.

Európa az innováció élén

• Fenntarthatóság ügyében az igazi kulcskérdés az innováció. Ezért támogatjuk az erre szánt pénz másfélszeresére növelését a Horizon Europe programmal (összesen 100 milliárd euróra).
• Jelentősen megnövelnénk a nagyteljesítményű számítógépes rendszerekre, a mesterséges intelligenciára és a kibervédelemre költött pénzt.
• A következő költségvetési időszakra tervezett 15 milliárd eurós K+F ráfordítás megkétszerezését javasoljuk.

Mindebből Magyarország is vegye ki a részét. Célunk, hogy a 2020–2027-es európai költségvetésben Magyarországnak juttatott kifizetések összértéke ne csökkenjen, de ezeket a jövőbe mutató fejlesztésekre és ne az urambátyám rendszer kiépítésére használják.

Európa mint valódi közösség

„Az emberiség felemelkedése ott kezdődött, amikor megtanultunk együtt dolgozni. Amikor rájöttünk, hogy sokkal messzebbre juthatunk, ha ellenségeskedés és háborúzás helyett közösségekbe szerveződünk, megosztjuk a feladatokat és közösen építünk valamit. Ennek az eszmének az eredménye mindaz, ami ma körülvesz bennünket. Ennek az eszmének az eredményeként lettünk képesek halálos betegségeket gyógyítani, több száz méteres felhőkarcolókat építeni vagy eljutni az űrbe.

És ez az eszme az, ami az elmúlt években újra veszélybe került. Az Európai Uniót, amely a nemzetközi összefogás talán legszebb példája, a belső széthúzás fenyegeti. Az orosz érdekeket kérdés nélkül kiszolgáló populisták – élükön Orbán Viktorral – ugyanis nem néznek jó szemmel az egységes EU víziójára” – fogalmazott Donáth Anna a programbemutatón.

A valódi közösség azt is jelenti, hogy a XXI. század Európájában a kisebbségi jogok, a nyelvhasználathoz, az anyanyelven történő oktatáshoz és az önkormányzatisághoz való jog, valamint a diszkrimináció tilalma egyenlően illetik meg az őshonos kisebbségi közösségeket. Nem véletlen, hogy a Momentum elnöke megszólalt akkor, amikor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Erdély Romániával való egyesülésének ünnepét (december 1-jét) „európai ünnepnek” nevezte.

Azért küzdünk, hogy a kisebbségvédelem európai szinten kezelt kérdés legyen.

Meggyőződésünk, hogy az integrációt mélyíteni kell ahhoz, hogy az EU valóban közösséggé váljon.

• Ennek egyik pillére az eurózóna egységének biztosítása. Magyarországnak is csatlakoznia kell hozzá, ha az általunk megfogalmazott két feltétel teljesül. Az euró bevezetése nemcsak a magyar gazdaság konvergenciájának és pénzügyi stabilitásának a záloga, de a mag-Európához való csatlakozás előfeltétele is.
• A mélyebb integráció szellemében támogatjuk a közös európai pénzügyminiszteri pozíció létrehozását és hogy fokozatosan minél több területen valósuljon meg a közös költségvetési felügyelet. Ezzel együtt hosszabb távon szorgalmazzuk az olyan kiegyenlítő eszközök bevezetését, mint a közös munkanélküliségi biztosítás.
• A mélyebb integráció közös felelősségvállalást, hatékony válságkezelést is kell, hogy jelentsen. A jelenleg külön szerződés által szabályozott Európai Stabilitási Mechanizmust az Alapszerződés és az európai intézményi struktúra részévé kell tenni. Támogatjuk az eurókötvények kibocsátását, valamint a bankunió harmadik lábának, a közös betétbiztosításnak a létrehozását.
• Az európai pénzügyi rendszerben erősítjük a felügyeletet és az utánkövetést, amely kiterjed a támogatási források, a pénzintézetek és a nagyvállalatok megfelelő ellenőrzésére is. Ezek mellett érvényt kell szerezni azoknak a korai jelzőrendszereknek, amelyek felhívják a figyelmet arra, ha egy tagállam fenntarthatatlan pályára lépett.

Közös hadsereg, okos menekültpolitika

„Nem várhatjuk mástól, hogy megvédjen minket, a mi biztonságunk a mi felelősségünk” – fogalmazott fogalmazott Nemes Balázs.

• Támogatjuk ezért a közös, állandó európai hadsereg létrehozását. Ezek az egységek az EU határain túli műveletek végrehajtására vagy a NATO keretein belül az önvédelmi feladatok teljesítésére alkalmasak lennének. Ezt egészítse ki egy önálló, egységes európai hadiipar európai vadászgépekkel, tengeralattjárókkal, hadiflottával és harckocsikkal.
• Teremtsük meg az európai CIA-t és FBI-t! Az elsősorban Oroszország és Kína felől érkező információs fenyegetést csak hatékonyan együttműködő európai rendőrségek és biztonsági szolgálatok tudják leküzdeni. Az információ- és adatvédelem területén, az ipari kémkedés elleni küzdelemben, illetve a belbiztonsági területeken – terrorelhárítás, szervezett bűnözés, alkotmányos rend védelme – összeurópai együttműködést szorgalmazunk.
• Európai kibervédelmi stratégiára és a kibervédelemért felelős ügynökségre van szükség. Az Oroszország, Kína és egyéb geopolitikai versenytársak által a kibertérben jelentett fenyegetés egész Európát érinti.
• Az orosz propaganda elleni fellépésért felelős egység állományának bővítésével, a legjobb nemzeti gyakorlatok átvételével, a szervezet munkatársainak uniós állományba vételével és az egység önálló költségvetésének megteremtésével hatékonyan vehetnénk fel a harcot az orosz dezinformációs támadások ellen.
• Egy okos menekültpolitikára is van javaslatunk, miután ebben az EU kudarcot vallott. Számunkra Magyarország és Európa biztonsága az elsődleges. Konkrétan a Frontex megerősítése, aminek képesnek kell lennie az Európai Unió határainak védelmére. Ez nincs ellentmondásban a menedékkérők emberi jogainak tiszteletben tartásával. Az európai együttműködésnek a migráció területén ki kell terjednie a közös határőrizetre, a befogadott menekültek ellátási terheinek megosztására, illetve a környező, kibocsátó térségek stabilizálására.
• A formálódó kvótarendszert átalakítanánk: az egyes országokra kirótt kvótákkal a nemzetállamok kereskedhetnek – a Kiotói Egyezmény klímavédelmi szabályozásához hasonlóan.

Összefoglalva

Európa mi vagyunk. Ebben élünk, és sokan már ebbe is születtünk. Egy olyan Európát képzelünk, ami a jövőbe tekint: képes a fenntartható fejlődésre, támogatja az innovációt, felelősen fejleszt, befektet a jövőbe és figyel a következő generációk érdekeire is. Ami büszke és erős: nagyhatalomként lép fel a világban, nem enged az orosz elnyomásnak, hatékonyan védi a határait és közös hadsereggel érvényesíti érdekeit a határain túl, a NATO-t kiegészítve. Ami élhető, átélhető és összetartó. Ami az értékeit és érdekeit megvédi, a közpénz ellopását nem hagyja büntetlenül, és közel van az emberekhez.

Szilva Attila (Blog-koordinátor)